Csütörtök este a ZDF tévécsatorna Klartext című műsorában válaszolt a nézők kérdéseire egymás után a négy legesélyesebb német kancellárjelölt. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és Friedrich Merz, a konzervatív CDU elnöke múlt vasárnap már részt vett egy tévévitán, ezúttal a zöldpárti Robert Habeck és a szélsőjobboldali AfD-t vezető Alice Weidel is bemutatkozott.
A politikusokat 120, különböző politikai meggyőződéssel rendelkező néző kérdezte. Mind a négyen 30 percet kaptak.
Scholz már az első kérdésnél védekezésre kényszerült, és ebből a pozícióból nem is tudott kikeveredni. Többen is a szemére vetették, hogy nem tartotta be a 2021-es kampányban tett ígéreteit. Volt, aki az új építésű lakások alacsony számát, más a klímacélok nem megfelelő teljesítését kérte rajta számon.
Scholz azt mondta, a legtöbb kampányígéretét betartotta. De voltak olyanok is, amiket lehetetlen volt teljesíteni az orosz-ukrán háború kitörése miatt. Oroszország agressziója ugyanis akkora krízist okozott, amilyenre nem volt példa az elmúlt években. Szerinte a háború magyarázza azt is, hogy elődjeivel ellentétben nem indul előnyből kancellárként a választáson.
Hiába volt a vasárnapi Merz-cel folytatott vitáján kifejezetten energikus a kancellár, ezúttal látványosan hiányzott belőle a lendület. Az egyszerű kérdésekre is nagyon hosszú válaszokat adott, a tőle megszokott bürokrata nyelvezettel. Ez nem segített a helyzetén, az elmaradt kormányzati eredményei miatti magyarázkodást nem értékelte a közönség. Egyszer sem tapsolták meg.
A másodikként érkező alkancellárnak, Habecknek is rögtön magyarázkodással kellett indítania, miután rajta is számon kérték a kormánykoalíció be nem tartott ígéreteit. A zöldek kancellárjelöltje a pártok programjai közötti, számos fontos kérdésben megmutatkozó különbségekkel magyarázta a hiányosságokat.
A gazdasági problémákat pedig a területért felelős miniszterként a költségvetési korlátokkal magyarázta. Azt mondta, akadályozta a növekedést, hogy a liberális FDP pénzügyminisztere nem járult hozzá az államadósságfék feloldásához.
Habeck blokkjának második felére már megtalálta a karakterét. Miközben széles gesztusokkal magyarázott, folyamatosan mozgásban volt, így látványosan energikusabb benyomást keltett, mint Scholz. Nem csoda, hogy kétszer is megtapsolták a nézők.
Miután lejárt a félórája, pár percig közösen szerepelt a színpadon a harmadikként szólított Weidellel. Habeck ki is használta a lehetőséget, hogy elszigetelje az AfD társelnökét. Azt mondta, hogy a német centrumpártok nem lehetnek olyan hülyék, mint az osztrák demokratikus pártok. Azok ugyanis nem tudtak megegyezni a koalíciókötésről, így a szélsőjobb ölébe hullott a kormányalakítás lehetősége.
A nyílt kritikát nem is hagyta Weidel szó nélkül, érdekesnek nevezte Habeck demokráciafelfogását. Az AfD társelnöke kapta egyébként a legkeményebb kérdéseket a nézőktől. Egy több száz külföldi munkavállalót alkalmazó vállalkozó például megkérdezte tőle, mit tenne alkalmazottaival az AfD.
Weidel azt mondta, a magas hozzáadott értéket termelő külföldieket természetesen nem diszkriminálnák. Sőt, az okos, kvalifikált embereket várják Németországba. „Willkomenskulturt hirdetünk a képzett, adót fizető bevándorlók számára. De nem az illegális bevándorlóknak” - mondta.
Egy 2 éve Németországban dolgozó grúz ápolónő pedig azt kérdezte Weideltől, maradhatna-e az országban. Weidel azt válaszolta, mindenki maradhat, aki munkaerőhiányos szektorban dolgozik, beszél németül és adót fizet.
Erre az ápolónő mellett ülő férfi kijelentette, hogy az egészségügyi szektornak sokkal több bevándorlóra van szüksége, mert nincs elég dolgozó. Weidel és a férfi ezután szóváltásba keveredett, a politikus azt állította, hogy nem hallgatják meg, a férfi pedig teljes csalódásnak nevezte az AfD választási programját. A jelenet végén a közönség egy része kinevette a politikust.
Miután lejárt Weidel ideje, megérkezett a CDU kancellárjelöltje a színpadra. Az AfD-s politikus szemtől szemben is jelezte Merznek, hogy szívesen koalícióra lépne a CDU-val. Merz azonban határozottan elutasította az ajánlatot. Azt mondta, hogy az AfD ki akar lépni a NATO-ból és az EU-ból, ezek a gondolatok pedig elfogadhatatlanok számára.
Merztől megkérdezte az egyik néző, miért tartja magát az AfD-vel szemben emelt tűzfalhoz. A politikus Ausztriát hozta magyarázatként. Szerinte ott többször is megpróbáltak a szélsőjobbal kormányozni, azonban a szélsőjobb mindig erősebben jött ki az együttműködésből. Úgy gondolja, hogy Németországban elég nagy a demokratikus pártok tábora, hogy karantén mögött tartsa az AfD-t.
Merzen érezhető volt a CDU-nak kedvező közvéleménykutatási adatok által biztosított magabiztosság. A négy kancellárjelölt közül övé volt a legmeggyőzőbb teljesítmény. Igaz, ehhez az is kellett, hogy sem elmaradt kormányzati eredmények, sem szélsőjobboldali nézetek miatt nem kellett magyarázkodnia.