Tarlós István: Szeretnék vétójogot

  • Interjút készítettünk Tarlós Istvánnal, Budapest főpolgármesterével, aki szinte egyedüli esélyese az októberi főpolgármester-választásnak.
  • Nem volt egyszerű se neki, se nekünk.
  • Amúgy nincs pénz, a 4-es metró mindent elvitt.
  • És még vihet mást is, majd meglátjuk, mit.
  • A 3-as metrókocsikat az oroszok újíthatják, mert nincs pénz.
  • A főpolgármester szerint Budapest legnagyobb problémája mégiscsak az, hogy nincsen kitalálva, mi legyen a szerepe az országon belül.
  • Ő például több jogot adna a mindenkori főpolgármesternek, hogy az elmúlt 25 év hibái ne következzenek be újra és újra.
  • Szöveg: Sarkadi Zsolt, Tbg. Fotó: Botos Tamás.
Van olyan város a világban, amire példaként tekint?

Van, meg fognak lepődni, New York az. Bár sokak szerint az az ultraliberálisok Mekkája, én sokkal inkább úgy látom, hogy az egy olyan nagyváros, ami működik, és egyszerre érvényesül benne a szabadság és a rend.

Így, a hatvanon túl már nem szokta mondani az ember, hogy példaképe van, de ha nekem meg kellene neveznem valakit, akire hasonlítani szeretnék, akkor az Rudolph Giuliani lenne. Találkoztam is vele New Yorkban. Egyébként New Yorkban is sárgák a taxik és ott is ki van írva a tarifa az ajtóra.

Viszont ott nem csak egy társaság használhatja a reptéri drosztot.

Én azt szeretném elérni, hogy itt se így legyen.

Mikor kergeti el végre a főváros a ferihegyi taxis maffiát?

Azt én is nagyon szeretném. De ha rendet akarnak a fővárosban, több jogosítvány kell a főpolgármesternek.

És szerez újabb jogosítványokat a választás után? Mi lesz a dolga?

Hát, hogy mi lesz a dolgom, azt többékevésbé sejtem, tekintve, hogy 25 éve foglalkozom ezzel az iparral. Hogy veszítek a jogosítványaimból, az nem sanszos, hogy nyerek hozzájuk, arra van némi esély, legalábbis a miniszterelnökkel folytatott eszmecseréim alapján. De hogy ez a hatáskör­növekedés maradéktalanul meglesze, azzal várjuk ki a végét.

Milyen jogosítványokat szeretne?

Most mondjam meg?

Igen.

Talán egyetértünk abban, hogy egy közel kétmilliós város vezetése jelent némi felelősséget. Ennek akkor lehet megfelelni, ha tartoznak hozzá alapvető feltéteket biztosító jogosítványokat. Szeretnék vétójogot. Ahhoz, hogy ésszerűtlen őrültségeket megakadályozhasson egy polgármester, ahhoz erre szüksége van. Nyilván bizonyos kinevezési jogokra is. De van még, csak most ezt a kettőt ragadtam ki.

Ésszerűtlen őrültségek alatt mit ért? Volt az elmúlt 4 évben olyan, amit megakadályozott volna?

Én inkább az elmúlt 25 évről beszélnék, és ennek tapasztalatairól. Ilyen jogosítványai a polgármestereknek még sosem voltak, és nekem nem 4 év lebegett a szemem előtt, amikor ezeket a jogosítványokat kértem, hanem 25.

8_tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_1
De 4 éve főpolgármester.

De előtte meg 16 évig polgármester voltam, úgyhogy én ezt egészében tekintettem át.

És akkor tudna olyat mondani, amit a vétójoggal nem engedett volna?

Nagyon nehéz erre válaszolni, nem akarok kiragadni egy vagy két példát, mert akkor abba az irányba menne el a kommunikáció, ez pedig nem kívánatos.

