Az ország nyugati részén fekvő várost a háború kitörése óta nem érte ilyen sok áldozattal járó támadás.
A szerda hajnali támadás az egyik leghalálosabb volt Nyugat-Ukrajnában azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította teljes körű invázióját.
Bóka János azt mondta, az elképzelés ellentétes a politikai és eljárási alapelvekkel, a „politikai színjátékhoz nem kívánunk asszisztálni”.
Az orosz hadsereg több mint 50 rakétával és 500 drónnal támadta Ukrajnát. Lengyelország riasztotta a vadászgépeket a légtere védelmére, de riadó volt Litvániában is.
Mihajlo Szcelnyikov a merényletet magára vállalta.
A támadó körülbelül nyolc lövést adott le a fegyveréből az ukrán hatóságok szerint.
Andrij Parubij a Majdan önvédelmi parancsnoka volt.
A fő célpont a nyugati országrészben lévő Lviv (Lemberg) városa és a keleti Harkiv volt. Többen megsebesültek, ketten meghaltak.
A drónok több lakóépületet is eltaláltak Lvivben és Csernyivtsziben.
Az exhumálási engedélyek politikai gesztusként is értelmezhetők, különösen Donald Tusk kormánya alatt, aki a lengyel–ukrán kapcsolatok javítására törekszik.
Erről Ukrajnában beszélt az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
A gyanú szerint Andrij Szmirnov törvénytelenül szerzett vagyont mosott tisztára.
Călin Georgescu biztos Ukrajna felosztásában, Észak-Bukovinát akarja megkapni, hogy létrehozza Nagy-Romániát.
Összesen hét ember, köztük három gyerek halt meg a szerda hajnali légitámadásban.
A halottak közt gyerekek is vannak.