Kancellárváltást és szélsőjobboldali előretörést hozhat a német választás
- Február 23-án előrehozott választást tartanak Németországban.
- A kampányban volt külföldi beavatkozás és belpolitikai tabudöntés is.
- Közben soha nem látott méretűre erősödött a szélsőjobboldali AfD.
- A legnagyobb esélyes azonban még így is a Friedrich Merz vezette kereszténydemokrata párt.
- Ha győznek, koalíciós partnerre is szükségük lesz.
Amikor a legutóbbi, 2021. szeptemberi német választás exit polljai megérkeztek, éppen a Móricz Zsigmond körtérnél jöttem fel a metróból. A Matthias Corvinus Collegium eredményvárójára tartottam. Mire odaértem a tízpercnyi sétára lévő épülethez, a Fidesz-közeli résztvevők szinte mind elhagyták a helyszínt. A választást ugyanis nagy meglepetésre nem a Kereszténydemokrata Párt (CDU), hanem a Szociáldemokrata Párt (SPD) nyerte.
Három és fél év alatt sok minden változott. Ugyan a február 23-ai előrehozott választást szinte biztosan a CDU nyeri, a fideszesek ezúttal sem ünneplik majd a győztest. Orbán Viktorék ugyanis már a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártnak szurkolnak.
Merkel után Scholz
Németországban egy korszak zárult le 2021-ben. Angela Merkel kancellár nem indult újra hivataláért, így 16 évnyi kormányzás után önként, választási vereség nélkül fejezte be 31 éves politikai karrierjét. Visszavonulása miatt ritkán látható helyzet állt elő, a németek csak kancellári tapasztalattal nem rendelkező jelöltek közül választhattak.
A lehetőséget végül Merkel alkancellárja, a szociáldemokrata Olaf Scholz használta ki. Bár az SPD-t három hónappal a választás előtt csak a harmadik helyre mérték, Scholz 13 százalékos közvéleménykutatási-hátrányt leküzdve győzelemre vezette pártját. A szociáldemokrata körökben már csak „felzárkózásként” emlegetett kampányhajrá a modern Németország egyik legnagyobb politikai bravúrja volt.
Scholz a választás után a balközép zöldpárttal és a liberális Szabaddemokrata Párttal (FDP) alakított koalíciós kormányt. Bár korábban még sosem fordult elő, hogy hárompárti szövetség vezesse az országot, Scholz magabiztosan kezdett bele a munkába. Ahogy önéletrajzírója, Lars Heider a Spiegelnek fogalmazott, azzal számolt, hogy hosszú évekig kancellár marad. Az emberek ugyanis végre meglátják, milyen jó politikus.
Problémás gazdaság, még problémásabb koalícióval
Az orosz-ukrán háború azonban mindent megváltoztatott.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
orosz-ukrán háború
külföld
német választás 2025
Markus Söder
Alice Weidel
orosz-ukrán háború
afd
linke
Németország
spd
Friedrich Merz
olaf scholz
német választás
BSW
orbán viktor
Robert Habeck
cdu
Elon Musk
Angela Merkel
Elon Musk az németek EU-ból való kilépését sürgető AfD-ben látja Németország egyetlen megmentőjét
A milliárdos korábban sem értette, miért nevezik szélsőjobbosnak a pártot.
A második világháború óta először nyert tartományi választáson a szélsőjobb
Olaf Scholz kancellár keserűnek és aggasztónak nevezte az eredményt. A hatalomtól megpróbálják távol tartani az AfD-t.
Szétverné a baloldalt, majd a szélsőjobboldal szavazóit begyűjtve lépne porondra a kommunista német politikus
A pártszakadás réme fenyegeti a német Linkét. A párt fekete báránya, Sahra Wagenknecht közben már új formáció alapításán gondolkozik, mellyel a szélsőjobboldal szavazóit is megszólítaná.
Merkel „megoldotta”, de nem jött el az ő országa
A kancellár önéletrajza nem egy stílusbravúr, viszont végigvezet Európa közelmúltjának történelmén. Az unalmasan okos és becsületes politikus ma már nosztalgikus érzéket kelthet bennünk.
Tabutörés: a CDU-CSU az AfD-vel együtt tolta át a bevándorlás-korlátozó indítványt
A vitatott indítvány elfogadása véget vetett a szélsőjobboldali párttal való együttműködés régóta tartó bojkottjának.
Késes támadás volt egy bajor kisvárosban, két ember meghalt
Az egyik áldozat csak kétéves volt.
„Mindent megteszek, hogy sose jusson politikai hatalomhoz” - mondta Friedrich Merz a tévévitában két percre Orbánná változó Alice Weidelnek
Az AfD-s politikus úgy beszélt az orosz-ukrán háborúról, ahogyan a magyar miniszterelnök szokott.
Orbán megtette tétjeit, és kimondta, hogy az AfD-ben látja a jövőt
Orbán Viktor és Alice Weidel AfD-társelnök sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a magyar miniszterelnök leendő szövetségest lát a szélsőjobboldali pártban. Orbán nemzetközi kampányeseményt biztosított Weidelnek, ezzel pedig eljátszotta maradék kreditjeit is a német centrumpártoknál. Olyan kockázatot vállalt, ami Donald Trumpnál egyszer már bejött neki.
Szétesett a német kormánykoalíció, januárra parlamenti bizalmi szavazást kért Scholz kancellár, márciusban előrehozott választás lehet
A miniszterét veszített FDP nélkül nincs meg a most még hárompárti kormány parlamenti többsége. A német elemzők szerint vége a kormánykoalíciónak.
Hiába rekesztették ki, az AfD már áttört nyugatra, a hihetetlen német koalíciók korszaka jöhet
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.
Az elnök az árvíz áldozatairól beszélt, Merkel lehetséges utóda a háttérben röhögcsélt
Bocsánatot kért, de nem árulta el, hogy min nevetett.
Egy baloldali párt végnapjai: 18 év után feloszlott a német Linke parlamenti frakciója
A pártszakadást kiprovokáló Sahra Wagenknecht januártól új pártjával folytatja a politizálást.
Hiába borult össze a szélsőjobbal a német választás nagy esélyese, elbukott a CDU bevándorlási törvényjavaslata
A CDU-s Friedrich Merz megszerezte ugyan az AfD támogatását a bevándorlási szabályok szigorításához, a parlamenti többség azonban nem jött össze neki. A szigorítást szintén támogató liberálisok szerint ezzel megnyílt az út a szélsőségesek választási sikere előtt.
Alice Weidel szemtől szembe tett koalíciós ajánlatot Friedrich Merznek, aki az AfD vállalhatatlanságára hivatkozva utasította vissza
A négy legesélyesebb német kancellárjelölt a ZDF műsorában válaszolt a nézők kérdéseire. Olaf Scholzból hiányzott a lendület, Alice Weidelt végig támadták. És bár Robert Habeck már jobban szerepelt, a legmeggyőzőbb teljesítményt Friedrich Merz nyújtotta.