• Rétvári Bence és Schiffer András beszélgetett az ügynökakták nyilvánosságáról.
• Schiffer sokkal többet beszélt, igaz, az LMP-vel szemben a kormánypártokon nem látszik, hogy tenni akarnak valamit az ügyben.
• Rétvári viszont most azt ígérte, hogy még a ciklusban feláll a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ami majd intézkedik.
• Schiffer szerint nyilvánvaló, hogy a kormány semmit sem fog lépni.

Tavaly januárban újra kirobbant az ügynökbotrány: Schiffer András mostani LMP-társelnök törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy az országgyűlés tárgyalja az ügynökakták kérdését, és a kormány ezt leszavazta. Azóta sokszor előkerült a téma, de persze nem történt semmi. Ahogy a rendszerváltás óta soha. Az LMP decemberben másodjára is próbálkozott, de ugyanaz volt a végeredmény. Idén júniusban már leszavazás helyett tartózkodással gáncsolta el a kormány azt a próbálkozást, hogy egyáltalán tárgysorozatba kerüljön a téma.

Mire jó ez?

Bár Schiffernek több felmenőjét is megfigyelték, míg Rétvári csak arról tud, hogy hallgatózott a nagyszüleinél a házmester, egyikük sem személyes okokból foglalkozik a témával. Schiffer a mostani vitán is beszélt arról, hogy a rendszerváltás óta hogyan tudta a jobb- és a baloldal felváltva ellehetetleníteni az összes próbálkozást, ami tisztázhatta volna végre az ügynökakták sorsát. A fő gond az, hogy bár az akták a levéltárban ma kutathatók, megismerhetők, mégsem nyilvánosak, és a bíróságok sok esetben nem fogadják el bizonyítottnak, és egykori ügynökök így pereket nyerhetnek történészek ellen.

Az egyik érv az aktanyilvánosság mellett, hogy a társadalom igazságérzete ezt kívánja, de sokkal fontosabb, hogy az iratokkal olyan kapcsolati hálót fel lehetne vázolni, ami megmagyarázná, hogy a rendszerváltás után sokan hogyan kerültek döntéshozó helyzetbe, gazdagodhattak meg, vagy kerültek előnyös helyzetbe azzal, hogy az információkkal visszaéltek – mondta Schiffer. Az ellenérv pedig az, hogy ha minden kiderülne, az az állambiztonságnak is árthat (ha például kiderülne, hogy a titkosszolgálatok vezetése ügynökökből áll!); illetve gyakran előkerülő érv, hogy sokakat megfélemlítéssel vagy zsarolással szerveztek be, így nem lenne igazságos, ha őket is meghurcolnák. Ez igaz, de sok esetben belőlük lettek rendszerműködtetők, illetve sakkban tarthatók – mondta Schiffer.

Schiffer és Rétvári egyetértett abban, hogy ugyanez történt az információval is: azok, akik 90-ben információs túlhatalommal indultak el az állami vagyon lebontásában, ma is tényezők. Rétvári szerint:

„Az MSZP 1990-ben akkora előnnyel indult, mint az OTP a rendszerváltáskor a takarékszövetketek elleni versenyben.”

(A ravasz Rétvári itt már a kormány takarékszövetkezet-összevonásos stratégiáját támogatja erkölcsileg.) Minél inkább lejjebb megyünk, annál inkább nem hólapáttal kell nyúlni az ügyhöz, hanem csipesszel – mondta Rétvári, aki szerint azért lesz jó ez a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, mert az nyúlhat hozzá csipesszel. Azt ígérte:

„A NEB még ebben a ciklusban létre fog jönni.”

Ez nagyszerű, bár Pintér Sándor tavaly év végére tette a határidőt, aztán nem történt semmi – felelte Schiffer. (Lázár János egyébként már 2012. májusra ígérte ugyanezt.) Schiffert egyébként például nem azok a papok érdeklik, akik az egyházban kémkedtek, hanem „az érdekes kaszt ott következik, amikor valaki hivatásos szerepet vállalt, mondjuk minisztériumi főosztályvezetőként vagy külkereskedelmi cég vezetőjeként”.

Miért akkor robbant ki a D-209-ügy?

Amikor Schiffer másodszor nyújtott be javaslatot, azt is beleírta, hogy legyen büntetendő, hogy ha valaki elkezd trükközni a magánál tartott iratokkal. Medgyessyről máig nem tudni, miért a 2002-es kormányváltás után került elő a D-209-ügy, és kinek állt ez érdekében – mondta Schiffer, aki szerint több jel van arra, hogy az iratok a mai napig illetéktelen kezekben vannak. A harmadik törvényjavaslati kísérletnél azt is indítványozták, hogy túl azon, hogy legyen minden akta nyilvános, legyen egy kör, ahol a NEB megvizsgálja, hogy az ügynökök milyen szerepet játszottak az 1990 utáni politikai életben.

Az LMP-nek volt egy olyan javaslata is, hogy a magyar kormány járjon el az orosz félnél, hogy tudunk-e szerezni KGB-s iratokat arról, hogy ki vett részt a szovjet hatalom kiszolgálásában. Rétvári azt mondta, fél attól, hogy a KGB olyan (komolytalan) iratokat adna ki, mint a CIA.

Tarthatatlan, hogy a pártállami iratok (szakszervezeti, népfronti, KISZ-es dokumentumok) a rendszerváltás után is magánkézben vannak, egy meghatározó politikai szereplő kezében. Nemcsak az MSZMP taglistájáról van szó, ebben az iratanyagban a Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt iratai is ott vannak. 25 év alatt ezt nem sikerült visszaszerezni, és jó lenne, ha ezeket az iratokat nem egy Fidesz által kinevezett politikai komisszár kezelné – mondta Schiffer.

