• A nap azzal kezdődött, hogy Vlagyimir Klicskó Pártja, az Ütés (UDAR) bocsánatot kért a kijeviektől a kényelmetlenségek miatt. A kényelmetlenség az, hogy félmillió ember tüntet Kijev központjában a kormány ellen. Utakat és kormányépületeket zártak le, és elkezdtek szétszedni pár építkezést, hogy blokádokat építsenek belőlük a kormányzati negyedben.
• Az ellenzék azzal fenyegetőzik, hogy blokád alá veszik a miniszterelnök irodáját is, ha Azarov miniszterelnök nem mond le a következő 48 órában. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki egyébként Európa egyik legfelkészültebb minisztere jelenleg, a követelést politikai hibának minősítette.

• A város körüli kordonokat, amiket a tüntetők húztak fel, durván hétszáz rendőr áttörte, és most Kijevbe tartanak.
• A rendőrök elkezdték lebontani a kordonokat, amiket a tüntetők felhúztak.
• Oleg Carev, az ukrán parlament elnökhelyettese felkérte a külügyminisztériumot arra, hogy zárják le a harátokat bizonyos emberek előtt, akik azt szeretnék, hogy a tüntetések eszkalálódjanak.
• Három orosz metrómegállót ki kellett üríteni, mert valaki bejelentette, hogy robbanószert rejtettek el bent.
• Az orosz kommunista párt mindeközben vandalizmusnak minősítették a Lenin-szobor ledöntését, de ez azért nem annyira meglepő az orosz kommunistáktól.
• Barroso bejelentette, hogy Lady Ashton, az EU külügyi főtárgyalója december 10-11-én Kijevbe érkezik, hogy tárgyaljon Janukoviccsal.
• Néha elég ijesztő képek jönnek a városból.
• Klicskó kiüríttette a pártja főhadiszállását, miután az Atyaföld nevű ellenzéki párt központját átkutatták a rendőrök és lefoglalták az eszközeiket. Az Ütés közleményében az állt, hogy a párt ellenségei fenyegetik őket, ezért evakuálták a központot.

• A Klicskó testvérek eközben épp egy blokádot védenek, amit a rendőrség megpróbál felszámolni.
• Körülbelül hatezer rendőr és 2600 belügyes rohamosztagos próbál épp rendet tenni Kijevben.
• Azt mondták, keddig minden blokádot lerombolnak a városban.

• Egyelőre nem voltak összecsapások, de a belügyesek tolják kifele a tüntetőket.
• A kormány épületétől is elzavarták a tüntetőket.
• A Belügyminisztérium szerint ők nem jártak az Atyaföld székházában.

Mi történt eddig?

Kijevben az oroszellenes tüntetők ledöntötték Vlagyimir Iljics Lenin szobrát a főtéren, miután Viktor Janukovics elnök bejelentette, hogy inkább lemond az EU-val kötendő szerződésről, mert az oroszok ellenzik azt. Körülállták a szobrot, köteleket aggattak rá, elkezdték fémrudakkal feszíteni, miközben azt kiabálták, hogy dicsőség Ukrajnának. Miután ledöntötték, kalapácsokkal kezdték szétverni a szobrot. Félmillióan is tüntethetnek már Kijevben, egy hete tartanak a tüntetések.

Így döntötték le Lenin szobrát:

A tüntetés vezetői 48 órát adtak Janukovicsnak, hogy lemondjon és feloszlassa a kormányt, és épp barikádokat építenek a miniszterelnök irodájának épülete elé. A Lenin-szobor egyébként ugyanúgy szimbolikus az ukránoknak, mint a magyaroknak volt a Sztálin-szobor, mert az oroszokkal közös múltat jelképezi.

Itt zajlik a tüntetés:

A tüntetők a Szabadság (Maidan) téren kezdtek el gyülekezni. Ukrán és uniós zászlókat lengettek ott, ahol korábban már többször összecsaptak a rendőrökkel is. Az ukrán rendőrség különleges erői nemrég nagyon durván szétverték a tüntetéseket, de látványosan ez sem volt elég ahhoz, hogy az emberek otthon maradjanak.

Julija Timosenkó volt miniszterelnök pártja arra kérte az embereket, hogy addig kergessék Janukovicsot, amíg tényleg el nem szalad. Timosenkó hivatali hatalommal való visszaélés miatt épp börtönben ül, ahova jó eséllyel Janukovics csukatta be. A volt miniszterelnök kijuttatott egy üzenetet a börtönből, amiben azt mondta a tüntetőknek, hogy "pengeélen táncolunk egy kegyetlen diktatúra és a hazatérés között, amivel visszajutnánk Európába".

Azt is mondta, hogy "ne adjátok fel, egy lépést se tegyetek hátra, Ukrajna jövője a kezetekben van". Volt a városban egy kisebb kormánypárti tüntetés is, de a rendőrök nagyon szigorúan elválasztották őket az ellenzékiektől.

Vlagyimir Putyin azért nyomta el Ukrajnát az EU-tól, mert épp újraszervezi a Szovjetuniót. Azt szeretné, ha Ukrajna belépne abba a vámunióba, aminek egyelőre csak Oroszország és Fehéroroszország a tagja. Janukovics és Putyin most épp az olaj áráról vitatkoztak Szocsiban. Ez az egyik olyan dolog, amivel elég jelentős nyomást tudnak gyakorolni az ukránokra.

Ekkora tüntetések utoljára a 2004-ben, a narancsos forradalom idején voltak Ukrajnában. Akkor a választást Viktor Janukovics nyerte meg, de a tüntetések miatt újraszámolták a szavazatokat, és végül Timosenkó alakíthatott kormányt.