Jön a trafiktörvény 2.

Kedden küldte szét a Miniszterelnökség az új trafiktörvény tervezetét, hivatalosabb nevén a dohánytermék-kiskereskedelem integrációjáról szóló törvény tervezetét. A szöveget több minisztérium is megkapta, és az volt a feladat, hogy csütörtökön a tárcák már nyilatkozzanak arról, hogy tetszik-e nekik. Egy példány hozzánk is eljutott.

A tervezet alapján a trafikrendszer kap egy új szereplőt, akinek szinte kockázat nélkül évi 5-6 milliárd forint ütheti a markát. A törvényt úgy írták meg, hogy a kormány verseny nélkül, egy igen szűk körből választhassa ki a befutót.

Lesz egy ellátó

Most a trafikok maguk döntik el, hogy honnan vesznek árut. Ennek vetne véget 2015 május elsejétől a kormány.

Létrejönne egy úgynevezett dohánykiskereskedelmi-ellátó. Ennek az ellátónak minden megyében lennének raktárai, és a trafikok csak innen rendelhetnének dohányárut: cigit, vágott dohányt, szivarkát, szivart. Máshonnan nem. Az ellátó így közvetítő kereskedő lenne, és megjelenésével ő is kereshetne a cigarettán.

A tervezet szerint a dohánygyárak és egyéb nagykereskedők ennek az ellátónak adhatják csak el a termékeiket. Az esélyegyenlőség nevében az ellátó nem válogathatna közülük: aki csak a piacra akar lépni, azzal üzletelnie kell, kedvezményt senkinek sem adhat. A kockázata azonban nem lesz túl nagy az ellátónak: ráér majd akkor fizetni, ha már továbbadta a trafikoknak az árut.

Túl nagy költségei sem lesznek az ellátónak:

  • Kell jól őrzött raktárakat szerezniük, megyénként legalább egyet.
  • Kell egy ügyfélszolgálat és elektronikus rendszer, ahol állandóan jelentkezhetnek a trafikok áruért.
  • A trafik igényétől számított három napon belül meg kell mondaniuk, hogy mikorra szállítják ki a megrendelt árut.
  • A raktárakban egy konkrét boltot is fenn kell tartaniuk, hogy a trafikosok maguk is mehessenek áruért, ha így tartják jónak.
  • Azzal már nem kell foglalkozniuk, hogy maguk töltsék fel a raktárakat: ez a gyárak vagy a nagykereskedők feladata lesz. Vagyis szállítási költségei a nagykereknek és gyáraknak ezután is lesznek.

Ülhetnek a pénzen

Az ellátó kényelmes működését a törvényben meghatározott fizetési határidők is segítik majd.

  • A trafikoknak az áru átvételétől számítva 15 napon belül kell fizetniük az ellátónak.
  • Az ellátó viszont minden hónap 10-ig kell hogy összeírja, hogy mennyi árut vett át a gyáraktól vagy a nagykereskedőktől az előző hónapban, csak ezután kapják meg a számlát, amelynek megérkezésétől számítva még 60 napja lesz az ellátónak kifizetnie az árut.

Mondjuk a Győztes Ellátó május elsején átvesz egy karton Pöffentő Light cigit a Pöff Dohánygyártól tízezer forintért. 2-án ezt elviszi tőle a Gyök Község Trafikja Kft., és 17-én ki is fizeti az Ellátónak a tízezret (az árrésről majd később, most egyszerűsítünk). Június 10-én a Győztes Ellátó megküldi az összesítést a Pöff 2000-nek, hogy volt egy karton cigijük, jöhet a számla. Ott gyorsan dolgoznak, kell a pénz, 11-én már küldik is a számlát. Úgyhogy az Ellátó legkésőbb augusztus 10-én utalja a dohánygyárnak a tízezrest.

Vagyis az ellátó a rábízott áru árán akár két-három hónapig is ülhet. Mivel éves szinten legalább 400 milliárd forintos piacról van szó, sok készpénz lesz nála sokáig: már ennek kamatozásán, forgatásán is kereshet valamennyit, ha a neki törvényben előírt árrés nem lenne elég. Ha csak 1 százalékot lehet ezzel keresni, már az is 4 milliárd forint bevétel.

Az árrés

A törvény azt is rögzíti, hogy mennyit kereshet a dohányon a trafik és az ellátó.

