• Szomorkás performansszal egybekötött sajtótájékoztatót tartottak fiatal kereszténydemokraták a Corvinus egyetem előtt.
• Az apropót az egyetem aulájában található Marx-szobor adta, aminek a hétvégén nyílt levélben ment neki Rétvári Bence államtitkár.
• A tiltakozók és Rétvári szerint Marx antiszemita és idegengyűlölő volt, ezért nincs helye az egyetemen.
• Ellentiltakozott az Oktatói Hálózat, ők azt sérelmezték, hogy a politika megsérti az egyetem autonómiáját.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) hét-nyolc tagja tiltakozott hétfőn kora délután az egyetem főépülete előtt, a minibalhét kirobbantó KDNP-s politikus, Rétvári Bence viszont nem jelent meg.

Az IKSZ két tagja pár perc alatt összefoglalta, mi bajuk van Marxszal: szerintük a német gondolkodó nyíltan rasszista és antiszemita volt, az általa teremtetett ideológiából pedig diktatúrák nőttek ki. Hogy ezt alátámasszák, Marxtól származó idézeteket hoztak magukkal, amiket az egyetem területén szerettek volna elhelyezni, ezt azonban nem engedték meg nekik. Végül az egyetem elé rakták le a lapokat, majd még egyszer megismételték, hogy szerintük a szobornak mennie kell, utána pedig semmiféle újságírói kérdésre nem válaszoltak.

A Marx-szobor körüli felhajtást a KIM államtitkára, a KDNP fiatal politikusa, Rétvári Bence indította még szombaton, amikor nyílt levélben kérte az egyetem vezetőségétől a szobor eltávolítását. Rétvári levelében hasonlóan érvelt, mint a hétfőn megjelent fiatal kereszténydemokraták, szerinte is elfogadhatatlan a

nyíltan fajgyűlölő és osztályharcos nézeteket valló Karl Marx

szobra a Corvinuson.

Rétvári levelében példákat is idézett Marx fajgyűlöletére, olyan csúsztatásokba is belefutva, mint hogy például olyan gondolatot is Marxnak tulajdonított, amit a német filozófus éppen egy vitapartnerének gondolkodását kritizálva írt csak le.

Az IKSZ-esek akciója után fél órával a Corvinus előtt beszélt Deák Dániel, az egyetem tanára, egyben az Oktatói Hálózat tagja is. Mint elmondta, nem Marx ügye miatt tartotta fontosnak, hogy megszólaljanak, hanem mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány egy államtitkára ilyen módon beleszóljon az egyetem működésébe.

Azzal Deák is egyetértene, ha az egyetem nyilvánossága előtt lenne egy vita Marx szobráról, mint ahogy szerinte lehetne vitatkozni a numerus clausus elfogadásakor miniszterelnök Teleki Pál emlékművéről is, ami ugyanabban az aulában van, mint Marx szobra. Ugyanakkor szerinte ezekben a vitákban csak az egyetem polgárainak lehet tanácskozási és szavazati joga.

Ami Marxot és nézeteit illeti, Deák elmondta, hogy az egyetemen kollégáival tanítanak társadalomtudományokat, és ilyenkor alapvető szempont, hogy sosem kivágott, kontextusukból kiragadott mondatok segítségével ismertetnek meg szerzőket, hanem a teljes művekkel.

Szerinte a mai akció

nevetséges, kezdetleges és primitív volt

ezért nincs is most kivel vitatkoznia erről a kérdésről.

Azt Deák is elismerte, hogy Marx életműve magán viseli a XIX. század jegyeit, ehhez azonban komoly emberek, komoly kritikával illeszkedtek már. De szerinte mondatok hasonló kiragadása a kontextusukból nem méltó Marxhoz, nem méltó a tiltakozókhoz, és legfőképp nem méltó az egyetemhez.