Akkor beszéljünk az elmúlt időszak budapesti nagyberuházásairól. Ott van például a Múzeumi Negyed, ami még az ön 2009­-es programjában is szerepelt, de ön a Nyugati pályaudvar sínjei fölött helyezte volna el. Most mégsem ott lesz. Kinek jó így ez a beruházás? A parkba járóknak nem tetszik, a kutyatulajdonosoknak nem tetszik, a lakóknak se tetszik, rövid távon a múzeumoknak sem lesz jó, ki szeretné ezt?

Nekem ezek az információk nem állnak a rendelkezésemre, hogy a lakóknak úgy általában ne tetszene, vagy általában a kutyatulajdonosoknak ne tetszene. Ön szerint mi a fő baj a koncepcióval?

Hogy nőni fog a Városliget beépítettsége.

Ez baromság.

Nem nő?

Nem. Ha megnézi a projektet, akkor látja, hogy a teljes értékű zöldterület aránya nőni fog. 59­ről minimum 61 százalékra, de a tervek szerint 65­re. Ami folyik a Városliget körül, az egyrészt ostoba és szűk kampánypropaganda, másrészt pedig egy kétségbeesett próbálkozás arra, hogy azok, akik évtizedekig semmit nem csináltak, most azon dühöngenek, hogy mi csinálunk valamit. Régen évekig csak azt lehetett hallani, hogy ez sem épül, az sem épül, amaz sem épül. Az elmúlt 1-2 évben meg már mindig az a baj, hogy ez miért épül, az miért épül, amaz miért épül.

A Városliget fejlesztésének kritikája ostoba dühöngés azon, hogy miért épülnek dolgok. Az az érv, hogy nő a zöldterület, nem pedig csökken, önmagában eldönti a dolgot, és kilövi a tiltakozók legfőbb érvét. Innentől kezdve hablaty az egész. A Városliget projektet támogatja egyébként az első, majd második Gyurcsány-­kormány környezetvédelmi minisztere is.

(Itt még vitatkoztunk egy kicsit a beépítettségről meg a zöld területekről, de a beépítettség és a zöld területek aránya is nőni fog, a kettő ugyanis nem üti egymást, ez két külön mutató. ­ szerk.)

5_tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_1
Ha már parkokról beszélünk: a Népligettel mikor történik valami érdemi?

Belátható időn belül ezt nem ígérem, mert valami rossz beidegződés folyományaként számolok. Megnézem, hogy ennek a városnak mi mindenre van szüksége, ezt megpróbálom preferencia­sorrendbe állítani. Ha azt mondanám önnek, hogy egy éven belül egy újjávarázsolt Népligettel fog találkozni, akkor csúnyán becsapnám.

Valamit persze már tenni kellett volna a Népligettel, de a 4­-es metró­beruházás, ami az ország legnagyobb beruházása volt, gyakorlatilag minden forrást felemésztett. Egy csomó minden nem történt meg, aminek meg kellett volna történnie. Olyan nagyon sok beruházást nem tudnak mondani, ami a 2010 előtti 15 évben megvalósult. Mindent a metró vitt el, pénzt, organizációt, propagandát, utóbbit leginkább. Érzelmi kérdéssé vált a dolog. Velünk vagy, vagy ellenünk – idáig egyszerűsödött a metrókérdés. Nagy marhaság volt, de ez történt.

Aztán itt maradt a 38 éves hármas metró, a 40 éves HÉV­-ek, a 24 éves buszok, nem épültek P+R parkolók, de nem akarom ezt most felsorolni, csak érzékeltetni szeretném, hogy itt hagyni ezt az egészet, aztán három és fél év múlva megkérdezni, hogy miért nem oldottátok már meg mindezt, mit vacakoltok... Hát ez nem elegáns.

A 4-es metrót már talán fél éve használják a budapestiek és akkora utasszámot sem tud produkálni, mint amekkorát a legpesszimistább becslések jósoltak. Közben az is látszik, hogy az üzemeltetése drága, és az unió is néhány éven belül auditálja a beruházást. Van­-e valamilyen terve a fővárosnak arra, hogy megmentse a 4-es metró projektet, vagy valamilyen továbbfejlesztéssel rentábilissá tegye?