Az ellátó a cigit a kiskereskedelmi ár 87 százalékáért, a többi dohányárut pedig 85 százalékáért köteles átvenni. A trafik pedig a cigit 88,5 – 90 százalék közti áron, a többit (vágott dohány, szivar, szivarka) pedig 87 – 90 százalék közötti áron veheti meg.

Vagyis a lehető legnagyobb árréssel számolva: én a trafikban 1000 forintot fizetek egy doboz Pöffentő Light cigiért (ennek egy jó része adó, de az adóval terhelt árral számol a törvény is). Az Ellátó 870 forintért veszi ezt meg a Pöff Dohánygyártól, és 900 forintért adja el a trafikosnak. Az ezresemből tehát 30 forintot keres az Ellátó és 100-at a trafikos. Persze ez nem tiszta haszon, ebből nekik fent kell tartaniuk a boltjukat, fizetést kell adniuk, adózni kell, satöbbi.

A cigin tehát 3 százalékot kereshet legfeljebb az ellátó, és ha nem nézzük a többi dohányterméket, és óvatosan csak 400 milliárdos piaccal számolunk, akkor ez 12 milliárd forint bevétel. Egy általunk megkérdezett logisztikai szakértő durva becslése szerint ennek legalább a fele elmegy az ellátó költségeire (koncessziós díj, raktárak, stb.), de a haszon így is 5-6 milliárd forint lehet. Különösebb kockázat nélkül.

Ki lehet az ellátó?

A törvénytervezet szerint lehet maga az állam is, ha létrehoz egy zrt-t a feladatra. Csakhogy a határidő igen szűknek látszik: a törvény még nincs a parlament előtt, májustól mennie kellene a boltnak, aligha volna képes a nehézkes, közbeszerzésekre kötelezett állam egy ilyen céget tavaszra felépíteni.

A törvény ráadásul igen részletesen szól arról, hogy kinek és hogyan adhat koncessziót erre a feladatra az állam, ha maga nem kívánna élni a lehetőséggel.

Egyrészt a tervezet szerint nem kell nyílt pályázatot kiírni, a szakminiszter dönthet úgy, hogy meghívásos alapon pályáztat. Annyiban viszont meg lesz kötve a keze, hogy csak olyan cég kaphatja a koncessziót, amely:

  • legalább 15 éve dohánynagykereskedelemmel foglalkozik,
  • soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása,
  • és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre.

Ez igen szigorú kiírás. A két Magyarországon működő nagy amerikai dohánygyárat (amelyek kereskedelemmel is foglalkoznak) például már bírságolták ennél többre, a Philip Morrist például 2007-ben, a BAT-ot például 2009-ben, mindkét esetben tiltott promócióért. De például a Continental esetében egy gyors Google-keresés után nem találtunk hasonló esetet.

Ez azért lehet érdekes, mert a Continental az első trafiktörvény nagy nyertese volt. A cég tulajdonosához, Sánta Jánoshoz vagy rokonaihoz kötődő vállalkozások összesen 500 trafik koncesszióját nyerték el. Ez az összes trafik majdnem 10 százaléka. Az is kiderült korábban, hogy az első trafiktörvény szövegét Sánta János számítógépén szerkesztették, legalábbis azt a változatot biztosan, amit a kormány még a törvény elfogadása előtt egyeztetésre elküldött Brüsszelbe. A törvényt aztán Lázár János nyújtotta be a magyar parlamentnek. Lázár és a Continentalt vezető üzletemberek barátsága közismert, a cég értékesítési és marketing részlege is Hódmezővásárhelyen működik, ahol Lázár polgármesterkedett.

Ezt az új törvényt is Lázár János környékén írták, mert ő vezeti a tervezetet előállító Miniszterelnökséget.

Pont csütörtökön derült ki, hogy az amerikaiaknak bajuk volt a trafikokkal

Miközben e törvénytervezet köröz a magyar minisztériumok között, addig csütörtökön a magyar külügy nyilvánosságra hozott egy dokumentumot, amiben az USA jelzi, hogy milyen korrupciós ügyeket észrevételeztek az utóbbi években Magyarországon. Az egyik kifogásuk éppen arról szólt, hogy jórészt a Fideszhez közel állók kaphattak trafikokat.

Szintén csütörtökön került elő egy másik dohányos törvényjavaslat: ez betegre adóztatná a BAT-ot és a Philip Morrist, de alig szedne be pénzt a Continentáltól.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.