Az Orosz Biztonsági Tanácsnak, Vlagyimir Putyin legfőbb katonapolitikai tanácsadó testületének 13 tagja van. Egy szem nő kivételével mind a hatvanas éveiket taposó egykori KGB-sek, akik annak idején mind Szentpéterváron szolgáltak - a szintén KGB-s Putyinnal. Így kezdődik a Moscow Times az új, agresszív orosz külpolitika gazdasági hatásait elemző cikke.

Hogy miért fontos a közgazdász hiánya? Mert például az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban több közgazdász is van, köztük a pénzügyminiszter. Mert az amerikaiak a gazdasági kérdéseket is a nemzetbiztonság részének tekintik.

Putyin maga is profitálhatott volna belőle, ha az ukrajnai akció kezdete előtt kikérte volna legalább egy közgazdász véleményét is.

Hogy miért?

• Oroszország méretei és nyersanyagkincse ellenére csak a világ teljes GDP-jének 2,9 százalékát termeli meg. 
• Ez mindössze 6 százaléka a NATO tagállamok összesített GDP-jének. 
• És bár Oroszország mostanában nagyon sokat költött a hadseregére, ez még mindig csak a tizede annak, amit a NATO tagállamai költenek ugyanerre.

Vagyis Oroszország elég komoly ellenfélbe kötött bele.

De van ennél rosszabb is.

Arról már én is írtam, hogy az orosz gazdaság nincs túl jó állapotban, így pedig még a viszonylag enyhe nyugati szankcióknak is kemény hatása lehet.

• Oroszország nagyon el van adósodva: a teljes külföldi adóssága 732 milliárd dollár, ebből az állami adósság 372 milliárd dollár.
• Ezzel szemben Oroszországnak csupán 477 milliárd dollárnyi tartaléka van.
• Az is gyorsan apad, mert a folyamatosan gyengülő rubel védelmében az orosz jegybank milliárdszámra költi a pénzt.

A válság hatására már az első negyedévben 51 milliárd dollár tőkét vontak ki az országból, többet, mint tavaly egész évben. És ez még semmi. A visszafogottabb becslések szerint év végéig 130, a pesszimistábbak szerint 150-180 milliárd dollár tőke távozhat az országból.

Közben összeomolhat az orosz bankrendszer is. Az amerikaiak nyilvánvalóvá tették, hogy minden olyan orosz bank ellen szankciókat léptetnek életbe, amelyik bankfiókot nyit a megszállt Krímben. És bár Putyin erre azt felelte, hogy majd saját pénzügyi rendszert hoznak létre, ez álomnak is kevés, valóságalapja meg egyáltalán nincsen. Ki üzletelne ezekkel a bankokkal? Hol fogadnák el a hitelkártyáikat?

"Egy hónapja még az volt a nyugati párbeszéd támája, hogy vajon hatékonyak lehetnek-e a szankciók. Az IMF április 12-13-i washingtoni értekezletén viszont már azt kérdezték, hogy tényleg ilyen gyorsan romba akarjuk-e dönteni oroszországot?" - írja a Moscow Times.

Ha teljes összeomlásra talán nincs is, súlyos válságra annál nagyobb az esély. A JP Morgan és a finn BOFIT elemzői szerint a piac bizonytalansága csak márciusban két százalékpontnyival csökkentette a GDP növekedésének kilátásait - ez magyarán azt jelenti, hogy még a legoptimistább előzetes becslésekből kiindulva is recesszióba fordult a gazdaság. A kérdés már csak az, hogy milyen nagy lesz a visszaesés.

Az orosz kormány fél százalékos visszaesést vár. A Világbank márciusban 1,8 százalékos visszaesést tippelt, az IMF hamarosan megjelenő tanulmányában már 4 százalékos visszaeséssel számol.

Ehhez társul az a sajátos jelenség, hogy bár csökken a kereslet, a beszerzési árak emelkednek, ez pedig felpörgette az inflációt. És ugyan ez utóbbi a könyvekben majd jól mutat - a költségvetés egyenlegén sokat javíthat -, a gyengülő rubel pedig az exportra termelő cégek nyereségét növelheti, összességében az életszínvonal meredek zuhanását eredményezheti. Azt pedig már Putyin most éppen csúcsokat döntögető népszerűsége is megérezheti.