Bár ellenzői csak „orosz törvényként” emlegetik, a több tízezres tüntetések, brutális rendőri fellépés, parlamenti verekedés és kilátásba helyezett nyugati szankciók után hétfőn elfogadott grúz ügynöktörvény legalább annyi hasonlóságot mutat a tavaly decemberi magyar „szuverenitásvédelmi” jogszabállyal. Amint hatályba lép, a civilszervezeteknek és a médiumoknak külföldi ügynökként kell regisztrálniuk magukat, ha a bevételeik legalább 20 százaléka külföldi eredetű, ennek elmaradása pedig súlyos szankciókkal jár.

Hogy ez hova vezethet, az kétségtelenül Oroszországban látszik legtisztábban, ahol a 2012-es első ilyen törvény óta mostanra odáig jutottak, hogy már az is külföldi ügynök lehet, aki semmilyen bevételre nem tett ugyan szert más országból, de „külföldi ügynökök” beszédeit hallgatta egy politikai rendezvényen.

A magyarhoz hasonló ideológiai alapállással, retorikával és külpolitikai helyezkedéssel is operáló, a Fidesz kaukázusi szövetségesének számító grúz kormánypárt, a Grúziai Álom már tavaly el akart fogadtatni egy hasonló törvényt. Akkor a tüntetések hatására még visszakoztak, most viszont annak ellenére ugrottak neki még egyszer, és vitték végig a parlamenti végszavazásig a tervezetet, hogy hetek óta egyre nagyobb utcai megmozdulások voltak.

A tüntetések május elején léptek szintet, miután az alapvetően békés tiltakozásokat a rendőrség különleges erői vízágyúkkal, könnygázzal, paprikaszprével és a demonstrálók ütlegelésével próbálták elfojtani. Ez olaj volt a tűzre, az eredetileg nagyrészt fiatalokból álló tüntetők egyre többen lettek.