Mire gondol?

Arra, hogy 500 milliárd forintért csinált a város egy borzalmas beruházást, és körülbelül 100 ezer ember lézeng naponta a metróban. Iszonyatosan magasak az üzemeltetési költségek...

Ezt honnan veszi? Mekkorák?

Ezt pontosan nem lehet tudni...

De hát ha mond egy mondatot... Én úgy érzem, barátilag beszélgetünk...

Én 5-10 milliárdos üzemeltetési költségekről olvastam.

Na de 5 vagy 10?

Ezt nem lehet tudni, még a BKV sem tudja pontosan.

De akkor miért mondja, hogy iszonyatosan magas?

Azért, mert ahhoz képest, hogy senki nem használja, nagyon drága.

Mert mennyi a kettes metróé?

De a kettes metró kétszer, háromszor annyi utast szállít...

Az a hármas. Én csak szeretném a kérdést értelmesen megválaszolhatóvá tenni. Az a kérdésem, hogy tárgyilagosan beszélünk valamiről, vagy egy kommunikációs játékot kezdünk el, mert ettől függ a válaszom is. Ha az utóbbiról van szó, akkor a válaszom nagyon rövid lesz, ha az elsőről, aminek értelme is van, akkor lehet, hogy valamivel hosszabb. Melyik irányba menjünk el?

Nézze, én...

Egyszerű, nem?

Én több cikket is írtam a 4-es metróról, nem a metróhisztéria­keltő újságírók közé tartozom, pontosan emlékszem arra, amikor a főváros vezetése – nem önök – 470 ezer utasról beszélt, és ha jól tudom, az uniónak is úgy adtuk el ezt a beruházást, hogy lesz ennyi utas. Viszont ennél sokkal kevesebb utas van, és az unió 12 éven belül meg fogja vizsgálni a beruházást, és rájön, hogy a tényleges utasszám nem egyezik azzal, amit Budapest korábban ígért. Az a kérdésünk, hogy van­-e terve a fővárosnak arra, hogy ezt a vonalat valamilyen fejlesztéssel vagy innovációval jobbá tegye.

Innovációval? Mondjon már egy példát, hogy elkerülhetetlenül megépített metróvonalat miféle innovációval lehetne hatékonyabbá tenni!

6_tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_1
Vannak szakértői anyagok felső vezetésű bővítésről, amivel esetleg lehetne növelni az utasszámot...

Nem tudom követni.

Jó, értem, akkor nincs terve a fővárosnak. Jó. Ha nincs, akkor nincs. Csak arra voltunk kíváncsiak, hogy a 4­-es metró rentábilissá tételére van-­e legalább valamilyen hosszú távú terv.

A hosszútávú itt kulcsszó. Hosszútávon legalább déli irányban a Virágpiacig meg kell hosszabbítani a metrót, ezt tudjuk. Én csak azt mondom, hogy nincs rá pénz. Az üzemeltetési költségek egy ponton túl nem szoríthatóak le. Elmentünk a falig, tovább nem lehet. 2010 októbere óta működési hitelt a BKV egy fillért nem vett fel. Prága jóval kisebb város, mint Budapest, de a tömegközlekedése több pénzből működik. Most nyilván van egy félelem abból, hogy azt ígérték az uniónak, hogy gazdaságos lesz a 4­-es metró, és mi lesz, ha kiderül, hogy nem az.

És mekkora botrány lehet ebből?

A 180 milliárdot nem valószínű, hogy visszakérik, inkább annak áll fenn a veszélye, hogy valamilyen visszatartás várható a jövőbeli támogatásoknál az unió részéről, ha a 4­-es metró gazdaságossága nem teljesül.

A gazdaságosságnak kell teljesülnie vagy a dugódíj bevezetésének?

A dugódíj az elszámoláshoz szükséges feltétel.

De annak mértéke aránylik a 4-es metró veszteségeihez? Tehát akkora lesz a dugódíj, hogy a 4­-es metró veszteségeit pótolja?

