Schmidt Máriáékat bíróság kötelezte arra, hogy Dózsa László neve helyett Pruckét tüntessék fel rajta. Őszig kapták meg a falat Zuglótól, de inkább most lefestették az egészet fehérre, így a pesti srác neve nem kerülhetett ki rá.
A most 87 éves Jorgosz Vasziliu kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, majd kiábrándult, és egy „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért két napra letartóztatták. De azt csak most tárta fel Markó György, hogy a későbbi államfő volt a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben meg a BM „Gergely” fedőnevű ügynöke.
A bíróság a 6. napon ítéletet hozott a perben, amit a pesti srác lánya indított a Schmidt Mária vezette közalapítvány ellen, hogy tüntessék el a csaló Dózsa László nevét a plakátokról, és kérjenek bocsánatot.
A jó hír: egy hét múlva lesz ítélet.
Orbán egyik kedvenc 56-os hőse erről 2005-ben beszélt, de természetesen ilyesmi nem történt. Megtaláltuk a színész egyik 1994-es beszámolóját is, amiben azt ígérte, ha a szocialisták visszatérnek, elmegy az országból.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre a méltatás szerint különösen sokat köszönhetett a kormánybiztosnak.
A negyedik(!) tárgyalási napon sem ért véget a per, de legalább részletes mérések és vizsgálatok igazolják, hogy Dózsa Lászlónak köze sincs az 56-os fotóhoz.
A Karácsony Gergely-vezette önkormányzat többszöri felszólítása után távolították el a Pruck Pál fotóját magáénak hazudó színész nevét a falfestményről.
Ezt nevezik progressziónak. Már csak Pruck Pál nevét kell odaírni, bocsánatot kell kérni, és minden rendben lesz.
A miniszterelnök ezek szerint elégedett volt azzal, ahogy a Figyelő tulajdonosa az 1956-os emlékévet koordinálta.
A Pruck család Schmidt Máriáék elleni perének harmadik tárgyalásán a közalapítvány három történésze is arról beszélt, hogy Horváth Miklós volt a hibás abban, hogy Dózsa László neve került a képre. De egyikük sem mondta ki, hogy igenis Pruck Pál van a fotón.
1958-as szabadulása után évtizedekig nem írhatott, ennek ellenére ekkor is készített interjúkat nagy emberekkel.
A rommá lőtt Budapestről érkeztek a legmélyebb téli éjszakába, történetükről pedig eddig nem sokat lehetett tudni. Róluk szól az Északi menedék című dokumentumfilm, amit most teljes egészében meg is lehet nézni.
Tavaly egy kutyafuttató mellé száműzték a Forradalom Lángját, mostanra el is kerülte minden politikus.
Kis Richárd 1956-os slágerével búcsúzom.
Az emberierőforrás-miniszter Berlinben mondott meglepően visszafogott és korrekt beszédet.
Ekkora provokáció 56-os beszédben még nem hangzott el.
Talán már ezren is várnak Orbán Viktor esős beszédére az Andrássy úton.
Szakadó esőben vonták fel a nemzeti lobogót.
A migrózás, mint 56 méltó szellemi öröksége. Rétvári Bence rámutatott a rámutathatatlanra.
Kapaszkodjanak meg a CEU-diplomájukban: egy migráns- és Soros-mentes Fidesz-közlemény következik 2017-ből!
A Magyar Október oldalon a forradalom idején készült eredeti film- és fotódokumentumokban lehet böngészni egy térkép segítségével.
Dilinkó őrnagy, Cinka Panna, Kóté Sörös és a többiek.
Howard Hughes, a 20. század talán leggusztustalanabb milliárdosa 1954-ben forgatott egy borzasztó filmet Dzsingisz kánról. A stáb jelentős része éveken belül rákos lett, köztük a főszereplő, John Wayne is.
Újabb alternatív tényekkel gazdagodik az 56-os legendárium. Klein Robika szülőatyja szerint például azért kérdőjelezték meg azt, hogy ő szerepel a Pruck-fotón, mert ő lett Budapest díszpolgára, és nem a Saul fia.
Az 1956-ról folyamatosan kamuzó színész-rendező elhunyt édesanyja emlékére hivatkozva nem hajlandó elismerni, hogy Pruck Pál van a fotón, amivel turnézik. Azt is állítja: bármelyik pillanatban belehalhat abba, hogy a forradalomban többször is kivégezték.
