Tiltakozással egybekötött szenátusi ülést tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen kedd délután Ádám Zoltán ügyében, ahol a szakszervezet azt kérte a szenátustól, hogy vegyék vissza az elbocsátott docenst, és hozzanak létre egy autonómiavédelmi bizottságot. Szerdán pedig hallgatói fórumot tartottak a HÖK szervezésében, ahol a szakszervezet arra szólította fel a diákokat, hogy foglaljanak állást a docens kirúgásával kapcsolatban és ezzel gyakoroljanak nyomást.

Sem a keddi, sem a szerdai esemény nem volt sajtónyilvános, de az üggyel kapcsolatban sikerült beszélnünk a szakszervezet vezetőjével, Toronyai Gáborral és a Corvinus megbízott rektorával, Szabó Lajossal.

Vegyék vissza Ádám Zoltánt

Kedden a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének felhívására diákok és tanárok érkeztek a szenátusi tanácsterem elé transzparensekkel.

Az egyetemen terjesztett röplap szerint a Szakszervezeti Bizottság elnöke, Toronyai Gábor két határozati javaslatot nyújtott be az egyébként nyilvánosnak hirdetett szenátusi ülésre.

A javaslatokban kérték, hogy:

• a szenátus elnöke haladéktalanul hozzon létre egy szenátusi tagokból álló, 3-5 fős eseti bizottságot, az eseti bizottság pedig dolgozza ki javaslatát egy állandó jellegű "Autonómiavédelmi Bizottság" vagy "Integritásvédelmi Bizottság" felállítására és egy hónapon belül nyújtsa be a Szenátusnak.
• Dr. Szabó Lajos György megbízott rektor mint munkáltató, haladéktalanul kezdeményezze, hogy az Egyetem ismét létesítsen munkaviszonyt Ádám Zoltán Péter docenssel, visszahelyezve őt állásába.

Az első javaslat indoklásában azt írták, hogy azért van szükség egy ilyen bizottság felállítására, hogy az minden integritás- vagy autonómiasértési kísérletnek rövid úton elejét tudja venni. „Amely minden sérelmet - történjen az a társadalom (pl.: szülő), gazdasági vagy az állami-kormányzati szféra vagy más részéről - hivatalból megvizsgál és amelynek elég mondjuk pl. egy e-mailt írni.”

A bizottság összetételét tekintve a szakszervezet azt javasolta, hogy kapjon benne helyet a szenátus, az egyetemi vezetés, a hallgatói és dolgozói érdekképviseletek, vezetőjét pedig választás útján neveznék ki. A javaslat szerint a bizottság nem nyilvánosan vizsgálódnia, de minden szükséges iratot meg kellene kapnia és javaslatot tehetne a tapasztalt probléma kezelésére.

A második javaslat indoklásában a szakszervezet azt írta, hogy „szükséges megszakítani azt a külső és belső érintettekben kialakult összefüggést az etikai ügyek és a feltárójának elbocsátása között, amely súlyosan árt az egyetem jó hírének.” A szakszervezet szerint ennek hiteles és hatékony módja, ha Ádám Zoltánt visszaveszik az egyetemre.

A maratoni 5 órás szenátusi ülés után Szabó Lajos rektortól tudtuk meg, hogy az ülésen a szakszervezet beadványairól nem is szavazhattak:

„A második javaslattal kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a szenátusnak van egy hatásköre és van egy felelősségi köre, és ez a kérdés nem tartozik bele, mert ez egy munkaügyi kérdés. Az, hogy kivel létesítek munkaviszonyt, és kinek szüntetem meg a munkaviszonyát, az nem szenátusi hatáskör, így a szenátus ezt nem is tudta tárgyalni.”

Az integritásvédelmi bizottságról sem szavazott a szenátus, azzal kapcsolatban Szabó Lajos elmondta, hogy az egyetem autonómiájának biztosítására már létezik egy szabályzatuk.

