Négy százalékot erősödött a szélsőjobb a februári választás óta.

Komoly csapás érte Németország gazdasági kilábalási terveit, illetve az EU közeljövőjét és az orosz fenyegetés elhárítását. A lépésnek Putyin örülhet igazán, de Trumpnak is csak jót jelent, az Uniónak kevésbé.

A CDU 29 százalékot szerezhet, Olaf Scholz kancellár pártja csak 16 százalékot.

A négy legesélyesebb német kancellárjelölt a ZDF műsorában válaszolt a nézők kérdéseire. Olaf Scholzból hiányzott a lendület, Alice Weidelt végig támadták. És bár Robert Habeck már jobban szerepelt, a legmeggyőzőbb teljesítményt Friedrich Merz nyújtotta.

A tiltakozást az FC Bayern, a müncheni filmfesztivál és az egyházak is támogatták.

Tavaly december óta több száz német autótulajdonos szórhatott pattogós germán átkokat a sötétzöldekre. Pedig Putyin volt az.

Miközben az országos választást hiába nyerték meg, mert a második helyezett Néppárt kapott kormányalakítási megbízást.

Normál esetben 2025 őszén lenne parlamenti választás, a biztos nyertesnek látszó ellenzéki CDU előre hozná januárra. Ennek érdekében hajlandó lenne Scholz kancellár bizonyos terveit támogatni. Az AfD karanténja miatt már most nagyon valószínű, hogy a szociáldemokraták egy nagykoalíció kisebbik partnereként hatalmon maradnak.

Szeptember 1-jén Szászországban és Türingiában tartanak választást. Miután a hagyományos pártok többsége megsemmisült, az AfD akár mindkét helyen győzhet. A királycsináló szerepébe egy új szélsőbaloldali párt kerülhet.

A nevét nem mondták ki, de volt olyan szónok, aki szinte a teljes beszédét neki szentelte. Leszámolás legendákkal, előrehozott választások, pentitók és a nagy kérdés: „Mi a csudára lehetne büszke egy kormánypárti”? Riport a DK-MSZP-Párbeszéd kampányindítójáról.

Nem csoda, hiszen Olaf Scholz kancellár ellenzi a javaslatot.

Több mint 500 traktor a Brandenburgi kapunál, ezrek az autópályákon, kompra kényszerített alkancellár, hangadó szélsőjobboldaliak – elindult a nyolcnaposra tervezett gigasztrájk Németországban.

Az FDP tagsága a kormányzás folytatására szavazott.

Bajorországban és Hessenben is hatalomban maradtak a keresztény pártok.

Magyar szemmel figyelve is tanulságos volt a berlini tartományi választás, a belváros az autóellenes, a külváros az autópárti erőket támogatta, az utóbbiak győztek. A zöldek visszaszorították volna az autókat a belső részeken, de a jobboldal hosszú idő után először nyert - autópárti ellenforradalommal.