• Nemrég volt szó arról, hogy az újságírókat nem lehet lecserélni robotokra.
• És szerintem tényleg nem.
• De most megnéztem a CGP Grey videóját az automatizálásról.
• És ha az én állásomat nem is fenyegetik a robotok, az önökét valószínűleg igen.

A CGP Grey csatornán ilyen elmagyarázós videók vannak. "Mi az a reddit?", "Hogy lehet belőlem pápa?" - ilyenek. A mostani részben, ami az eddigi egyik legjobb, az automatizálásról van szó. Ha jó tud angolul, akkor csak indítsa el videót.

Az ember okos és lusta. Nem ön, vagy én, hanem általában.

Régen minden embernek azzal kellett foglalkoznia az ideje legnagyobb részében, hogy ennivalót szerezzen. Gyűjtögetett, vadászott, aztán később mezőgazdasággal foglalkozott. És közben eszközöket talált ki, hogy a munkája minél egyszerűbb és hatékonyabb legyen.

Bot->eke->traktor

Így jutottunk el addig, hogy míg 1790-ben (és előtte) a Föld lakosságának 90 százaléka foglalkozott mezőgazdasággal, addig 2010-ben már alig pár százaléknak kellett. Miközben sosem állt még olyan bőségesen étel, olyan sok ember rendelkezésére, mint ma.

Nem csak a mezőgazdaságban, hanem az élet minden területén sokkal hatékonyabb lett a munka az eszközhasználattal. A gépi erő tette lehetővé a gazdasági növekedést, és hogy az emberek egyre jobban specializálódjanak, ezek pedig együtt minden eddiginél magasabbra vitték az életszínvonalat. Főleg a nyugati világban, de azért az évszázadokkal ezelőtti állapotokhoz képest máshol is.

Ahogy a gépi erő kiváltotta a fizikai munka nagy részét, a gépi ész a szellemi munkát fogja kiváltani. Először persze a kevésbé összetett feladatokat.

A képen látható suta külsejű robotot Baxternek hívják, és 2012-ben kezdték el árulni. Egy darab 22 ezer dollárba (5,1 millió forintba kerül). Kb. annyiba, mint amennyit Amerikában egy betanított munkás keres egy évben. És pont azokat a feladatokat el is tudja látni, mint egy betanított munkás.

A nagy különbség Baxter, és az 1980-as évek ipari robotjai között, hogy ez sokkal olcsóbb, és sokkal többféle területen használható költséghatékonyan. Ő egy általános robot. És bár Baxter suta és lassú, de ő csak az új generáció prototípusa. Körülbelül olyan, mint egy számítógép az 1980-as éve közepén. Ahogy a számítógép fejlődött, és vált nélkülözhetetlenné az emberek életében az elmúlt 30 évben, valószínűleg úgy fejlődnek majd a robotok is.

Az emberek többsége azt gondolja, hogy a nagy technológiai változásokat az új, csillogó találmányok hozzák el. Ez nem igaz.

A mindennapi életet befolyásoló technológiai változások akkor történnek, amikor a 10 évvel ezelőtt feltalált dolgok hirtelen nagyon olcsóak, és ezért sok ember számára elérhetőek lesznek. Ez történik most is.

Sok száz évig a lovaknak kulcsszerepe volt a gazdaságban. A személy- és áruszállításban, a hírközlésnél, az ipari vagy a mezőgazdasági munkáknál. Aztán a gépi erő egyre több területen kezdte kiváltani a lovakat. A lovak száma 1915-ben volt a legmagasabb, onnantól folyamatosan csökkent. Nyugaton ma már csak dísznek, vagy sportra használják őket, szinte minden tevékenységet, amit régen lóval végeztek ma sokkal hatékonyabban el lehet végezni egy géppel.

Ahogy az autó jelezte a lovak korszakának végét, úgy most megint az autó mutatja, hogy merre változnak a dolgok a következő években.

A sofőr nélküli autók kész vannak. Nem az a kérdés, hogy lecseréli-e egy automata az embert a kormánynál, hanem az, hogy milyen gyorsan. Nem kell tökéletesnek lenniük. Csak jobbnak a vezetésben, mint az ember. És ezt a szintet már simán megütik.

Ma a világon a legóvatosabb becslés szerint is 70 millió ember dolgozik a személy- és áruszállítással. Ezeknek a munkáknak vége. És persze lehet, hogy a szakszervezetek húzzák még az időt egy kicsit, de a történelemben még sosem fordult elő, a dolgozók felvették a harcot az ő munkájukat kiváltó fejeltebb technológiával, és nyertek. Mindig vesztettek. Ez ügyben elég megnézni, ami az Uber körül történik. És az még csak a kezdet.

A szállítás lesz az első szektor, ahol a robotok látványosan megváltoztatják a társadalmat.

Na, de én nem vezetek kamiont, nem vagyok betanított munkás, nekem ebből nem lesz semmi bajom

- gondolja most ön.

Téved.

Egyrészt a robotok egyre bonyolultabb munkákat is el tudnak majd látni, és még annál is sokkal olcsóbbak lesznek, mint most. Lehet, hogy a robot nem ír majd olyan jó összefoglalót, mint ön, és lassabban is készül el vele, de ha a költség csak századrésze lesz annak, amit önnek fizetnek, akkor le fogják cserélni. Arról nem is beszélve, hogy a robot pár év alatt jobb lesz, és gyorsabb. A biológiai fejlődés nem tudja felvenni a versenyt a technológiaival.

De még ha nem is cserélik le egy robotra, akkor is lehetnek problémái. A munkanélküliség a 30-as évek nagy gazdasági világválsága csúcsán sem érte el a 25 százalékot, és így is súlyos következményei voltak szinte mindenkire. Ha csak minden betanított munkás és minden olyan ember, aki szállítmányozással foglalkozik elveszíti az állást, már akkor iszonyú magasra ugrik az állástalanok száma, ez pedig kicsinálja a gazdaságot.

Az emberek elég nagy része önhibáján kívül foglalkoztathatatlanná válik. Az nem meg nem valószínű, hogy hirtelen szükség lesz 100 millió új jogászra, festőre vagy zeneszerzőre. Nem mintha ne lenne jogász, festő vagy zeneszerző robot.

CGP Grey egyébként ezzel nem azt mondja, hogy az automatizálás rossz, és le kell állítani. Elkerülhetetlen. Inkább azt, hogy még most kellene kitalálni, hogy mit fog csinálni az a száz millió ember, akit első körben kiváltanak a robotok. Még azelőtt, hogy elveszítik mostani állásukat.