Németországban mintha változóban lenne a közhangulat. Augusztus végén három embert megölt, nyolcat megsebesített egy szíriai menedékkérő, majd három tartományi választáson is kimagaslóan szerepelt az Alternatíva Németországért (AfD), a türingiait megnyerte, a szászországin és a brandenburgin második lett.
Olaf Scholz kancellár közben olyanokat mond, hogy fel kell gyorsítani az illegális bevándorlók kitoloncolását (a solingeni támadónak sem lett volna szabad Németországban tartózkodnia), és ideje lenne beszélni a békéről az ukrajnai háborúban, valamint egy olyan konferenciáról, ahová Oroszországot is meghívják. Berlin több szomszédos ország elképedésére felfüggesztette a schengeni egyezményt, és határellenőrzést vezetett be.
Tényleg változóban van a német közhangulat? – kérdeztem Kováts Eszter politológust, a Bécsi Egyetem kutatóját, aki szerint nem újdonság az, amit Scholz a kitoloncolásokról mondott, 2023 októberében is nyilatkozott hasonlót. A mainstream pártokban is téma volt, hogy a városok nincsenek rendesen felkészülve a menekültek szétosztására, kevés a bölcsődei, óvodai férőhely, hatalmas nyomás nehezedik az ellátórendszerekre. Ráadásul nem csak muszlim menekültekről van szó, hanem 1,3 millió ukrajnairól is, akik a háború kitörése után érkeztek.
Ami Solingen után igazán változóban van, az a sajtó hangvétele. A német média már-már túlzottan is korrekt politikailag. Jellemző hozzáállás a menekültek által elkövetett bűncselekményeknél, hogy ne általánosítsunk, aminek az a vége, hogy lassan semmiről nem lehet racionális vitát folytatni, mert valakinek sértené az érzékenységét. Nos, ebben van egy óvatos elmozdulás.
A solingeni merénylő menedékkérő volt, aki már Németországban radikalizálódott. Nem volt joga Németországban tartózkodni, már rég ki kellett volna toloncolni Bulgáriába, abba az országba, ahol belépett az Európai Unióba. A radikalizálódáshoz különben még csak szélsőséges imámok sem kellenek, a TikTokon egy sor szélsőséges muszlim influenszer szólít fel a nyugati életmóddal való szembefordulásra.
A türingiai és a szászországi koalíciós tárgyalások még csak most kezdődtek. Alapvetés, hogy a szélsőjobboldali AfD-t egyik tartományban sem hagyják kormányra jutni, és ebben (egyelőre) partner az idén januárban alakult szélsőbaloldali BSW (Sahra Wagenknecht Szövetség - az értelemért és az igazságosságért). Ez a Linkéből kilépett Sahra Wagenknecht pártja, mindhárom tartományban masszívan 10 százalék fölött teljesített. Ilyen rövid idő alatt ilyen eredményre még a 2013-ban alakult AfD sem volt képes. És ami a különös: a keleti tartományokban nem csak a Linkéből, hanem a CDU-ból is mentek szavazók az új szélsőbaloldali párthoz.
Wagenknecht a keleti tartományokban a királycsináló szerepében találta magát. A BSW-vel ugyan nem szívesen lépnek koalícióra a hagyományos pártok, de kénytelenek lesznek együttműködni. Scholz kancellár nemrég kijelentette, hogy Németország kormányozhatósága érdekében bizony meg kell barátkozni a gondolattal, hogy különösen nehéz koalíciókötések jöhetnek. Türingiában például még a kereszténydemokraták, szociáldemokraták és a BSW együtt sem alkot többséget, egy esetleges koalícióhoz szükséges lenne a szélsőbalos Linke vagy a karanténba zárt AfD egy képviselőjének támogatására.
Kérdés, miért nem fog össze a szélsőjobbos AfD a szélsőbalos BSW-vel. Szászországban és Türingiában meglenne a kormányzáshoz szükséges többsége a két pártnak, csakhogy Wagenknecht kijelentette: nem akar ilyen koalíciót, folyamatosan elhatárolja magát az AfD-től. A BSW nem szélsőjobbos, bár erősen rájátszik az AfD-nek is fontos témákra, így a migrációra, az erős német ipar forszírozására, a környezetvédelemtől vagy a genderkérdéstől való ódzkodásra. Közben azonban olyan igazi balos ügyeket karol fel, amiket az SPD már nem, így a munkavállalói jogokat vagy beszél arról, hogy ejtik foglyul az államokat a transznacionális vállalatok.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!