Az ukrán város sem lesz helyszíne a 2022-es téli olimpiának. Ezzel ők lettek a harmadik pályázók, akik idő előtt maguk léptek vissza.

A lvivi szervezők az ország keleti felében zajló politikai és biztonsági válsággal indokolták a döntést. Az ország ezen térségében az ukrán haderők még mindig folyamatos küzdelmet vívnak orosz-közeli, oroszgyanús szeparatistákkal, és egyelőre sehol nem látszik a helyzet megoldása. Lviv városa is többször volt összecsapások helyszíne.

A visszalépésre sokan számítottak, erről egyeztetett korábban Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök és a NOB elnöke, Thomas Bach is. A lviv-i szervezők most arról beszéltek, hogy a 2026-os pályázat lehetőségét kezdték el mérlegelni. Szerintük a jelenlegi helyzetben borzasztóan nehéz lenne felkészülni egy olimpia megrendezésére.

Egy hét múlva fogja bejelenteni a NOB, hogy kik azok a végső pályázók, akik szóba jöhetnek rendezőként 2022-ben. Elég kevés hely közül választhatnak, a kazah Almai mellett Peking és Oslo maradt versenyben, úgyhogy a NOB valószínűleg már nem is fog szűkíteni a jelöltek közül, és mindhárom helyre lehet majd szavazni. Döntés Kuala Lumpurban lesz, 2015 júliusában. 

Lviv előtt két másik helyszín pályázatát vonták már vissza. Stockholm decemberben került le a listáról, miután svéd politikusok úgy döntöttek, hogy nem adnak költségvetési támogatást az olimpiai felkészülés finanszírozásához. Krakkó pedig múlt hónapban szállt ki, miután a város lakóinak 70 százaléka mondott nemet a rendezésre egy népszavazáson.

És egyelőre sok a kérdés az oslói rendezés körül is. A norvég kormány egyelőre nem állt be a projekt mögé, és ősz előtt nem is terveznek ilyesmit tenni. Közben a közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek több mint fele ellenzi a rendezést.

Ha Oslo is visszalép, marad Kazahsztán korábbi fővárosa, Almati, és Peking, ami a világ első városa lehetne, ahol téli és nyári olimpiát is rendeztek már. Az mindenesetre a kínai rendezés esélyei ellen szólhat, hogy a 2018-as téli játékok Dél-Koreában lesznek, a 2020-as nyári olimpia pedig Tokióban, azaz Peking kiválasztása esetén zsinórban három olimpia lenne Ázsiában.

A 2022-es játékokra való pályázás előtt sokáig úgy volt, hogy Davos és München is beszállna, de aztán mind Svájcban, mind Németországban népszavazáson mondtak nemet erre az emberek. A helytalálás nehézségei komoly válságot okoztak a NOB-on belül is, a potenciálisan szóba jöhető helyszínek a világ nyugati felén ugyanis sorra húzták ki magukat az indulás alól. Elsősorban a rendezéssel járó költségek miatt. Az biztos, hogy 51 milliárd dolláros keretet, amit Putyin szánt az idei szocsi olimpiára, épeszű kormány nem engedhet meg magának.

Közben komoly gondot okoz az is, hogy rettentő rossz ütemben zajlik a felkészülés a 2016-os riói olimpiára, épp ezért szerepel Bach tervei között, hogy egy költséghatékonyabb olimpiai rendezés lehetőségét vigye a NOB elé. Az Agenda 2020 című programjáról majd decemberben dönthetnek majd a NOB közgyűlésén. (Mashable)