• Az oroszok pénzt ígértek, erre elindultak a páncélosok.
• A nyugatiak is ígértek pénzt, de most már szankciókkal fenyegetnek.
• Nem világos, hogy ki kiből csinált bolondot.
• A tét egy 46 milliós ország, Kelet és Nyugat határán.

Aligha független egymástól a kedden kezdődött kijevi vérzivatar és Anton Sziluanov ukrán pénzügyminiszter hétfői bejelentése. Sziluanov hétfőn ugyanis közölte, hogy Oroszország még ezen a héten 2 milliárd dollárért ukrán állampapírokat vásárol.

Viktor Janukovics ukrán elnök már hetek óta tudja, hogy valahonnan pénzt kell szereznie, mert Ukrajna mindjárt csődbe megy. Amikor az oroszok kizsarolták tőle, hogy ne írja alá decemberben az EU-val a társulási szerződést, akkor hamar jutalmat kapott Moszkvától: Vlagyimir Putyin orosz elnök 15 milliárd dollár kölcsönt és 30 százalékkal olcsóbb gázt adott neki.

Úgy tűnt, hogy ezzel az oroszok megvették Ukrajnát. A nyugatbarát tüntetések kifulladni látszottak. Csakhogy amikor ezen felbuzdulva Ukrajnában betiltották a tüntetéseket, és megpróbálták szétverni a kijevi tüntetőket, az ellenállás új erőre kapott. Az ukrán hatalom visszatáncolt: lemondott az oroszbarát miniszterelnök, majd visszavonták a tüntetéseket tiltó törvényt, és amnesztiát adtak a bebörtönzötteknek. Éppen múlt pénteken engedték ki az utolsó tüntetés miatt letartóztatott embert.

Az elbizonytalanodás újraélesztette a nagyhatalmi vetélkedést Ukrajnáért. Az oroszok közölték, hogy a decemberben megígért 15 milliárdos hitel esedékes részletét nem fizetik ki, amíg nem alakul meg az új ukrán kormány. Az olimpia nyitónapján Putyin Szocsiban fogadta Janukovicsot, és benyújtotta neki a gázszámlát is: nemhogy pénzt nem kapott tőle az ukrán elnök, de még azzal is megfenyegették, hogy lekapcsolják az orosz gázról az országát, ha nem egyenlíti ki a tavalyi gáztartozását. Közben az ukrán költségvetés akkora bajban van, hogy tavaszra el fog fogyni a pénze.

Putyin a fenyegetéssel és a kölcsön újabb részletének visszatartásával azt akarta elérni, hogy oroszbarát kormány alakuljon Ukrajnában. Mert közben a belpolitikai válságot kihasználva a nyugati hatalmak is elkezdtek nyomulni. Nemzeti egységkormányt követeltek, az utcai tüntetéseket támogató ellenzék részvételével. Janukovicsra rátelefonált Angela Merkel német kancellár, Joe Biden amerikai alelnök, járt nála Cathy Ashton EU-s biztonságpolitikai főmegbízott. Az amerikaiak és az európaiaik elkezdtek sakkozni, hogy kiket kellene bevinni az ellenzékből az új kormányba. (Igaz, az együttműködésük nem volt zökkenőmentes, amit bizonyít egy lehallgatott telefonbeszélgetés két amerikai diplomata között, ahol a külügyi államtitkár megállapítja, hogy „fuck EU”, inkább az ENSZ-t kellene bevetni közvetítőnek.)

Múlt hétfőn az EU-s külügyminiszterek megállapodtak, hogy nem büntetik Ukrajnát, hanem inkább jutalommal próbálják nyugat felé fordítani Janukovicsékat. Ezen komoly vita ment korábban, mert néhány tagállam (Litvánia volt a hangadó) inkább szankciókkal akartak volna odacsapni. Végül a puhább megoldás győzött.

Nem hivatalosan az is kiszivárgott, hogy az USA és az EU egy 30-35 milliárd dolláros kölcsönt is kész adni Ukrajnának, vagyis kétszer annyi pénzt, mint az oroszok decemberben ígértek. Persze szintén feltételekkel, amiből alap lett volna, hogy a nyugatbarát ellenzéket bevegyék az új ukrán kormányba.

Oroszország ideges lett. Putyin egyik főtanácsadója arról beszélt, hogy az amerikai nagykövetségen fegyveres harcra képezik ki az ellenzéki tüntetőket, és ez feljogosítja Oroszországot, hogy beavatkozhasson az ukrán konfliktusba.