Az biztos, hogy a rendszerváltásnál az ellenzéki kerekasztalnál ez tárgyalási trükk volt az MSZMP részéről. Volt olyan ellenzéki, akit hamisan hírbe hoztak, és egy-két évig, amíg nem tisztázódott, hogy ártatlan, megállt az előremenetele az ellenzékben – mondta Rétvári.

De miért nem lép már a kormány?

Schiffer többször megkérdezte, hogy a kormánypártok miért nem vették legalább tárgysorozatba a javaslatot? Schiffer azt hitte, hogy a Fidesz presztízskérdésből szavazta le a javaslatát, és a kormány majd előjön a saját törvényével, de nem gondolta volna, hogy az a kormány, ami minden eddiginél több törvényt vert át, egy aktanyilvánossági törvényt nem hoz meg egy ciklus alatt. Ha ez így lesz, az a Fidesz-KDNP szégyene – mondta.

Ezek az iratok nyilvánosak, ezt kell kimondani, hogy se Fráter Olivér, se Ungváry Krisztián történészek vagy mások ellen a túlélő pribékek ne nyerhessenek pert – mondta Schiffer, aki szerint az, hogy valaki tagja volt az MSZMP-nek, az nem magántitok.

„A világ vicce, hogy itt az alaptörvényi rendelkezés, de még mindig az történik, hogy hétpróbás csirkefogók pert nyernek, ha egy történész semmi mást nem állít, mint ami az igazság.”

Bár Rétvári szerint az Alaptörvényben le van írva, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai tűrni kötelesek a tényállításokat, és a szerepükkel összefüggésben nyilvánosságra hozhatók, Schiffer szerint a bíróságok a demokráciákban ritkán szeretik alkalmazni az alkotmányokat, de két év alatt lett volna ideje az igazságszolgáltatásnak arra, hogy ezeket átírja a törvénykezésbe.

Schiffer: Sosem oldódik meg az ügy

Rétvári szerint a NEB majd pár év alatt feldolgozza, és nyilvánosságra hozza az aktákat. Schiffer viszont nem értette, hogy lehet, hogy a kétharmados kormány 3 hét alatt tudott új alaptörvényt alkotni, 2 hónap alatt új Ptk.-t írt, de egy aktanyilvánossági törvényt viszont 3 éve nem tud meghozni. Még a NEB is be van ígérve, mint a lochness-i szörny, hogy egyszer megjelenik, de nem történt semmi – mondta.

Rétvári szerint nagy belső vita van a kormányoldalon is, de ebben a négy évben vállalták, hogy lesz NEB, és akkor lehet majd mondani, hogy nem teljesítettek, ha a ciklus végéig nem születik döntés.

Schiffer szerint érthetetlen, mi húzódik hónapok óta, mert más fontos törvényeket egy óra alatt meg tud hozni a kormány. Rétvári szerint a földtörvényről például egész kemény vita volt, de Schiffer szerint az sem amiatt húzódott sokáig, mert a kormány sokáig egyeztetett volna, hanem mert egymás között nem tudtak megegyezni az érdekcsoportok. Rétvári erre azt mondta, hogy a kormányváltás óta nem volt gazdatüntetés a fővárosban. Schiffer: „Ha ezt így folytatjátok, magyar gazdák nem is tüntetnek, inkább a holland gazdák fognak.”

Míg az LMP kérte az Európai Zöldpártot, és az el is fogadta, hogy a termőföld ne lehessen befektetési jószág, addig a kormánypártok az Európai Néppártot ezzel nem keresték meg – mondta. Rétvári szerint a kormány megvédte a gazdákat azzal, hogy azok szabadon vásárolhatnak földet, ha életvitelszerűen művelik a földet, és a helyi gazdák jóváhagyják. „Ezért kapott egy salgótarjáni építési vállalkozó földet Kishantoson” – nevetett Schiffer.

Mit a következő lépés?

Schiffer szerint ez egyszerű: aktanyilvánossági törvényt kell elfogadni, és persze álljon fel a NEB. De az előbbi fontosabb, mert azokból az információkból tudna dolgozni a NEB. Az utóbbi nem helyettesítheti az előbbit, ha mégis így lesz, az azt jelenti, hogy a Fidesz szőnyeg alá söpri a kérdést, mert nem érdeke a tiszta beszéd – mondta Schiffer, arra célozva, hogy háromszor is elbukott az a kérés, hogy a parlament egyáltalán tárgyalja a kérdést. Rétvári hasonlóan képzeli el, nagyobb hangsúlyt fektetve a Fidesz által kitalált NEB-re, ami majd feltárja előttünk az előző rendszer hatalmi térképét, és lehull a lepel akár mostani gazdasági szereplőről is.

Bár Schiffer nem hiszi, hogy lesz törvény, de Rétvári szerint igen, és el is fogják fogadni. Mint mondta:

„Látom a törvényszöveg alakulását, és az akarat megerősödését.”

Schiffer szerint szemben külföldi példákkal, itthon nem volt olyan nyílt a kommunista elnyomás, hogy 1989-ben arra sarkalja az embereket, hogy elsöpörjék a rezsimet. „Túl sok minden varrta össze az elitet azokkal, akik elzavarták volna őket a náthásba” – mondta. Schiffer szerint van egy gazdasági kényszer, ami hátráltatja, hogy változtassunk, az elitek paktáltak párnázott ajtók mögött, míg Lengyelországan ott volt a hatalmas Szolidaritás mozgalom.

„Igen, és egy lengyel pápa is volt akkor” – zárta le a moderátor a vitát.

„Ezt nekem kellett volna mondani” – mondta a kereszténydemokrata képviselő.