„Ez egy visszaélés-bejelentési rendszer, ahol bármilyen visszaélést, akár az autonómiával kapcsolatosat, be tudnak jelenteni a kollégák. Ennek már megvan a fóruma.”

Szabó Lajos úgy látja, hogy az egyetem autonómiája biztosított, abba kívülről nem szólnak bele.

„„Én 2006-ban egy másik egyetemen voltam dékán, és sosem engedtem, hogy beleszóljanak az egyetemi autonómiába, ha mégis megtették volna valahol, akkor tovább állok. Akik a kollégák közül ismernek, azok pontosan tudják, hogy a habitusomtól is messze van, hogy hagyjam, hogy akadémiai kérdésekbe mások kívülről beleszóljanak. Én magam szólnék először, hogy ezt nem lehet. 2018 óta rektorhelyettes vagyok itt, a Corvinus Egyetemen, és nem találkoztam olyannal, hogy kuratóriumi tag vagy bárki politikus vagy üzletember beleszólt volna az akadémiai kérdésekbe.”

Szabó Lajos rektor az ügy kapcsán a saját álláspontjáról az Indexnek adott hosszú interjút.

A tanárok már kiálltak, most a diákoknak kell

Szerdán a BCE-HÖK, szakkollégiumok és más hallgatói szervezetek által rendezett hallgatói fórumot, ahol Toronyai Gábor szerint körülbelül 300 hallgató gyűlt össze. A fórumon megjelent Szabó Lajos rektor is, azonban Toronyai és a Telex forrásai szerint nem alakult ki érdemi vita a felek között, mert a rektor „a klasszikus válságkommunikációs stratégiát követte azzal, hogy az eset minél kisebb technikai részleteire terelte a szót Ádám Zoltán kirúgásával kapcsolatban.”

Toronyai Gábor beszédében több célt is megfogalmazott, ezekhez pedig a hallgatók segítségét kérte:

• Kérem a hallgatókat, hogy álljanak ki az egyetemi autonómia és az egyetemi szólásszabadság mellett!
  
• Kérem a hallgatókat, hogy támogassák egy megbízható etikai szabályozás kialakítását és egy “autonómiavédelmi” vagy “integritásvédelmi” „forró drót” létrehozását!
• Kérem a hallgatókat, hogy követeljék Ádám Zoltán visszahelyezését állásába!

Továbbá javaslatot tett arra, hogy az egyetem jelenlegi döntéshozói mondjanak le.

Toronyai a 444-nek azt mondta, hogy a felsőoktatási dolgozók már kiálltak Ádám Zoltán mellett, de ahhoz, hogy ennek eredménye is legyen, a hallgatóságnak is ki kell állnia, „mert az valami mást jelentene”. Ő bízik abban, hogy a hallgatóság állást foglal, az döntő lehet. Amikor még kedden kérdeztük Szabó Lajost arról, hogy mennyi esély van arra, hogy Ádám Zoltánt visszavegye az egyetemre, így nyilatkozott:

„Én azt gondolom, hogy az egyetemi vezetőknek van egy felelősségük. Hoznak egy döntést, azt megalapozottan és nem elhamarkodottan hozzák. Éppen ezért én azt gondolom, ez egy megfontolt döntés volt. Nincs okom arra, hogy ezt kétségbe vonjam. Ugyanakkor Ádám Zoltán ezt várhatóan a bíróságon meg fogja támadni, hogy arányos-e a következmény. Nyilván a Corvinus Egyetem mindenféle jogot betart, tehát amilyen döntést születik, azt kell az egyetemnek és neki is tudomásul venni. Ugyanakkor azt gondolom, hogy mivel a munkáltatói jogkör gyakorló megfontoltan mérlegel, ezért nincs ok arra, hogy ezt megváltoztassuk.”