Az általános nemzetközi hangulat az volt, hogy az olimpia alatt mindenkinek van ideje rendezni a sorokat, addig az oroszok úgyis visszafogják magukat. Most hétfőn Európában bizakodó volt a hangulat. Angela Merkel Berlinben fogadta az ukrán ellenzék két vezetőjét. A nyugati diplomaták elhitték, hogy vissza lehet még fordítani az ukránokat az oroszok szorításából. Elhitték, hogy Janukovics az amnesztia után egységkormányt nevez ki.

Moszkva váratlanul lépett

Erre jött az orosz pénzügyminiszter bejelentése. Mégsem várják meg, hogy milyen kormány alakul Kijevben, megy a pénz már ezen a héten. Igaz, csak 2 milliárd dollár, csak egy újabb morzsa, de az legalább ott lesz az asztalon, azonnal.

Kedden a kijevi utcákon elszabadult az erőszak. A tüntetők egy csoportja megindult a parlament felé, ahol felmerült, hogy napirendre vegyék az elnöki jogkör csorbításáról szóló alkotmánymódosítást. Elvben erre válaszul jöttek a páncélosok, majd a kísérlet, hogy erőszakkal felszámolják a tüntetést a Majdanon.

Az európaiak most nagyon csalódottak. Kedd este sem Angela Merkel, sem pedig José Manuel Barroso nem tudta telefonon felhívni Janukovicsot, hiába próbálkoztak. Putyinnak viszont sikerült beszélni vele. Az oroszok szerint a tüntetők puccsal próbálkoztak, jogos volt az erőszak. Az Európai Bizottság elnöke viszont "letaglózva", zsigeri aggodalomról beszélt.

Európa most már keménykedne

Most már szankciókról beszélnek Berlinben, Brüsszelben, Stockholmban és Varsóban is (a német, a svéd és a lengyel kormány a legaktívabbak az európai Ukrajna-politika alakításában), és az ukrán válság téma lesz a német kancellár és a francia elnök szerdai találkozóján is.

A tervezett európai szankciók kifejezetten Janukovics és családja, illetve legbefolyásosabb emberei ellen szólnának. Ausztrában, Hollandiában és Nagy-Britanniában tartott befektetéseiket és bankszámláikat fagyasztanák be, illetve tiltanák meg beutazásukat az EU-ba. Ha sikerül dönteni.

Az USA-ban is felmerült a büntetés lehetősége. John McCain republikánus politikus felszólította az amerikai kormányt, hogy szankciókkal sújtsa Ukrajnát.

Nyugaton kedd este döbbentek rá, hogy szép szóval és pénz ígéretével semmire se mentek.

Nehéz eldönteni, hogy mi történt a háttérben:

• Janukovics döntött az oroszok mellett, és ezért kapott pénzt tőlük?
• Az oroszok elbizonytalanodtak a nyugati nyomulástól, és ezért adnak pénzt máris, annak ellenére, hogy ezt csak az új kormány megalakulása utánra ígérték?
• Janukovics hol ennek ígér, hol annak valamit, és várja, hogy még feljebb srófolja lojalitása árát?

Hogy tovább bonyolódjon a helyzet,

Putyin szóvivője szerda délelőtt nem válaszolt arra a kérdésre, hogy tényleg utalják-e a megígért 2 milliárd dollárt.

A pénzt már szerdára várták Kijevben a Reutersnek névtelenül nyilatkozó ukrán politikusok. Szerdára megtorpantak az ukrán belügyesek, délelőtt nem folyt vér Kijevben. Viszont több vidéki városban is zavargások kezdődtek. Lehet, hogy Janukovics megint visszavett a keménykedésből, és az oroszok ezt büntetik a hitel újabb lebegtetésével. De az is lehet, hogy már adtak pénzt, csak még nem kötik a sajtó orrára.

Az is kérdés, hogy a nyugati szankciók mennyire aggasztják az ukrán oligarchákat, akik szintén tudják erősen befolyásolni Janukovicsot. Ramat Ahmetov donyecki acélmágnás például szerda reggel előrször szólalt meg a válság kezdete óta. Elítélte a civilek elleni erőszakot, de békés tárgyalásra szólította fel az ellenzéket is. Ahmetov eddig egyértelműen Janukovics támogatójának számított. Mostani dodonai közleménye nem biztos, hogy fordulatot jelent ebben, de azt mindenképpen jelzi, hogy most hangosan szólt, rá is figyelni kell.

Janukovics évek óta húzd - ereszd meg politikát folytat. Egyrészt a nyugati és az orosz érdekek között lavírozik. Másrészt a mostani válságban is hol halálbrigádok rabolnak el tüntető ellenzékieket, hol pedig leállítja az oszlatásokat és tárgyalni kezd ellenfeleivel.