Azt reméltem, hogy az interjú alatt másról is fogunk beszélgetni, ám most kicsit megrendültek ezek a reményeim, de egye fene, tudomásul veszem, hogy megint én magyarázkodom a Demszky- szerződések meg a Demszky­adó ügyében. Megszoktam már ezt...

Nem ezért lett polgármester? Pontosan tudta, hogy Demszky után következik, tudta azt is, hogy át fogja adni a 4-es metrót...

Nem azért lettem főpolgármester, hogy Demszky Gábor és a szocialisták ügyvédje legyek, hanem azért, hogy más szellemben tevékenykedjek, és ebben a vonatkozásban talán valami az asztalra került, de ha ez a vágyuk, akkor maradjunk ennél. Még egyszer elmondom, de ma utoljára. Van egy szerződés az unióval az egyes szakaszra. Hogy ezzel a szerződéssel ne legyen baj, be kell vezetni a dugódíjat, amit már Demszkyadónak neveznek. Csak így lehet elszámolni. Ez a kérdés egyik fele.

A másik fele, hogy valamikor az elődeinknek nyilatkozniuk kellett arról, hogy ez a beruházás gazdaságos lesz­e. Ha ezt nagyon leegyszerűsítjük, akkor kénytelen vagyok azt mondani, hogy az elődeink fedezet hiányában vállaltak egy kötelezettséget. Ez egy súlyos kategória, nem is akartam eddig kimondani.

Rendben, az utolsó 4­-es metrós kérdés: a metró gazdaságossága mellett magyar mérnökök is kiálltak, köztük a Főmterv tervezőiroda is, ami most milliárdos nagyságrendben nyeri közlekezdési tervezési pályázatokat. Miért ilyen sikeres ez a cég, amikor a 4­es metrónál már megmutatták, hogy képesek olyan adatokat számolni, amik aztán nem teljesen úgy voltak.

Fenéket se mutattak meg a 4­-es metróval. A Főmterv egy nagyon régi és nagyon bevált fővárosi tervezőcég, én ismerem őket 1972­-73 óta. Ne a Főmtervet hibáztassák. Nekem több mint gyanúm, hogy itt a Főmterv mint a főváros tervezője bizonyos megrendelői igényeket elégített ki. És ezzel mindent el is mondtam. Nem arról van szó, hogy a Főmtervnél hülyék dolgoznának. Most tendereztetés folyik, abban a szellemben, ahogy kell. És a Főmterv valószínűleg ezekben a tendereztetésekben nem mozog ügyetlenül.

3_tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_2
Erre odafigyel, hogy most ne történhessen meg, hogy bizonyos kivitelezői érdekek befolyásolják a tervezést?

Elszánt kísérletet teszek rá, folytatólagosan. Ezt tudom mondani.

Az előbb már mondta, hogy a főváros minden lépést igyekszik úgy megtervezni, hogy gazdaságos legyen. Hogy muzsikál most a vízmű? A cég visszavásárlásához a főváros 12 milliárdos hitelt nyújtott, most viszont a rezsicsökkentés és más veszteségek miatt a vízmű veszteséges lett, így nem tud törleszteni.

Induljunk ki onnan, hogy mennyit vesztett a város a privatizációval. Ha nem vásároljuk vissza tavaly előtt a céget, akkor menedzsmentdíj címén a külföldi tulajdonos uszkve 33 milliárd forintot vitt volna ki a vállalatból, bárhogy is alakul a mérleg. Így szólt a privatizációs szerződés.

Honnan lett volna ennyi pénz a cégben?

Hát, hogy honnan lett volna kénytelen a vízművek elővenni ezt az összeget, azt én nem tudom. Akár a tönkremenetel árán is, de ennyit vitt volna ki a külföldi tulajdonos. Így szól a privatizációs szerződés, amit 1997­ben kötöttek. Ha ehhez a 33 milliárdhoz hasonlítjuk a visszavásárlás árát, akkor a visszavásárlás nem volt rossz üzlet.

De veszteségbe fordult a vállalat, nem?

