Ádám Zoltán, a Corvinus egyetem docense etikai eljárásokat indított az egyetem két vezetője és rektora ellen egy hallgatóval kivételező vizsga miatt. Hogy nézett ki a vizsgabotrányként ismert ügy belülről? Hogy menthették föl a vezetőket? Mit mond a botrány a felsőoktatás modellváltásáról? Interjú Ádám Zoltánnal.
Az egyetem vezetői szerint az oktató megsértette a Corvinus kommunikációs és GDPR szabályait azzal, hogy beszámolt a kollégáinak az etikai vizsgálat alakulásáról, amit azért indítottak, mert az egyetem két vezetője kivételezett az egyetem egyik hallgatójával egy vizsgán.
Az egyetem etikai bizottsága megállapította, hogy két oktató, akik egyben egyetemi vezetők is, etikai vétséget követett el, amikor mindenkitől elkülönítve, külön kérdéssorral vizsgáztattak egy hallgatót, akinek befolyásos szülei panaszkodtak az egyetemnél. A Corvinus rektorhelyettese viszont úgy látja, ennek ellenére sem érdemelnek szankciót a kollégák.
A BDPST szakmai gyakornoki programját reklámozta.
A vizsgálat kezdeményezője szerint egy hallgató jelentős MOL részesedéssel rendelkező családja gyakorolt nyomást az egyetemre.
Az új testületben ugyanannyi lesz a megválasztott oktató, mint az egyetemi vezető. Kritikusok szerint ezzel a szenátus ezután képtelen lesz garantálni az egyetemi autonómiát.
A villámtempóban végigvitt átalakítás során több olyan oktatótól is megvált az egyetem, akikre nem volt semmilyen panasz, specifikus tárgyakat oktattak, és egyiküket az egyetem vezetése ki is tüntette a munkájáért. A Corvinus alkalmazotti tanácsa szerint ezzel azt sugallja az alapítványi egyetem vezetése, hogy senki nincs biztonságban.
A közgazdász arról beszélt a végzősöknek, hogy az ő feladatuk lesz a rendszerváltás végleges befejezése.
Vagyis az MCC és a Corvinus egyetem alapítványai is kb. 82 milliószor ennyi pénzt kapnak a részvénypakettjük után.
Van, aki bíróságra vinné az egyetemet a rendelkezés miatt, ami meghatározza, ki nyilatkozhat a Corvinus nevében, és miről. Az egyetem kommunikációs vezetője szerint senki szabadságát nem akarják korlátozni, és átírni is hajlandók a szabályokat.
Esettanulmánynak is beillik, hogy hogyan szerezte meg az egyetemek között elsőként modellt váltó Corvinus vezetése az egyetem teljes átalakításához a szenátus áldását.
Már keresik az új intézetvezetőket.
Teljesen újraszerveznék az egyetem intézeteit, szétszedve az évtizedek alatt kiépült struktúrákat. Minderről a tavaszi szünet alatt értesítették az oktatókat, jövő héten pedig már a szenátus elé is viszik a javaslatot. Komoly szakmai vita nem előzte meg az egyetemet teljesen átformáló tervet.
Az egyetem elnöke állítólag úgy összeveszett Palotai Dániellel, az MNB volt ügyvezető igazgatójával és a Corvinus kuratóriumának jelenlegi tagjával, hogy Matolcsy úgy döntött, nem támogatják többet az MNB Intézetet.
A felsőoktatási modellváltás egészen más folyamatnak indult, mint amivé lett: eredetileg csak pár egyetem váltott volna modellt, a kormánnyal szorosan együttműködve, hosszú évek tervezése után. Ebből lett mára az, hogy hamarosan már alig marad állami egyetem az országban. Megnéztük, miből indult a modellváltás ötlete, miért volt szimpatikus sok egyetemnek, és hogyan kaptak aztán gazdasági szabadság helyett teljhatalmú fideszes kuratóriumokat.
