• Hétfőn Ukrajna megindította a hadseregét a keleti megyék felkelői ellen.
• Csütörtökön az ukrán elnök lecserélte a hadügyminisztert és a hadműveletek parancsnokát is.
• Az USA támogatta a hadműveleteket, Oroszország pedig elítélte.
• Több száz halott lehet, de kevés a biztosan hiteles beszámoló.
• Német és francia közvetítéssel béketárgyalások indultak Berlinben.

Az ukrán elnök úgy döntött, hogy erőszakkal oldja meg a donyecki kérdést. Ukrajna két keleti megyéjében, Luhanszkban és Donyeckben tavasz eleje óta tart a felkelés: a régióban többségben lévő oroszok egy része a fegyveres ellenállást választotta az új kijevi vezetéssel szemben. Egy senki által el nem ismert májusi népszavazáson a helyi lakosság az elszakadásra szavazott, és kikiáltották a Donyecki Népköztársaságot.

A felkelésre az ukrán állam sokáig lagymatagon reagált. A hadsereget ímmel – ámmal vetették be, miközben több nagyváros is a felkelők irányítása alá került. Többször is előfordult, hogy a felkelők ellen küldött ukrán katonák harc helyett gyorsan megadták magukat.

Május utolsó vasárnapján megválasztották Petro Porosenkót Ukrajna elnökének, és ő azonnali rendteremtést ígért. Azt mondta a felkelőknek, hogy tegyék le a fegyvert, és cserébe jelentős autonómiával és oroszbarát nyelvtörvénnyel kecsegtette őket. A felkelők nem rakták le a fegyvert. Az oroszok pedig elzárták a földgázt, Ukrajna nem kap többet.

Porosenko beiktatása után néhány napig komolyabb hadműveletekbe kezdtek az ukránok, még a légierőt is bevetették egyszer, majd az új elnök egyoldalú tűzszünetet hirdetett, 10 napra. Ezalatt az ukrán elnök Brüsszelben aláírta az EU-val azt a társulási szerződés, amitől orosz nyomásra Viktor Janukovics előző ukrán elnök orosz zsarolásra novemberben visszatáncolt. Az egész ukrán balhé azzal kezdődött.

A brüsszeli ceremónia múlt péntek reggel volt, a tűzszünet aznap este tízkor járt le. Porosenko hazament, és hétfőig meghosszabbította. Az EU szintén hétfőig adott ultimátumot, amiben Oroszországot fenyegetik újabb szankciókkal, ha a kelet-ukrajnai felkelők nem engedik el külföldi túszaikat (az EBESZ megfigyelőit), és nem engedik az orosz – ukrán határ nemzetközi ellenőrzését. Ezzel a Nyugat egyértelműen kinyilvánította: biztosak abban, hogy a kelet-ukrajnai felkelést Oroszországból szervezik. Erről korábban az ukrán kormány bizonyítékokat is közölt. A NATO-ban „hibrid háborúnak” nevezik az orosz beavatkozást, mert reguláris orosz erők ugyan nem vesznek részt a felkelésben, de fegyverekkel, ügynökökkel és pénzzel bizonyosan kulcsszereplői a konfliktusnak.

Orosz gesztusok

Hogy egészen bonyolult legyen a helyzet, az oroszok a tűzszünet idején visszavonták azt a felhatalmazást, ami alapján az orosz hadsereg beavatkozhatott volna Ukrajnában, „ha a biztonsági helyzet úgy kívánja”. Ezen a héten pedig, amikor ismét kitört a háború, állítólag lezárták a felkelő megyék határátkelőit, és nem engedik, hogy hátországnak használják a szakadárok az orosz területeket. Szerdán állítólag még lőttek is az orosz határőrök olyan felkelőkre, akik Oroszországban akartak megpihenni egy időre. És ezt nem ők, hanem az ukrán hadvezetés állítja.

Egyáltalán nem világos, hogy az oroszoknak mi most a céljuk, mert miközben orosz hadiraktárakból nemrégiben kiadott fegyverek sorát találták meg a felkelőknél, addig néha úgy tűnik, mintha elengedték volna a harcosok kezét.