Hogy ebben a percben veszteséges­e, ezt nem tudom, azt tudom, hogy ha nem vásároljuk vissza, akkor már középtávon is sokkal veszteségesebb lenne, mint ma.

Ha már visszavásárlásoknál tartunk, többször volt arról szó, hogy a kormánynak vagy az önkormányzatnak vissza kellene vásárolnia a külföldi tulajdonosoktól a legfontosabb, országos jelentőségű műemléképületeket. Hány ilyen épüketet sikerült visszavenni?

Kérdezhetek egyet én is? Mi a fenéből kellene nekem azt gondolnom, hogy önök velem nemhogy egy jóindulatú, de akár egy tárgyilagos beszélgetést terveztek volna? Elhiszem én, csak mondjanak egy érvet, ami miatt nekem ezt kéne gondolnom.

Ezt most egy interjú, ami...

Azt tudom, hogy egy interjú, nem fogja kitalálni, de ezt tudtam. Nem az volt a kérdésem, hogy ez egy interjú vagy egy lóverseny...

Én úgy járok interjút készíteni, hogy tisztában vagyok azzal, hogy egy politikus, ami neki jó, azt általában valamilyen közleményben kiadja, tehát úgyis eljut hozzám. Itt inkább olyan kérdéseket tennénk fel, amikről ezek a nyilatkozatok nem szólnak.

De ön folyamatosan mások hibáit kéri rajtam számon, és én kötelességtudóan válaszolgatok is, mert a nagy hatalmú sajtónak azt a jogát, hogy arról kérdezhet, amiről akar, azt nekem eszem ágában nincsen kétségbe vonni. Csak olykor átsuhan az agyamon egy futó gondolat, hogy vajon az újságírónak milyen motivációi vannak. Erre persze ön nem köteles válaszolni, de én meg nem tehetek róla, hogy az agyamon átsuhan ez a gondolat.

Erről én sem.
10_tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_1
A 3­-as metróról...

Már régen beszélgettünk a metróról...

De csak a 4­-esről volt szó eddig...

Akkor a 2­-est se hagyjuk ki, egy apró adalék erről...

Ööö... ott most hirtelen nincs aktuális...

Azért azt hadd mondjam el, hogy a 2­-es metró felújításának előkészítését 1997-­ben kezdték meg, csak mielőtt belemennénk abba, hogy a 3-­as metrónál mi tart soká, meg mi nem tart soká. ‘97 után 2004-­ben kezdték meg a kivetelezést, aztán ha valaki 2010­ben lement, úgy látta, hogy be van fejezve, de a fenéket volt befejezve. Sehol nem voltak az új szerelvények és biztonsági berendezéseket is nekünk kellett kicserélni. Ennyit arról, hogy mi a gyors, meg mi a lassú.

Igen, ezt értjük, ugyanez a tehetetlenség volt sokáig az 1­-es villamos felújításával is, amit maguk elkezdtek, de most a 3­-as metró...

A villamos felújítása ma presztízsberuházás egyesek szerint.

Nézze, maga eddig a legjobb főpolgármester, ezt nem vitatjuk, de a 3-­as metró felújításának mik a kilátásai? Többféle opció felmerült a szerelvények cseréjére­felújítására ­ orosz felújítás, magyar gyártás, új kocsik beszerzése. Ön mit szeretne, van­-e rá forrás, és mikorra tud megvalósulni a projekt?

Az infrastruktúra balesetmentesítése már folyamatban van, ez ­ a sínek cseréjével és a szerelvények felújításával vagy cseréjével 2016-­ra biztosítható. Az alagutat, a pályát és a biztonsági berendezéseket kell teljesen felújítani, a teljes befejezés határideje 2019. Negyven év körüli szerelvények vannak, az oroszok ezeket a szerelvényeket húsz év után lecserélték volna, de ezzel senki nem foglalkozott.

