2014 második negyedévében 3,9 százalékkal jobban teljesített a magyar gazdaság, mint 2013 második negyedévében – állítja a KSH. Ezzel a számmal Magyarország az EU jelenleg leggyorsabban növekvő gazdasága, felülmúlva a néhány évvel ezelőtti előrejelzésekben szereplő számokat. Idén az első negyedév is jól sikerült, akkor 2013 elejéhez képest 3,5 százalékos volt a javulás.

2006 óta nem nőtt így a magyar gazdaság.

Ha viszont az előző negyedévhez viszonyítunk, akkor csak 0,8 százalékos a növekedés, míg 2013 utolsó és 2014 első negyedéve között még 1,1 százalékos volt. Az elemzők többsége az év második felére további csökkentést vár, de abban nagyjából mindenki egyetért, hogy 2014 egészére reálisnak tűnik a 3 százalékos GDP-növekedés. Ez így nagyon szép, de a 2008-as szintet még így sem fogjuk elérni, nagyjából az akkori érték

97-98 százalékára fut fel a magyar gazdaság az év végére.

Szektorokat tekintve a mostani növekedést elsősorban az ipar, azon belül is az autógyártás hajtja. A magyar gazdaság mérete miatt viszonylag komoly kilengéseket produkál a GDP-ben a Kecskeméti Mercedes- és a győri Audi-gyár. Mindkettőben most fut fel a gyártás, folyamatosan bővítenek, és világszerte mindkét márka növeli az eladásait.

A magyar kormányzat évek óta tisztában van azzal, hogy ez a két gyár önmagában is csodákat művelhet a gazdasági mutatókkal, ezért igyekeztek is megkönnyíteni a letelepedésüket. Más kérdés, hogy az autógyárak nagy szerepe nemcsak pozitívan hathat a magyar gazdaságra, ha az Audinak és a Mercedesnek a jövőben rosszul menne, azt is érezni fogja a magyar GDP.

Más is bővül, de az mindegy

A KSH közlése szerint az építőipar is bővül, az első negyedévben pedig a kiskereskedelmi forgalom is magára talált, ebből azonban nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, az építőipar ugyanis a 2008-ban kezdődő gazdasági válság alatt szinte teljesen összeomlott, így a rendkívül alacsony bázisértékekről most könnyű növekednie,

főleg a stadion- és útépítésekkel.

A bázishatás a növekedés egészén is látszik: azért is magas a mostani szám, mert mélyről jövünk. Az év második felében valószínűleg nem is lesznek ennyire jók a negyedéves mutatók, hiszen 2013 második két negyedévében már egészen erős növekedést produkált a magyar gazdaság.

A kiskereskedelmi forgalom pedig nem összehasonlítható a korábbi értékekkel, ugyanis a trafikok megnyitása óta a dohányáru-forgalmat más módszerrel méri a KSH, a NAV-hoz bekötött pénztárgépek pedig akkor is növekedést hoztak volna, ha a tényleges forgalom egyáltalán nem változik, hiszen a kasszákkal egyszerűen többet lát az adóhatóság.

Ennek ellenére persze tök jó a növekedés, nem kell savanyúskodni,

többségünk így vagy úgy, de jól jár ezzel.

Az viszont valószínűleg nem igaz, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium állít a növekedésről. Ők ugyanis azt mondják, hogy ez a bővülés

tartós lesz.

Érdemes kicsit szétnézni a gazdaságban, és megkeresni, hogy hol áramlik bele a pénz, és hamar kiderül, hogy többnyire olyan helyeken, ahol nemsokára már nem fog áramlani.

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjával több százmilliárd forintnyi olcsó hitelt folyósítottak a bankok, ráadásul a hitelek egyébként sem drágák, hiszen az alapkamat történelmi mélyponton, 2,1 százalékon áll. Ezen kívül rövid távú stimuláló hatással van a növekedésre a rezsicsökkentés és a közmunkaprogram is, na meg az, hogy az EU 2007-2013-as finanszírozási időszakának végét nagyon meg kellett húznia az országnak, hogy minél kevesebb forrás ragadjon be, ezért soha nem látott intenzitással szórta ki a támogatásokat a kormány.

Az Európai Bizottság júniusi missziója is ezt látta, ezért is adtak ki aztán közleményt arról, hogy Magyarországnak a közép- és hosszú távú növekedéssel is foglalkoznia kellene, mert ha ezek a rövid távú stimuláló intézkedések kifulladnak, a növekedésnek is vége lesz.

Ebben a közleményben írták le az is, hogy baromira elegük van abból, hogy Magyarországon nem csökken az államadósság, úgyhogy vagy legyen költségvetési kiigazítás, vagy a kormány készüljön fel egy újabb túlzottdeficit-eljárásra. Az őszi önkormányzati választások utánra ezért a legtöbb elemző vár is valamilyen megszorító-csomagot. A szokásos nyári költségvetési zárolás meg már ugye meg is volt.

Ebben a tanulmányban meg is próbálták kiszámolni az egyszeri tényezők gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, és az autógyárak fontos szerepe is elég jól látszik ebből a táblázatból.

A tanulmányt májusban készítő Haza és Haladás azért egy kicsit borúlátóbb volt a kelleténél: 2014-re csak 2,7 százalékos éves növekedést jósoltak, de ez valószínűleg ennél több lesz, ugyanis az első után a második negyedéves szám is jobb lett a vártnál.

És még egyszer: tök jó, hogy növekszik a magyar gazdaság, az Európai Unióban nagyon-nagyon jónak számít ez a 3,9 százalékos negyedéves szám. Csak nem árt, ha tudjuk, hogy miért történik ez, és hogy meddig fenntartható a növekedési ütem.

Több nemzetközi szervezet is magyar csúcsévként jelölte ki 2014-et az elemzéseiben, az OECD például azt várja, hogy 2014 után az OECD-átlagnál rosszabb pályákon halad majd tovább a magyar gazdaság. 2015-re már az Európai Bizottság is kisebb növekedést jósol.