Előzmények

Október 24-én rendkívüli felmondással elbocsátotta a Corvinus Egyetem Ádám Zoltán egyetemi docenst, aki ez év elején etikai vizsgálatokat kezdeményezett, miután állítása szerint egy befolyásos családból származó hallgatójával annak vizsgáján kivételezett az egyetem. A hallgatóval januárban Ádám Zoltán közölte, hogy nem tehet vizsgát, amiért nem teljesítette az év közbeni követelményeket. Ezután a hallgató édesanyja felkereste Ádám Zoltánt, hogy mégis engedje vizsgázni a fiát, de mivel a docens nem állt kötélnek, a szülő a vezetőhöz fordult. Erről Ádám Zoltán a 444-nek adott részletes interjút még a nyáron.

Ádám Zoltán a rektor és két meg nem nevezett vezető felé is jelezte, hogy etikátlan lenne kivételezni a diákkal. A hallgató végül egy külön kérdéssor alapján, a többiektől elkülönítve sikeres vizsgát tett. A vizsgabotrányban érintett hallgató családja a sajtóban is elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezett a történtek idején. A Corvinust fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke egyébként Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója.

Ádám Zoltán azonban nem hagyta annyiban az ügyet, etikai vizsgálatot kezdeményezett a két vezetővel és a rektorral szemben. Az etikai vizsgálatok első fokon elmarasztalták az egyetem rektorát, valamint a Corvinus két másik vezetőjét. Másodfokon azonban fölmentette őket az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma. Takáts Előd a felmentő ítélet kihirdetése után bejelentette a távozását. A kuratórium pedig megbízott rektorként azt a Szabó Lajos általános helyettest állította a rektor helyére, aki a másodfokú döntési jogkör gyakorlójaként felmentette az etikai felelősség alól a két vezetőt. Ádám Zoltán bírósági felülvizsgálatot kért a két másodfokú etikai döntéssel kapcsolatban.

Októberben az egyetem többek között azzal indokolta Ádám Zoltán felmentését, hogy szerintük nem működött együtt egy, az egyetemen indult etikai eljárásokkal összefüggésben indított eljárás során, és nem küldött át bizonyos e-maileket. Ádám a Telexnek akkor azt mondta: ezt vitatja, szerinte együttműködő volt és az egyetem alibiből indított a vizsgálatot. Az indoklásban elmondása szerint az is szerepel: az egyetem döntéshozói szerint Ádám nem megfelelő hangnemet használt egyes vezetőkkel szemben, és igyekezett lejáratni az egyetem vezetését az egyetemi nyilvánosság előtt.

A menesztett docens – aki már a nyáron figyelmeztetést kapott az egyetemtől – a kirúgásának indokait mondvacsináltnak tartja,

azt gondolja, szerettek volna tőle megszabadulni azért, mert felhívta a figyelmet az egyetem vezetésének felelősségére az etikai eljárás tárgyát képező vizsgáztatási helyzet rossz kezelésében és a vizsgálat során megállapított vezetői felelősségek szőnyeg alá söprésében.

Az egyetem a 444-nek azt válaszolta a kirúgással kapcsolatban, hogy az egyetem egy szabálytalansági vizsgálatot folytatott, amely az inkriminált tantárggyal és vizsgával kapcsolatban öt szabálytalanságot tárt fel, és többek között arra jutott, hogy nem azzal a hallgatóval kivételeztek, akinek érdekében a „nagyon fontos ember” férjét emlegető anya közbenjárt az egyetemen, épp ellenkezőleg. A vizsgálat szerint mindenki tehetett pótkvízt, amely az egyik év közbeni feladat volt, kivéve az érintett diák. Az egyetem állítása szerint a szabálytalansági eljárás következménye volt elbocsátás is.

Ádám Zoltán 2016 óta dolgozott a Corvinuson, 2020–2022 között a Gazdaságpolitika és Munkagazdaságtan Tanszéket vezette. A botrány után a TASZ támogatásával az etikai ügyekben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken. A Corvinus mintegy kétszáz munkatársa nyilvános petícióban támogatta őt, és kiállt mellette az egyetemi szakszervezet is.