Kapaszkodjék meg, 2010 őszéig nem volt téma a Közgyűlésben a 3­as metró kérdése. Persze az új szerelvények lenne a legjobb megoldás, de éppen a nyílt tendereztetés bizonytalansága miatt hozzávetőleg 35 milliárd körüli összeggel többe kerülnek, mint a felújítás. Én úgy vagyok vele, hogy valamit csinálni kell. És még mindig jobb, ha felújítunk, mint ha nem csinálunk semmit. Legkésőbb három éven belül az utolsó szerelvénynek is felújított állapotba kell kerülnie. Amiért ez az orosz legenda bekerült a köztudatba, annak egyetlen fő oka van, hogy ez a változat életszerű. Bármilyen munkadarabról beszélünk, az tudja felújítani a legjobban, aki gyártotta.

Akkor miért kell egyáltalán tender?

Mert muszáj, itt ilyen szabályok vannak, és akkor is csalásra gyanakszik valaki, ha nincs csalás.

Ez egyébként jobb megoldás, mint új szerelvényeket vásárolni?

Nem, nem jobb megoldás, de nincs másra lehetőség. Ha összeadja, akkor 200 milliárdba kerülne a 3­as metró felújítása úgy, ha új szerelvények lennének. Ennyi pénz a világon nincs, így is 150­-160 körül lesz.

Visszatérő mondása, hogy nincs pénz, mégis nemrégiben mutatták be a budapesti fejlesztések rövid­, közép­ és hosszútávú projektjeit. Ezeket mennyire lehet komolyan venni?

Én úgy gondolkodom, hogy valóban kell jövőkép, ezek a hosszútávú tervek. Régebben is volt ilyen, Podmaniczky­tervnek hívták, nézze meg mi valósult meg belőle, körülbelül csak a 4­-es metró. Van 2030­-ig szóló városfejlesztési és mindenféle stratégiánk, koncepciónk. A hosszú távúaknál valóban koncepcióban, irányokban kell gondolkodni. A középtávúaknál konkrét előkészítést kell elkezdeni, a rövidtávúaknál pedig a következő ciklusban gondolkodunk, de legalábbis a kivitelezést kell elkezdeni a következő ciklusban. Nagyjából így építek fel egy várostervet.

4_tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_2
A forrásbevonásról beszéljünk egy kicsit... ezzel kapcsolatban önnek Lázár Jánossal volt pengeváltása...

Ez egyetlen interjúból sem tud kimaradni...

Hát persze hogy nem, hiszen ez a legforróbb téma most. Az önnel és más érintettekkel készült interjúkból rendre az derül ki számunkra, hogy nincs igazán kitalálva, hogy kinek meddig ér a takarója, ki mire tud forrást szerezni stb. Ez egyáltalán nem lényegtelen kérdés...

Valóban nem olyan bőségesek ezek az infrastrukturális források, de azt a miniszter is megerősítette, hogy a kötöttpályás közlekedésfejlesztésekre ­ ahová a 3­as metró is bőven beleértendő ­ lehet forrásokat szerezni. Hogy mire jut pénz, mire nem jut pénz, azt ma még nem lehet biztosan elmondani, azt viszont nem életszerű feltételezni, hogy bárki, aki ezzel a kormánnyal szemben áll, lenácizza, hazugozza, viták ide vagy oda, többet lenne képes elérni a város érdekében, mint valaki, aki 25 éve szövetségben dolgozik ezzel a kétharmados többségű párttal és a jelenlegi kormánnyal.

Bokrosra gondol? Mitől fél jobban? Bokros Lajostól vagy attól, hogy a végén még ön mögé áll be a baloldali összefogás?

Hallottam a megjegyzéséről. Máskor is hallottam már nagyokat mondani, és olyankor mindig nyugtalanul háltam. A temetőben éjszaka fütyörésző ember bátorságfejlesztő gyakorlatára emlékeztet. A probléma a baloldali választók képviselete, amit kénytelen vagyok elvállalni, lévén nincs baloldali jelölt. De szívesen teszem.

Akkor az ultraliberálisokat képviselheti Bokros?

