Angela Merkel kiakadt a pártjára, amiért együttműködött a szélsőjobbal
január 30., 16:06
menu
search
account_circle
Nagyüzemben tolják a hűségnyilatkozatokat Trumpnak a republikánusok, a korábbi ukránpártiak is beálltak a sorba
Borízű hang #211 [hossz]: Pataky Attila-lelkű emberek húzogatják az alvó oroszlán kefebajszát
Trump nem csak az ukrán delegációt küldte el a Fehér Házból, úgy tűnik, az európai országokat is kidobja az amerikai mamahotelből
Hiába borult össze a szélsőjobbal a német választás nagy esélyese, elbukott a CDU bevándorlási törvényjavaslata
Először fogadhattak volna el törvényt a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban a szélsőjobboldali, főként az egykori NDK területén népszerű AfD szavazataival – azonban a kereszténydemokrata kancellárjelölt Friedrich Merz által beterjesztett bevándorlási törvénycsomag végül nem kapta meg a parlamenti többséget.
Az FAZ élő hírfolyama szerint a bevándorlás szigorítására irányuló tervezetről a mai, úgynevezett második olvasatos szavazáson 693-an szavaztak. Közülük 338-an igennel, 350-en nemmel, míg öt képviselő tartózkodott, néhányan pedig nem vettek részt a szavazáson. A törvény elfogadásához 367 igen szavazat kellett volna. A Spiegel szerint ez összejöhetett volna, ha a CDU, az AfD, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) és az FDP összes képviselője megszavazza az előterjesztést.
A törvényről egyébként név szerinti szavazást tartottak, de azt a cikkünk megjelenéséig egyelőre egyik hírportál sem közölte, hogy melyik frakciókból ki hogyan szavazott. A Spiegel által említett négy frakció korábban azt jelentette be, hogy képviselőik igennel szavaztak majd – ez azonban biztosan nem így történt, mert ők együtt 372-en vannak.
FRISSÍTÉS: A Bild azt írja, hogy az előterjesztést, aminek elfogadásához 13 szavazat kellett volna Merznek, a CDU/CSU-frakció 12 képviselője nem szavazta meg. A lap szerint ez azt jelenti, hogy a 196 fős frakciónak 6 százaléka nem állt be a kancellárjelölt mögé, „ami különösen keserű bizalmatlansági szavazás Friedrich Merznek”. Az igazi pofont azonban az előzetesen támogatás ígérő FDP-től kapta: a szabaddemokraták frakciójának 90 képviselőjéből csak 67 szavazott igennel, vagyis az FDP-s képviselők negyede elutasította a tervezetet.
A témában először szerdán szavazott a Bundestag, akkor Merz egy ötpontos, konkrét jogi következményekkel nem bíró határozati javaslata a CDU/CSU, az előző koalíciót felrobbantó FDP, valamint az AfD képviselőinek támogatásával többséget kapott. A szavazás után megszólalt Angela Merkel, a CDU volt kancellárja, aki heves kritikával illetve a Merz-féle pártvezetést, amiért összeállt a szélsőjobboldallal ebben a kérdésben.
FRISSÍTÉS: Pontatlan fordítás miatt cikkünk eredeti verziójában azt írtuk, hogy Merkel szerint Merz álláspontja „nagy állampolitikai felelősségről tanúskodik, amelyet teljes mértékben támogatok” – csakhogy ezt nem a mostani törvényjavaslatról állította, hanem arról a november 13-i Merz-beszédről, hogy a demokratikus pártok a választásokig már csak egymással előre leegyeztetett javaslatokat vigyenek a plénum elé, hogy még véletlenül se kelljen az AfD a többséghez. Vagyis arról, amit most felrúgott Merz – azért is írta azt Merkel: „helytelennek tartom, hogy [...] lehetővé tették, hogy egy szavazás a német Bundestagban az AfD szavazataival kapjon többséget.”
A szigorítást szerdán is támogató FDP frakcióvezetője, Christoph Meyer a Spiegelnek azt mondta a pénteki szavazás után, hogy a Zöldek és a szociáldemokrata SPD hajthatatlansága, ami miatt elbukott az előterjesztés, „megnyitotta az utat az AfD választási sikere előtt”.
Az AfD, amely a felmérések szerint a második legerősebb párt lehet a február 23-i előrehozott választások után a Bundestagban, úgy kommentálta a szavazást, hogy annak eredménye Friedrich Merz kancellárjelölti leszereplése. Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje azzal a német mondással érzékeltette Merz felsülését, hogy „tigrisként ugrott, de ágytakaróként végezte”.
A közvéleménykutatások szerint a CDU/CSU november közepén még 33 százalékon állt, az AfD-t akkor 18, az SPD-t 16, a Zöldeket 11 százalékra mérték. A Politico legfrissebb, január 30-i adatai szerint a CDU/CSU most 30 százalékon van, az AfD 21 százalékon, az SPD 16, míg a Zöldek 14 százalékot kapnának. A BSW 5, míg a Die Linke és az FDP 4-4 százalékon áll.