A garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást, mondván, az emelés a minimálbér reálértékének megőrzésére sem lesz elég.
4 százalékkal emelné a kormány a minimálbért, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez a minimálbér értékének megőrzésére sem lenne elég.
Élesedik a tulajdonosok közötti vita.
Miután reggel nem engedték be őket, megkapták felmondólevelüket. í
Folytatódik a belháború.
Azért, mert a magyar gyökerű légitársaság akadályozza, hogy a dolgozói szakszervezetbe tömörüljenek.
Úgy vélik, a miniszter szavai nyílt fenyegetést jelentenek mindenkire, akik a törvényekben biztosított érdekképviseleti jogosultsággal kívánnak élni.
A jachtbotrányba keveredett miniszter kirúgással fenyegette meg azokat, akik „szakszervezetesdit” akarnak játszani.
Azaz a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen.
Ez a módosítás venné el a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszát.
Azonnali segítséget várnak a kormánytól rendkívüli támogatások, segélyek, banki tartozások átütemezése vagy kedvezményes banki hitelek formájában.
Átlagosan tíz százalék. Ha minden jól megy, kedden írják alá.
Nem véletlenül nem kapták meg a mentődolgozók a járandóságukat. A háttérben szakszervezeti megélhetési vezetők és a menedzsment egysége állhat.
Egy szakszervezet indított figyelemfelhívó akciót.
Meg kellett kerülni a magyar tárgyalófelet, egyáltalán a tárgyalások elkezdéséhez.
A dolgozók azt szeretnék, hogy minden munkakörben emeljék bruttó 210 ezer forintra az alapbért.
A szakszervezet szerint a cégvezetés semmilyen megegyezési készséget nem mutatott.
Aki sztrájkol, nem lakhat többé a munkásszállón.
A biztonsági szolgálat kiszervezése ellen tiltakoztak.
Amiben már most megállapodás született: az éves bónusz, valamint a béren kívüli juttatások megemelt összege – közölte a cég.
Négy szakszervezet nem fogadta el a vállalat béremelési javaslatát.
A vállalat már tett egy 18 százalékos ajánlatot.
Láss tisztán!
A szakszervezet szerint reggel a motor- és a járműgyár szinte 100 százalékosan leállt.
A 168 óra alatt bárki csatlakozhat a sztrájkhoz, ami alatt a delegáció tárgyal, de ha elfogadható ajánlatot kapnak, a sztrájkot beszüntetik.
Két órára leteszik a munkát. Elegük lett, hogy a szlovák és lengyel gyárakban is többet keresnek, mint ők.
Varga Mihály szerint inkább a munkaadókkal kell egyeztetniük a követeléseikről.
A szakszervezet választ sem kapott a cégvezetéstől a béremelési javaslatukra, ezért felállítják a sztrájkbizottságot.
Bár az általános sztrájk jelszava egyre népszerűbb a tüntetéseken, ez még nem jelenti azt, hogy az ország valóban készen áll egy ilyen akcióra. Egy kudarcra ítélt sztrájkot meghirdetni pedig felelőtlen kalandorpolitika lenne.
Az olasz belügyminiszter azzal védekezik, hogy csak a munkájukat akarta elismerni ezzel.
A túlóratörvény visszavonása, béremelés, cafetéria visszaállítása, sztrájkjog újraszabályozása, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer.
De a decemberben átnyomott többi törvény sem tetszik nekik.
Ha Áder aláírja a túlóratörvényt, legkorábban január második felében lehet munkabeszüntetés.
Ha a köztársasági elnök mégis aláírja, akkor szerintük a tartós sztrájk is felmerülhet eszközként.
Keményen vitáztak a túlóratörvényről a Parlamentben.
Több ezer ember vonult végig a városon, hogy a Fidesz túlóratörvénye ellen tiltakozzon.
Csütörtök éjjel jelent meg a módosítás, ami kollektív szerződés nélkül is lehetővé tenné az évi 400 óra rendkívüli munkavégzés kirendelését. Szombaton tüntetnek a szakszervezetek.
Az ok: a lengyel alsóház vezetőjét épp vendégül látja Kövér László.
2019-ben 22 százalékos, 2020-ban további 13 százalékos emelés jön.
A szervezők szerint „a hatalom a társadalom széles rétegei ellen indított támadást”.
A szakszervezeti vezetők szerint a kormány ezzel egyszerűen kiveszi a rendszerből a munkavállalói érdekérvényesítés lehetőségét.
Szerdán tárgyaltak Kósa Lajossal a törvénymódosításról. De így is maradtak vitás pontok, hétfőn ülnek le újra.
„A Kollektív Szerződésünkben elért eredményeinket megvédjük minden erőnkkel és nem vagyunk hajlandóak ebben a témában még tárgyalni sem!” – közölte az Audi Hungaria Független Szakszervezet.
A szakszervezetek augusztus óta több levelet, hivatalos tárgyalásokra szóló kezdeményezést küldtek, és sajtótájékoztatót tartottak, hogy a munkáltató kormány „tartsa be a vonatkozó dokumentumok egyeztetésről szóló előírásait” a leépítések ügyében.
A MASZSZ szerint az állam rossz gazdának bizonyul, mert a versenyszférában nettó 9,3, míg a közszférában 7,3 százalékkal emelkedhetnek a jövedelmek jövőre.
Őket a rendőrök lekapcsolták, de a közszféra leépítése ellen tiltakozók bejutottak a pártházba, kikapcsolták az áramot, lezárták a vizet, aztán távoztak.
Komoly tesztje jön Emmanuel Macron munkaügyi liberalizációs reformcsomagjának. 1995 óta az összes francia kormány elbukott, amikor kezdeni akartak valamit az állami vasúttársasággal.
A nagyobb szakszervezet elfogadta a 8 százalékos emelést, a kisebbik nem.
Egyre több elemző beszélt arról, hogy a munkások már nem csak béremelést, hanem egészségesebb munka-élet egyensúlyt akarnak. Most ebbe az irányba is történt egy lépés.
Az akciót kezdeményező írekhez az olaszok és a németek is csatlakoznak.