Az ultraliberálisokat képviseli valaki más, akinek az elméleti felkészültsége legalábbis eléri a Mamó polgármester­jelöltjének elméleti felkészültségét.

Mármint a MoMáét.

Igen.

Egy interjúban azt mondta, hogy a parlamenti politizálás és az önkormányzati vezetés között abban is különbség van, hogy itt az önkormányzatban az együttműködés a cél, nem pedig az ellenzék kiszorítása. Ennek fényében hogyan értékeli az új választási rendszert?

Elég jó volt a kapcsolatom mindig a baloldali politikusokkal még óbudai polgármesterként is. Polgármester voltam 1990­-ben is Budapesten, de egyedül én vagyok abból a csapatból ma is polgármester. Nagyon jól emlékszem az első ciklusra, akkor volt egy fővárosi törvény, amely bizonyos intézkedések hatályba lépését a kerületi polgármesterek többségének egyetértéséhez kötötte. Ennek az lett a következménye, hogy volt, hogy májusban lett meg a költségvetés.

A tapasztalat az, hogy pont a kerületi polgármesterek nem tudtak zöld ágra vergődni egymással. Ezt nagy kockázatnak látom most is. Egy dolgot el kell dönteni állami szinten: a főváros szerepét. Jövőbeni szerepét és perspektíváit, mert ez megítélésem szerint nincs eldöntve. Ennek pedig semmi köze ahhoz, hogy ki lesz a főpolgármester.

Ebből a szempontból az ön személyének azért van jelentősége, nem? Hiszen ha túlságosan önjáró, akkor a törvényhozók gondolhatják azt, hogy mégis gyengíteni kell a főpolgármestert.

Gondolja, hogy saját magam gyengítésén munkálkodom?

Nem, de ön például ­ úgy hallottam ­ nem indulna újra 2019-­ben, a következő lenne az utolsó ciklusa.

Ha a feleségemen múlik, akkor biztos, ha rajtam, akkor 99%.

Na, ez az... Ön tehát most tét nélkül megmutathatja, hogy kicsoda Tarlós István, és közben arról beszél, hogy a főváros szerepét újra kell értelmezni. Mi fog kisülni ebből a játszmából, lehet, hogy a kormányzat inkább megijed ettől a lehetőségtől...

Ügyesnek tűnik az érvelése, de nem az. Most, ahogy Rogán Antal frakcióvezető is beszélt róla, erősítés várható a főpolgármesteri jogosítványokban. Maradjunk annyiban, hogy ez a forgatókönyv valószínű. A közigazgatási struktúra is elképzelhető, hogy változik, de ez csak 2019-­től léphet hatályba, tehát ez az én, vélhetően utolsó ciklusomat nem érinti. Megítélésem szerint széles körű vita kell a döntést megelőzze.

Még annyit, bizonytalan vagyok abban, hogy a kerületi polgármestereknek a 2014­-2019-­es ciklusban jelentős befolyásuk lenne a struktúra alakítására. Ebben nem hiszek, mert már nem parlamenti képviselők többé, akiknek a szavazat kellett a parlamenti kétharmadhoz. Ezzel együtt, vagy talán éppen ezért a polgármesterekkel egy teljesen más kapcsolatot szervezek, ami sokkal együttműködőbb lesz, mint eddig. Arról tudok, hogy 3-­4, de lehet hogy öt elképzelés van jelenleg az asztalon, de nincs még döntés egyik mellett sem.

tarlos_istvan_fopolgarmester_budapest_1
Önnek melyik tetszik?

Szeretné, ha megmondanám, mi?

Igen.

Azért nem lenne jó, ha most mondanék egyet, mert erről remélhetően lesz vita. Amit ráadásul meg kell előznie annak az eldöntendő kérdésnek, hogy mi lesz a főváros szerepe. Határozottan azt gondolom, hogy kell egy egységes és erős főváros. Legyünk túl a vitán, azon én is véleményformáló leszek, mert ami 2019­-től következhet, az engem valószínűleg inkább mint állampolgárt, tanácsadót és ősbudapestit érdekel.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.