Súlyos volt a buli Neuköllnben. Ilyen a német választék: a hétvégi helyi választásokon a terroristasimogató balosok és a mindenkit gyűlölő szélsőjobbosok törtek előre, a polgári centrum pedig nagyot gyengült.
Északkeleten a szélsőjobb, a fővárosban a modernizált baloldali utódpárt tudta megduplázni korábbi teljesítményét. A kereszténydemokraták nagyon szenvednek, az SPD is zsugorodott.
A szélsőjobboldali párt a szavazatok 43,8 százalékával 39 mandátumot szerzett a 83 fős parlamentben.
Az exit pollok szerint az AfD 40 százalék fölötti eredményt ért el, mégsem biztos, hogy sikerül egyedül kormányt alakítania.
325 szavazattal, vagyis három kormánypárti képviselő ezúttal sem szavazott mellette.
Négy százalékot erősödött a szélsőjobb a februári választás óta.
Peter Tschentscher szociáldemokrata főpolgármester pártja 33,5 százalékot szerzett.
Friedrich Merz valódi mozgástér nélkül kezdi a koalíciós tárgyalásokat. Hiába nyertek a konzervatívok, a német választás valódi győztese a Merz hibáira váró AfD. Küzdelmes évek várnak Németországra.
A CDU 29 százalékot szerezhet, Olaf Scholz kancellár pártja csak 16 százalékot.
Külföldi beavatkozás és belpolitikai tabudöntést hozó kampány után választ új parlamentet Németország. Bár a szélsőjobboldali AfD eddig nem látott méretűre erősödött, a legnagyobb esélyes még mindig a konzervatív CDU. Az új kancellár valószínűleg Friedrich Merz lesz, kormányozni azonban csak koalíciós partnerrel tud majd.
A solingeni késes támadás, és a szélsőjobboldali AfD tartományi választási sikerei után Németország lassan rájön: nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig. A közhiedelemmel ellentétben az Afd egy ideje már nem csak az egykori NDK problémája, csak Bajorországban kétmillióan szavaztak rájuk legutóbb.
Szeptember 1-jén Szászországban és Türingiában tartanak választást. Miután a hagyományos pártok többsége megsemmisült, az AfD akár mindkét helyen győzhet. A királycsináló szerepébe egy új szélsőbaloldali párt kerülhet.
A baloldali, de nem woke párt célja, hogy alapjaiban változtassa meg a német pártpolitikai struktúrát.
Annyira kaotikus volt a helyzet két évvel ezelőtt a fővárosi szavazókörökben, hogy az alkotmánybíróság új szavazást rendelt el.
A pártszakadást kiprovokáló Sahra Wagenknecht januártól új pártjával folytatja a politizálást.