Ha a magyar nép nem önállóan cselekszik, akkor annak zuhanás a vége, mondta a házelnök.
Folytatódik a magyar politika egyik legszimbolikusabb ügye: Schmidt Mária még mindig nem ismerte el, hogy Pruck Pál van a híres 1956-os fotón, de a közalapítvány maximálisan támogatja, és találtak egy felelőst a botrányért.
„Dózsa egész életében kiállt a forradalom mellett, Pruck megtagadta azt és a kádári propaganda szolgálatába állt. Azon a kamaszkori fényképen egy forradalmár van” – mondta a kormánybiztos.
Schmidt Mária biztossága nyilvánosságra hozta az emlékévvel kapcsolatos szerződések listáját.
Csodálatos fotó készült a megfelelő pillanatban.
Az 1956-os Intézet történészei elvégezték a munkát, amire Schmidt Mária egy rádióinterjúban utalt, hogy el kell végezniük. Nincs kétség, a kormánybiztos, ahogy ígérte, bocsánatot kérhet a Pruck családtól, Dózsa László pedig hivatalosan is egy bohóc.
Ezért kellett ennyit költeni az 56-os forradalom mostani évfordulójára.
A Yesca Libre Castilla szélsőbaloldali szervezet közölte: „Nem akarunk neoliberális propagandát az utcáinkon!”
Szerény 14,5 milliárdot vert el a Schmidt Mária vezette emlékbizottság.
Elfelejtettük volna? – kérdezik 1956-ról. Ha az ország nem is, öt érvünk van arra, hogy a kormány igen.
A nők csak a nagy farkakat szeretik, a kis mellek nem lehetnek szexik, a Jägermeistertől nem lehet berúgni, a Beatles jobb, mint a Rolling Stones - napokig tudnánk sorolni az ahhoz hasonló tévhiteket, miszerint a Manchester City csapatának egyetlen legendája sincs. Hajtás után cáfolunk, és bemutatjuk az embert, aki alig néhány évvel a második világháború borzalmai után egykori Wehrmacht-katonaként lett legendává a Csatornán túl.
Miután írtunk az orosz állami propaganda egyik egészen abszurd húzásáról, nyom nélkül eltűnt a cikk. Itt azért még el lehet olvasni, mit írtak 1956-ról.
A szovjetek még tudták, hogyan kell irányítani a médiát, ezt kell most is tenniük, nehogy megbukjon a baráti Trump. Ezért orosz újságírókat kell küldeni Amerikába. Épp a magyarokon keresztül mutatják be, milyen szintre jutott az orosz propaganda.
Dózsa László fantasztikus története után a Kossuth téri sortűzről is készített egy filmet a rendező, ami azt ígéri, hogy bemutatja a vérengzés valódi felelőseit. A fehérballonos olyan összeesküvést leplez le, hogy attól még Havas Szófiának is ketté állna a füle.
Még a Szigetre tette ki az 1956-os Emlékbizottság, de még mindig nem vették le, ahogy azt sem ismerték el, hogy Pruck Pál látható a képen. (Bónusz: megtaláltuk Dózsa László elfeledett, harmadik halálát is!)
Az 56-os emlékévnek köszönhetjük, hogy megjelent Szöllősi György Puskás-könyve spanyolul. És sikerült diktatúrában is dicsérni a helyiek szabadságszeretetét.
Több mint egy hónappal az 56-os plakátbotrány kitörése után sem Dózsa László, sem Schmidt Mária nem ismerte el, hogy a Pruck családnak van igaza.
Az '56-os olimpiáról lemaradó, spanyol, holland és svájci sportolókat most Kövér Lászlóval engesztelik ki.
Összeszámoltuk: három igazán értékes és szórakoztató forradalmi tartalom készült a hatvanadik évfordulóra. Egyikhez sincs köze a romkocsma dekorációkkal, forradalmi koktéllal és halszagú Magyarországgal operáló emlékbizottságnak.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közben „valamilyen jól kiszámított, előre elhatározott politikai támadásról” beszél.
Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.
Kitart mellette, hogy Dózsa László szerepel a képen, de a Pruck-családnak nem vele van vitája, hanem azokkal, akik szándékosan mocskolják '56 emlékét.
„Mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert.”
Fertődön sűrű a forradalmi emlékév.