A szélsőjobb és a szélsőbal két keletnémet tartományt is letarolhat

külföld
augusztus 31., 11:54
  • Szeptember 1-jén két keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában tartanak választást.
  • A szélsőjobboldali AfD akár mindkét helyen győzhet.
  • A hagyományos pártok eltűntek, csak a konzervatív CDU maradt talpon.
  • Közben feltűnt egy populista szélsőbaloldali párt.
  • Bármennyire is szeretné a CDU, valószínűleg nem tud a szélsőbal nélkül koalíciót alakítani.

Képzeld el, hogy egy konzervatív német polgár vagy, és 34 éve ugyanabban a társasházban laksz. Eddig szinte mindig azt választották meg közös képviselőnek, akit te szerettél volna. Viszont amikor elmész az idei lakógyűlésre, teljesen új helyzettel találod szemben magad. Bár korábban is voltak kommunisták a házban, egy ideje pedig a nácik is elkezdtek beköltözni, azt veszed észre, hogy a két csoport együtt már többséget alkot a lakóközösségben. Korábbi liberális és szociáldemokrata szövetségeseid ugyanis mind meghaltak vagy elköltöztek.

Ezért választanod kell: a kommunistákkal vagy a nácikkal egyezkedsz az új közös képviselő személyéről. Egyikhez sincs semmi kedved, de tudod, ha nem szövetkezel valamelyik csoporttal, bármennyire is gyűlölik egymást, a végén még a hátad mögött egymás tenyerébe csapnak. Mit csinálsz?

Egy ehhez nagyon hasonló helyzetre kell majd reagálnia a német kereszténydemokrata pártnak, a CDU-nak szeptember 1-je után. Aznap két egykori keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában tartanak választást. A CDU-nak egyik tartományban sem lesz könnyű dolga, ha kormányt akar alakítani, miután a többi centrumpárt gyakorlatilag megsemmisült, miközben a szélsőjobboldali AfD tovább erősödött, és egy új szélsőbaloldali formáció is feltűnt a színen.

Kereszténydemokrata fellegvár

Szászországban az 1990-es német újraegyesítés óta az összes tartományi választást a CDU nyerte, többször az abszolút többséget is megszerezték a kereszténydemokraták. Dominanciájukat azonban megakasztotta az AfD feltűnése. A 2013-ban alapított szélsőjobboldali párt története során először jutott be tartományi parlamentbe, amikor 2014-ben 9,7 százalékot szerzett a szászországi választáson. Öt évvel később pedig már 27,5 százalékot ért el.

A délen Csehországgal, keleten Lengyelországgal határos, 4 milliós tartományt 2017 óta Michael Kretschmer vezeti. A 49 éves kereszténydemokrata politikus elődje, Stanislaw Tillich lemondása után lett miniszterelnök, de 2019-ben már közvetlen felhatalmazást is szerzett, miután győzelemre vezette pártját a tartományi választáson.

Michael Kretschmer
photo_camera Michael Kretschmer Fotó: SEBASTIAN KAHNERT/dpa Picture-Alliance via AFP

Kretschmer győzelme után a zöldekkel és a szociáldemokratákkal alakított koalíciós kormányt. Azonban a pártok színei alapján csak Kenya-koalíciónak nevezett szövetség valószínűleg felbomlik a vasárnapi választás után. Ennek legfőbb oka Kretschmer, aki többször is elmondta, hogy nem akar a zöldekkel tovább kormányozni. Ráadásul, ha meg is gondolná magát, jó eséllyel akkor sem tudná újra összerakni a koalíciót. A legfrissebb közvéleménykutatások ugyanis azt jelzik, hogy nem lesz többsége a Kenya-koalíciónak.

Harc a szélsőjobbal, megállapodás a szélsőballal?

A közvéleménykutatások alapján Szászországban fej-fej mellett áll a CDU és AfD. A kereszténydemokratákat 32, a szélsőjobboldali pártot 30 százalék környékére mérik, harmadik helyre pedig 14 százalékkal Sahra Wagenknecht januárban alapított szélsőbaloldali populista pártját, a „Sahra Wagenknecht Szövetség - az értelemért és az igazságosságért" (BSW) várják. Olaf Scholz kancellár pártját, a szociáldemokrata SPD-t 6 százalékra, a zöldeket pedig kicsivel az 5 százalékos bejutási küszöb fölé mérik. A 2019-ben még 10 százalékot szerző baloldali Linke csak 4 százalékon áll, így valószínűleg nem jut be a parlamentbe.

Választási kampány Szászországban: baloldalon a BSW, középen az SPD, jobboldalt a CDU plakátja
photo_camera Választási kampány Szászországban: baloldalon a BSW, középen az SPD, jobboldalt a CDU plakátja Fotó: JENS SCHLUETER/AFP

Szászországban rengeteg a bizonytalan szavazó, a német köztévé augusztus 22-ei közvéleménykutatása szerint a választók 30 százaléka még nem döntötte el, hogy kire szavaz. Kretschmer a választás sorsdöntő jellegével próbálja meggyőzni a bizonytalanokat. A miniszterelnök szerint nagyon kevés szavazaton múlik majd, hogy a CDU vagy az AfD lesz a legerősebb erő. Ez pedig kulcskérdés, mert csak akkor próbálkozhat meg biztosan a kormányalakítással a CDU, ha első helyen végez.

Mivel a CDU korábban országos párthatározatban zárta ki az AfD-vel való koalíciókötést, így Kretschmer valószínűleg csak a BSW segítségével tud hatalomban maradni. Friedrich Merz, a CDU elnöke ugyan szövetségi szinten kizárta a szélsőbaloldali párttal az együttműködést, de tartományi szinten szabad kezet adott a CDU-s politikusoknak.

A lehetséges CDU-BSW-SPD koalíciót azonban sem a kereszténydemokraták, sem a szociáldemokraták nem igazán szeretnék. Kretschmer szerint a BSW elnöke, Wagenknecht csak a romboláshoz ért, míg az SPD szerint a párt orosz propagandát közvetít. A német politika elmúlt 80 évét meghatározó két néppárt viszolygása a BSW-től nem alaptalan.

Olvasd tovább 4 forintért!

Az első 1000 új előfizető most szinte ingyen kipróbálhatja, milyen a Kör tagjának lenni.

Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!