Az ukrán válság két legnagyobb dilemmája most a következő:
Legalább tíz éve tart Oroszország és a Nyugat vetélkedése Ukrajnáért, de a Szovjetunió felbomlása óta nem volt ennyire kiélezett a viszony a két oldal között. A 2008-as grúz háború látványra durvább volt, mert ott az oroszok bombáztak egy NATO-ba felvételt kérő országot. De Grúzia kicsi, és az oroszoknak elég volt, hogy az ottani vezetés meghúzza magát. Nem akarták átvenni a tbiliszi kormány irányítását. Ukrajna viszont nagy. Pont a határvidéken van. Egy népszerű geopolitikai elmélet szerint (amit Zbigniew Brzezinski is népszerűsített) Ukrajna nélkül Oroszország csak egy ázsiai nagyhatalom. Ukrajnával együtt viszont már európai is.
Presztízsből, a nyugati határvidék ellenőrzéséért, a nagyhatalmi – birodalmi befolyás kedvéért is fontos Ukrajna. És a geopolitikai érdekeken túl van két nagyon fontos dolga az oroszoknak Ukrajnában:
Nem véletlen, hogy az oroszok most idegesek. Az orosz kormány szerint puccs történt Ukrajnában. Szergej Lavrov külügyminiszter lényegében arra utalt, hogy átverték őket. Péntek hajnalra az EU-s külügyminiszterek (3 NATO-tag ország minisztere, a német, a francia és a lengyel voltak ott) közvetítésével kötött ukrán belpolitikai alkut megsértették.
És ebben igazuk van. Abban arról volt szó, hogy valamikor szeptember és december között lesz csak elnökválasztás, és addig Janukovics hatalmon maradhat. Ehhez képest a parlament már másnap megfosztotta elnöki jogkörétől, és hétfőn már vádat is emeltek ellene, most körözik. Arról is szó volt a megállapodásban, hogy az ellenzék biztosítja, hogy az összes tüntető 24 órán belül adja le a fegyverét. Ehhez képest sok helyen a rendőrség szerepét kezdik átvenni a tüntetőktől verbuválódott csoportok.
Csakhogy úgy tűnt, hogy a kijevi tüntetők nem nyugodtak bele, hogy Janukovics hatalmon maradjon. És a nyugati kormányok sem bánták, hogy elmenekült. Az ukrán elnök már átverte őket néhányszor, hogy az oroszok kedvére tegyen.
Az oroszok decemberben csúnyán megszégyenítették a Nyugatot, amikor az utolsó pillanatban kizsarolták, hogy Janukovics ne írja alá a társulási szerződést az EU-val. Most viszont az új (ideiglenes) ukrán kormány máris bejelentette, hogy készek újra elővenni a csatlakozás ügyét. Az EU külügyi főképviselője hétfőn már Kijevben tárgyal.
Ezt a békát aligha nyeli le zokszó nélkül Putyin. Nem véletlen, hogy amerikai, német és brit diplomaták vasárnap este szinte egyszerre jelentették be: "az oroszoknak nem lehet érdekük a katonai beavatkozás". Mintha máris tankok indultak volna meg nyugat felé.
Az orosz beavatkozásnak több szintje lehetséges:
Utóbbi ügyben már hétfőn fontos fejlemények történtek. A délelőtt Szevasztopolban, a Krím fővárosában oroszbarát tüntetést tartottak, és közfelkiáltással új városvezetőt választottak. És ő bejelenette, hogy nem ismerik el az új ukrán kormányt. Nem fizetnek tovább adót Kijevnek. Nem fogadják el az ukrán parlament döntéseit. Saját fegyveres fegyveres erőt alapítanak. És a városban az ukrán zászlókat oroszra cserélték.
A nyugatiak közül a brit pénzügyminiszter mondta eddig a leghatározottabban ki, hogy majd ők adnak pénzt az új ukrán kormánynak. De ezt megerősítette már az EU pénzügyi biztosa is, és az amerikai pénzügyminiszter is szólt arról, hogy készek adni. Lépéselőnyben vannak, és világossá vált, hogy ha meg akarják tartani a befolyásukat Ukrajnában – vagy legalább az oroszokat távol tartani a Szovjetunió restaurálásától – akkor ez sok pénzbe fog kerülni.
Az ideiglenes ukrán kormány máris jelezte, hogy kábé 35 milliárd dollár kéne a következő két évre.
Nagy kérdés, hogy nyugati országok ezt összedobják-e. Mert egyáltalán nem világos, hogy mit kaphatnak a pénzükért. Viszont gyorsan kellene dönteniük, mert Oroszország is nyilván forral valamit, és előfordult már az elmúlt hónapokban, hogy váratlanul átvették a kezdeményezést.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a most hatalomra került ukrán kormány korántsem széplelkű demokratákból alakult. Olekszandr Turcsinov és köre leginkább a Julija Timosenko vezette klánhoz tartozik, akik már többször is hatalmon voltak, és épp úgy üzleteltek az oroszokkal és a földgázzal, mint később Janukovicsék. Elsősorban üzleti riválisok Janukovicsékkal, és nem olyanokon vesztek össze, hogy a társadalombiztosítás átfogó reformjában hol legyenek a prioritások. Timosenko felfedezője, és e klán első feje az a Pavel Lazarenko (egykori ukrán miniszterelnök) volt, aki most éppen Kaliforniában tölti börtönbüntetését pénzmosásért.
Ezzel együtt úgy tűnik, hogy a nyugatiak eltökéltebbek, mint valaha. Az eddigi nyilatkozatok és diplomáciai aktivitás szerint megjött a kedvük, hogy erőt mutassanak, és hogy most ők nézzék végig, ahogy Putyin dühöng. Most úgy látszik, hogy ezért készek pénzt is áldozni. Az a kérdés, hogy az oroszok mivel vágnak vissza, és nyugaton meddig emelik a tétet.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.