• Gyökeresen mást gondoltak a gazdaságról a német koalíciót vezető, az adósságféket szívük szerint elengedő szociáldemokraták és a szigorú költségvetési politikához ragaszkodó szabad demokraták.
• Olaf Scholz kancellár kisebbségben is keresztül akarja vinni a munkavállalóknak és nyugdíjasoknak magasabb nettó fizetést, illetve járadékot biztosító tervét.
• A kereszténydemokraták, a legnagyobb ellenzéki erő, a következő választás biztos nyertese ennek esetleges támogatására csak akkor hajlandó, ha a kancellár legkésőbb jövő hét elején bizalmatlansági szavazást kezdeményez.
• A karanténba zárt szélsőjobb és a Sahra Wagenknecht Szövetség úgynevezett békepártisága miatt szinte már most borítékolni lehet, hogy mely pártok alkotják majd a 2025-ben felálló koalíciót.
• Hogy mi jön most Németországban, arról Kováts Eszter politológussal, a Bécsi Egyetem kutatójával beszélgettünk.

Az elmúlt hetek alapján nem különösebben váratlanul összeomlott Németországban a szociáldemokraták, a zöldek és a szabad demokraták koalíciója. A gazdasági nézetkülönbségek miatt összehívott koalíciós válságtanácskozást Scholz feltehetően nem véletlenül az amerikai elnökválasztás utánra szervezte, úgy volt vele, ha Donald Trump győz, minden korábbinál fontosabb lenne az összefogás.

Trump nyert, a koalíció mégis borult.

Olaf Scholz kancellár szerda este menesztette Christian Lindnert, az FDP-s pénzügyminiszterét, a párt elnökét, aki a koalíciós pártok délutáni válságtanácskozásán új szövetségi parlamenti választások mellett kardoskodott. Eredetileg 2025 őszén kellene szavaznia Németországnak.

Az FDP még az éjjel visszahívta másik három miniszterét a kormányból. Mókás fejlemény, hogy Volker Wissing közlekedési miniszter erre nem volt hajlandó, ő inkább az FDP-ből lépett ki – 26 év után. Mellesleg Rajna-vidék-Pfalzban ő volt a párt tartományi elnöke is.

Minden a gazdaságon múlik

Már megalakuláskor bele volt kódolva a Scholz vezette koalícióba, hogy kormányzásuk idő előtt véget érhet, különösen a gazdasági kérdések miatt. A feleknek teljesen más elképzeléseik voltak ugyanis, különösen az FDP-nek és a Zöldeknek. Ráadásul a két kisebbik koalíciós párt elnöke fontos pénzügyi-gazdasági pozíciót töltött be a kormányban. A most menesztett Lindner pénzügyminiszter, Robert Habeck, a Zöldek társelnöke pedig gazdasági és klímaügyi miniszter volt.

A három évvel ezelőtt nagy nehezen összefércelt koalíció gazdasági elképzeléseit alapvetően borította a 2022 februárjában kitört orosz–ukrán háború. Az Oroszország elleni szankciók érzékenyen érintették a német gazdaságot. Az Északi Áramlat 2 gázvezeték használhatatlanná vált, az energiaárak megugrása miatt kénytelenek voltak elhalasztani az atomerőművek eredetileg 2022 decemberére tervezett bezárását.

Scholz már a kampányra gondol