Az alkotmányban rögzítenék a testület működési szabályzatát és így a beterjesztők szerint egy esetleges jövőbeli tekintélyelvű és szélsőséges politikai vezetéssel szemben is védetté tenné a grémiumot.
A német kancellár pártját 17 százalékos lemaradással a harmadik helyre mérik a közvéleménykutatók. Az előrehozott választásig még szűk három hónap van. Scholz már csak a kisebbfajta csodában és az ukrajnai békében bízhat.
A tartományi miniszterelnök viszont marad a szociáldemokrata Dietmar Woidke.
Normál esetben 2025 őszén lenne parlamenti választás, a biztos nyertesnek látszó ellenzéki CDU előre hozná januárra. Ennek érdekében hajlandó lenne Scholz kancellár bizonyos terveit támogatni. Az AfD karanténja miatt már most nagyon valószínű, hogy a szociáldemokraták egy nagykoalíció kisebbik partnereként hatalmon maradnak.
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.
A szélsőségek előretörését hozta a szeptember 1-jei két keletnémet tartományi választás. A centrumpártok közül csak a konzervatív CDU tudott talpon maradni. Jó eséllyel mindkét tartományban ők adhatják majd a miniszterelnököt, ehhez azonban meg kell kötniük egy nemkívánt szövetséget.
Sahra Wagenknecht januárban alapított szélsőbaloldali populista pártja mindkét tartományban harmadik lett.
Szeptember 1-jén Szászországban és Türingiában tartanak választást. Miután a hagyományos pártok többsége megsemmisült, az AfD akár mindkét helyen győzhet. A királycsináló szerepébe egy új szélsőbaloldali párt kerülhet.
A baloldali, de nem woke párt célja, hogy alapjaiban változtassa meg a német pártpolitikai struktúrát.