Olaf Scholz a 2021-es választási kampányban a modern Németország egyik legnagyobb politikai bravúrját vitte végbe, miután három hónap alatt 13 százalékos közvélemény-kutatási hátrányt leküzdve a harmadik helyről a választási győzelemig vezette pártját, a szociáldemokrata SPD-t.

Az azóta kancellárként dolgozó Scholznak a mostani kampányban sem lesz egyszerűbb dolga, pártját 17 százalékos lemaradással a harmadik helyre mérik a közvéleménykutatók. Bár az alaphelyzet szinte ugyanaz, Scholznak még a 2021-esnél is nagyobb bravúrra van szüksége, ha meg akarja őrizni pozícióját.

Egykori BlackRock-menedzser a kancellár ellen

Németországban eredetileg 2025 szeptemberében tartottak volna parlamenti választást. A német kormánykoalíció azonban november 7-én szétesett, miután Scholz menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert, a legkisebb koalíciós párt, a liberális szabad demokraták (FDP) pártelnökét.

Scholz először arról beszélt, hogy januárban kér bizalmi szavazást maga ellen, ha pedig elveszíti, március végén jöhet az előrehozott választást. A legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz azonban felszólította a kancellárt, hogy minél hamarabb kezdeményezze a bizalmi szavazást. Scholz végül december 11-ét jelölte ki, így ha aznap nem kap többséget, várhatóan február 23-án tarthatják az előrehozott parlamenti választást.

Scholz döntése után azonnal kampányolni kezdtek a pártok. A CDU bejelentette, hogy Angela Merkel egykori ősellenségét, a két évtizedre partvonalra szorított, majd az elveszített 2021-es választás után visszatérő volt BlackRock-menedzser Merzet jelöli kancellárnak. A Zöldek listavezetője pedig az a Robert Habeck alkancellár lett, aki már az előző választáson is kancellárjelölt szeretett volna lenni, de pártja végül Annalena Baerbockot küldte helyette csatába.

A nagypártok közül egyedül az SPD bizonytalankodott. Miután Scholzot még a szélsőjobboldali AfD elnöke, Alice Weidel és a szélsőbaloldali BSW-t vezető Sahra Wagenknecht is előzte a politikusok népszerűségét mérő közvéleménykutatásokon, több párttagban is felmerült a „bidenezés” gondolata, vagyis Scholz lecserélése egy másik kancellárjelöltre. Az alternatíva a népszerűségi listákat toronymagasan vezető Boris Pistorius védelmi miniszter volt.

Pistorius azonban nem vállalta a feladatot. A 2023 januárjában még alsó-szászországi tartományi belügyminiszterként dolgozó politikus videóüzenetében azt mondta, sosem tekintett ugródeszkaként a politikai pozíciókra. A védelmi miniszterséget is csak Scholz kérésére vállalta el, akit pedig sosem árulna el, így a kancellárjelöltségét is támogatja. Pistorius döntését többen csak úgy kommentálták, hogy a miniszter végleg megnyitotta az utat Merz előtt.