• Február 23-án előrehozott választást tartanak Németországban.
• A kampányban volt külföldi beavatkozás és belpolitikai tabudöntés is.
• Közben soha nem látott méretűre erősödött a szélsőjobboldali AfD.
• A legnagyobb esélyes azonban még így is a Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata párt.
• Ha győznek, koalíciós partnerre is szükségük lesz.

Amikor a legutóbbi, 2021. szeptemberi német választás exit polljai megérkeztek, éppen a Móricz Zsigmond körtérnél jöttem fel a metróból. A Matthias Corvinus Collegium eredményvárójára tartottam. Mire odaértem a tízpercnyi sétára lévő épülethez, a Fidesz-közeli résztvevők szinte mind elhagyták a helyszínt. A választást ugyanis nagy meglepetésre nem a Kereszténydemokrata Párt (CDU), hanem a Szociáldemokrata Párt (SPD) nyerte.

Három és fél év alatt sok minden változott. Ugyan a február 23-ai előrehozott választást szinte biztosan a CDU nyeri, a fideszesek ezúttal sem ünneplik majd a győztest. Orbán Viktorék ugyanis már a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártnak szurkolnak.

Merkel után Scholz

Németországban egy korszak zárult le 2021-ben. Angela Merkel kancellár nem indult újra hivataláért, így 16 évnyi kormányzás után önként, választási vereség nélkül fejezte be 31 éves politikai karrierjét. Visszavonulása miatt ritkán látható helyzet állt elő, a németek csak kancellári tapasztalattal nem rendelkező jelöltek közül választhattak.

A lehetőséget végül Merkel alkancellárja, a szociáldemokrata Olaf Scholz használta ki. Bár az SPD-t három hónappal a választás előtt csak a harmadik helyre mérték, Scholz 13 százalékos közvéleménykutatási-hátrányt leküzdve győzelemre vezette pártját. A szociáldemokrata körökben már csak „felzárkózásként” emlegetett kampányhajrá a modern Németország egyik legnagyobb politikai bravúrja volt.

Scholz a választás után a balközép zöldpárttal és a liberális Szabaddemokrata Párttal (FDP) alakított koalíciós kormányt. Bár korábban még sosem fordult elő, hogy hárompárti szövetség vezesse az országot, Scholz magabiztosan kezdett bele a munkába. Ahogy önéletrajzírója, Lars Heider a Spiegelnek fogalmazott, azzal számolt, hogy hosszú évekig kancellár marad. Az emberek ugyanis végre meglátják, milyen jó politikus.

Problémás gazdaság, még problémásabb koalícióval

Az orosz-ukrán háború azonban mindent megváltoztatott.