A parlament elnöke is jóváhagyta a megosztó törvényjavaslatot.

A több tízezres tüntetések, brutális rendőri fellépés, parlamenti verekedés és a kilátásba helyezett nyugati szankciók után elfogadott grúz ügynöktörvény sok hasonlóságot mutat a tavaly decemberi magyar „szuverenitásvédelmi” törvénnyel.

Az elnök szerint a törvény lényegében és szellemében is orosz.

Bevert fejű ellenzék, halálosan fenyegetett aktivisták, külföldre költözésen gondolkodó újságírók, vízágyúk, parlamenti verekedés. A hatalom még a választások előtt át akarta nyomni a törvényt, ami miatt bedühödött Amerika, és az uniós integrációnak is vége lehet. A grúz politika nagyon sok hasonlóságot mutat a magyarral.

A kormánypárti és ellenzéki képviselők fizikailag is egymásnak feszültek a parlamentben.

Az orosz mintára írt jogszabályt nem volt hajlandó elítéli a magyar kormány.

Azt is írták, hogy a tüntetés szervezői külföldről kaptak pénzt, kriptovaluta formájában.

Az ellenzéki Aleko Eliszasvili megütötte a szónokló Mamuka Mdinaradzét, erre több képviselő is összeverekedett.

Szalome Zurabisvili grúz elnök eközben támogatásáról biztosította a kormányellenes tüntetőket, akik szerinte a "szabad Grúziát" képviselik

A történész szerint ezért nem hozta nyilvánosságra a dokumentumokat egyetlen kormány sem.

Repül az idő!

A nem kormányzati szervezetek működését korlátozó, Oroszországban 2012 novemberében hatályba lépett szabályozás szerint, ha azok külföldi támogatással működnek, és politikai tevékenységet folytatnak, külföldi ügynökként kell nyilvántartásba vétetniük magukat.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint rendben van, ha egy egykori kommunista titkosszolgálati munkatárs nem lehet politikus. Román eset után mondták ki, ezt Magyarországon nincs mitől félniük az egykori ügynököknek.

A fideszes politikus olyan nyilatkozatot hozott össze, hogy többször el kellett olvassuk, tényleg jól értjük-e.

Most az alkotmányügyi bizottság döntött úgy, hogy nem veszi tárgysorozatba a javaslatot.