Csütörtökön arról is bizonyítékok kerültek elő, hogy nemcsak közvetlenül az orosz hadseregtől kapnak fegyvereket a felkelők, hanem a moldáv maffia is fontos katonai beszállító.

Háború van a szomszédban

Hétfőn lejárt a meghosszabbított tűzszünet és lejárt az EU ultimátuma. Az egyikből háború, a másikból berlini tárgyalások lettek.

Porosenko hétfőn drámai hangú beszédben jelentette be, hogy az ukrán hadsereg megint hadba lép. Megígérte, hogy nem bántanak civileket, kérte a kelet-ukrajnai lakosságot, hogy ne támogassák a felkelőket, akiket banditáknak és terroristáknak nevezett. Az USA kormánya támogatásáról biztosította az ukrán elnököt a harcok újra kezdésében.

Egyáltalán nem világos, hogy mi lett a nagy hadművelet első néhány napjának az eredménye. Az ukrán hadijelentések több száz felkelő elestéről és komoly eredményekről beszélnek, de közben egyetlen nagyobb várost sem sikerült visszafoglalniuk. Hogy a helyi civileket óvják ezzel, vagy a szakadárok elég erősek megvédeni magukat, az nem látszik egyértelműen. Az összes eddigi halálos áldozatot a különböző felmérések 500 és 3500 közé teszik.

Árulkodó jel viszont, hogy Porosenko csütörtökön lecserélte az ukrán hadvezetést. Menesztette a hadügyminisztert és a hadműveletek parancsnokát is. Az újaktól azt várja, hogy tisztítsa meg a hadsereget a „korrupt és kétkulacsos” emberektől. Az ukrán politikai vezetés Janukovics elkergetése óta küzd azzal, hogy nagyon sok orosz ügynök épült be a fegyveres testületek vezetésébe. Úgy látszik, hogy ez még mindig komoly gondot jelent.

Tárgyalnak is

Miközben tartanak a hadműveletek, komoly tárgyalások is kezdődtek. Berlinben szerdán és csütörtökön is egyeztetett az orosz és az ukrán külügyminiszter, francia és német kollégáik közvetítésével. Egyelőre arra jutottak, hogy mindenki szeretne újabb tűzszünetet, és annak feltételeit szombattól vitatják meg. Ez nem tűnik nagyon nagy áttörésnek, mégis feltűnő, hogy mindegyik fél nagy sikernek értékelte ezt a megállapodást. Nem kizárt, hogy a háttérben több alku is körvonalazódik.

Európát komolyan elkezdte aggasztani közben, hogy mi lesz, ha a konfliktus elhúzódása miatt nem lesz gáz ősztől, amikor már fűteni kellene. A Gazprom elkezdte feltölteni a saját európai tárolóit, és igyekeznek így tenni mások is. A magyar állam például 100 milliárd forintos bevásárlást szervez. Az orosz miniszterelnök pedig megfenyegette Ukrajnát, hogy ha jön a hideg, akkor sem lesz gáz. Az EU ebben a vitában közvetíteni próbál, Günther Oettinger energetikai biztos vezetésével.

Napokon belül nagy nemzetközi konferenciát tartanak, ahol a nyugatiak pénzt igyekeznek összedobni Ukrajnának. Ugyanis az új ukrán állam nagyon komoly gondokkal küzd. Az IMF már adott egy komolyabb hitelcsomagot és az első részt át is utalta, de Kijevnek további és valószínűleg szabadabban felhasználható pénzre is szüksége lenne. Ezen is nagyon múlik az új nyugatbarát ukrán vezetés jövője: nem megy-e csődbe az orosz befolyásról leválni készülő ukrán állam. És persze alapvető kérdés, hogy mi lesz a háborúval, ami az ország keleti részén szedi áldozatait. Ez nyilván attól is függ, hogy az orosz kormány belenyugszik-e abba, hogy Ukrajna az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodást és nem az Oroszország vezette, jövőre megalakuló Eurázsiai Unióval.