Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.
Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.
Több mint 500 traktor a Brandenburgi kapunál, ezrek az autópályákon, kompra kényszerített alkancellár, hangadó szélsőjobboldaliak – elindult a nyolcnaposra tervezett gigasztrájk Németországban.
Bajorországban és Hessenben is hatalomban maradtak a keresztény pártok.
Magyar szemmel figyelve is tanulságos volt a berlini tartományi választás, a belváros az autóellenes, a külváros az autópárti erőket támogatta, az utóbbiak győztek. A zöldek visszaszorították volna az autókat a belső részeken, de a jobboldal hosszú idő után először nyert - autópárti ellenforradalommal.
A németek kétharmadának egy év alatt elege lett az új kancellárból, akinek a háború, az energiaválság és egy korrupciógyanús ügy mellett a merkeli örökséggel is meg kell küzdenie.
Fogcsikorgatva mennek bele óvatos szankciókba, és a kancellár blokkolja a fegyverszállításokat. Az oroszbarát politika megbosszulta magát. A dél-európaiak felidézték a 10-es évek kioktatásait az áldozatvállalás szükségességéről.
Egyetlen zöld szervezet sem fért be.
A miniszter szerint az új német kormányprogram „rendkívül távol áll attól, amit Európa középső felén a világról és a társadalmakról gondolunk”.
Ha minden a pártok tervei szerint halad, December elejétől a szociáldemokrata Olaf Scholz lehet Németország kancellárja.
A zöldek és a liberálisok szeretnék, de a szociáldemokraták óvatosabbak lennének.
Bizakodnak, beszélgetnek.
A liberálisok és a zöldek úgy döntöttek, hogy egy Scholz-kormány felállításáról kezdenek tárgyalni.
Szerinte ha az SPD és a Zöldek kerülnek kormányra, „elfogadják” az NDK állampártjának utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Baloldal támogatását, vagy legalábbis nem zárják ki azt.
Akinek ráadásul esélye is van arra, hogy kancellár legyen a szeptemberi választások után. Annalena Baerbock a Zöldek alapításának évében született, a párt pedig jelenleg a második legnépszerűbb Németországban.
A legtöbb nagyváros vezetését a környezetvédők szerezték meg, ezzel a baloldal vezető erejévé váltak. Macron pártja bukott, az elnök valószínűleg átrendezi a kormányt is.