Kövér László az Echo Tv Portré című műsorában beszélt csütörtök este az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából. Az MTI pedig lejegyezte. Ezt idézzük most föl Nagy Gondolatok, Ünnepi Gondolatok sorozatunkban.

Az Országgyűlés elnöke felidézte a rendszerváltás korszakát,

és elmondta, hogy 1988. október 23-án még nem dőlt el az MSZMP vezetésében, hagyják-e kibontakozni a rendszerváltást. Az állampárt szeretett volna megállni a történelem útján, bár erkölcsi, társadalmi és politikai értelemben már nem volt tartaléka, erodálódott.

A Fidesz megalapításáról azt mondta: úgy gondolták, történelmi pillanathoz érkeztek, amikor „kinyílt az időkapu”. Szeretné, ha helyén tudnák ezt kezelni, és nem festenék le magukat hősként, de a jelentőségét sem szabad lebecsülni, mert ezen folyamatok elindulásához kellett néhány ember bátorsága.

Készültek arra, hogy menekülni kell az országból, de arra is, mi lesz, ha még egy lépést lehet tenni.

Az akkori állapotok szerint a semleges Magyarország tűnt megvalósíthatónak, e tekintetben sok minden nem változott, a rendszerváltás ilyen értelemben nem ért véget. Megjegyezte: a társadalmi átalakulással kapcsolatban az a legnagyobb az adósságuk, hogy úgy gondolták, a különbségek gyorsabban tűnnek el a nyugati és keleti államok életminősége között.

Az Országgyűlés elnöke szerint nem önmagában az unióhoz és a NATO-hoz csatlakozással, hanem azzal van ma gond, hogy az euroatlanti világ morális értelemben megrendült.

Jogi és erkölcsi tekintetben példaképnek tartották a Nyugatot, azt gondolták, politikai kultúra is jár a demokráciához. Ma már azzal, hogy a kommunista világrendszer fenyegetésként megszűnt, némely nyugati ország kormánya, informális pénzügyi-gazdasági hatalma, azt gondolja, bármit megtehet, naponta váltogathatja az aktuális értékeket és leckéztethet más államokat.

Érdemes lenne cizelláltan kezelni azt a helyzetet, amelybe azóta került Magyarország, hogy csatlakozott az unióhoz. Egyenlő mércét kell megkövetelni az ország számára. Illúzió volt azt gondolni, hogy az unióban csupa jó szabály érvényes. Figyelmen kívül hagyták, hogy az a jogi szabályozás, amely mára szinte elviselhetetlenül bürokratikussá vált, azért alakulhatott ki, mert a közös értékekhez „köze nincs a szabályoknak”.

Szerinte Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti (EP-) képviselő (akinek a nevéhez köthető az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, az EP által tavaly júliusban elfogadott jelentés) és az európai baloldal jelentős része a Kádár-rendszer baloldali ellenzéke lett volna, és azt gondolják, hogy diktálhatják a magatartási mintákat.

Ebben az értelemben Brüsszel valóban Moszkvára emlékezteti, és ha ez az unió jövője, „akkor érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan kellene ebből szép lassan, óvatosan, de kihátrálni”.

Ugyanakkor meg van győződve, hogy ez nem lehet az unió jövője.

Kövér megjegyezte: az önkormányzati választás eredményei „egészen imponálóak”. Ez nagy lehetőség az országnak, az emberek többsége ma egyedül a Fidesz-KDNP-t látja alkalmasnak a kormányzásra. Az nem feltétlenül jó, hogy nincs kormányzóképes alternatíva, de ma ez a helyzet. Az ellenzéknek kellő alázattal és szerénységgel kellene önvizsgálatot tartani, mi az amit elrontottak, amin változtatni kellene.

Az európai baloldal szerint ha a magyar baloldali ellenzék „ilyen csenevész”, és képtelen az emberek többségének a bizalmát megszerezni, akkor kívülről kell fenntartani és exportálni „a mesterséges feszültséget”. Ezt nagyon veszélyesnek tartja.