Amikor Vida Ildikó kiforralja, hogy ügyvédjével felvértezve elmegy az amerikai nagykövetségre, aztán a Hír Tv kamerái előtt ezzel a lendülettel csinál totális hülyét magából, az látványos és szórakoztató. Egyáltalán, kívülről a kitiltások, és minden azzal kapcsolatos fejlemény látszik most a legfontosabbnak a magyar-amerikai kapcsolatokban. Pedig valószínűleg a két ország viszonyát tekintve lényegesebb, hogy mit várnak tőlünk Washingtonban, amikor majd újabb Oroszország elleni szankciókról kell dönteni, vagy hogy ítélik meg a paksi atomerőmű és Déli Áramlat építését.

Az interjúnkban ennek megfelelően alakulnak Andre Goodfriend amerikai ügyvivő válaszai is. A kitiltásokkal kapcsolatos kérdésekre inkább rutinból felel, érdeklődőbb, amikor a geopolitikai helyzetről van szó.

És amellett is kitart, hogy nem CIA ügynök, bár valószínűleg ezt akkor sem ismerhetné el, ha az lenne. A Harcosok Klubjának első szabálya...

A kitiltásokat nem tartja etikátlannak, és nem érzi úgy, hogy abban sérülnek bárkinek a tisztességes eljáráshoz fűződő jogai.

"Arról születik döntés, hogy valaki beléphet-e az Egyesült Államokba vagy sem. Az érintetteknek, akiknek nem hoztuk nyilvánosságra a nevét, lehetőségük van rá, hogy továbbvigyék az ügyet. Ehhez amerikai belépési engedélyt kell kérniük, és annak az eljárásnak a szabályai szerint tájékoztatjuk őket egy döntés okairól, és hogy ők mit tehetnek azért, hogy változtassanak a helyzetükön."

Bár általánosságban beszél, a helyzet Vida Ildikó NAV elnökre könnyen vonatkoztatható. Akinek egyébként az ügyvédje pont kedden, mondta, hogy Vida nem kér vízumot, mert most épp nem tervez amerikai utazást.

A korrupciós ügyekről Goodfriend így beszél:

"Azt mondjuk, és szerintem a többség ebben egyetért, hogy egyes köztisztséget viselő magyar emberek korrupcióban vesznek részt. Azonosítottuk egy részüket, és nem engedjük be őket az Egyesült Államokba. Ez a mi részünk, ettől a magyar kormánynak még nem kell semmit tennie. Hatóságaira, civil szervezetei, vállalkozóira érdemes hallgatnia, akik jelzik ezeket az ügyeket. És a magyar államnak azt tennie, amit a saját polgárai várnak tőle."

Egy darabig úgy néz ki, hogy Goodfriend nem árulja el, újabban elégedett-e már a magyar hatóságokkal a korrupciós ügyekben, de annyit aztán mégis mond, hogy

ők nem vettek észre még konkrét lépéseket.

Aztán gyorsan visszatér a diplomáciai trackre, hogy ezt a magyar embereknek kell megítélniük, nem Amerika elégedettsége számít.

Egyébként azt is mondja, hogy az eredeti hatoshoz képest nem kerültek újabb nevek a korrupciós ügyek miatt kitiltott személyek listájára.

Mi a baj az oroszokkal?

"Ha az [orosz állami cég, a] Rosatom a legjobb, akkor lehet, hogy semmi baj sincs azzal, hogy ők építik az új paksi erőművet. Lehet, hogy az a legjobb választás. Nem volt verseny, hogy ez kiderülhessen."

Az ügyvivő a Pakssal kapcsolatos kérdésekre azt mondja, egy darabig úgy nézett ki, hogy nyílt pályázat lesz az atomerőmű bővítésére, és hogy több cég is érdeklődött. Elismerte, hogy voltak köztük amerikaiak is, amire Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön már utalt.

"Nem tudjuk, hogy ki lett volna a legalkalmasabb pályázó, mert nem volt verseny. Ez a probléma. A titkolózás. Hogy az oroszoktól többet lehetett megtudni a paksi ügyekről, mint a magyaroktól. És az átláthatóság ilyen hiánya illeszkedik más témákhoz, a jogállamiságról, a civil szervezetekről, a hatalom központosításáról szóló tárgyalásainkhoz, amit a magyar kormánnyal folytatunk."

Goodfriend szerint önmagában a Déli Áramlattal sem lett volna baj.

"Gond akkor van, ha Magyarország minden energiaigényét egy forrásból elégíti ki. Ha Magyarország teljesen az oroszokra van utalva, akkor nincs energiabiztonság, mert nincs többféle forrás. Ha tőlük érkezik a gáz Ukrajnán keresztül, és tőlük érkezik majd a Déli Áramlaton, ha ők szállítják a nukleáris fűtőanyagot az új paksi erőműbe is, akkor ez a helyzet. A Déli Áramlatról folyó beszélgetések arról szólnak, hogy az orosz energia egy újabb csatornája helyett nem érdemesebb, biztosságosabb-e egy másik forrást keresni."

Az orosz viszony nagyon is foglalkoztatja az amerikaiakat. Jövő hétfőn tárgyalnak újabb orosz ellenes szankciókról az EU külügyminiszterei. Ez Magyarország elkötelezettségének látványos próbája lehet a nyugat felé. Amikor az amerikai elvárásokról kérdezzük, akkor ezt mondja:

"Azt várjuk, hogy érdemi megbeszélés lesz a szankciók előnyeiről, és hogy azokkal mit lehet elérni. Azt várjuk, hogy Magyarország konstruktívan vesz részt ezeken a megbeszéléseken, és a döntés egyértelmű üzenet lesz: nem elfogadható, amit az oroszok csinálnak, és a beavatkozásuk Ukrajnában. Az EU és Magyarország ezekben az ügyekben eddig is a nemzetközi közösség felelősségteljes tagja volt, azt várjuk, hogy ez így is marad."

De miért mondják meg nekünk?

Amerikában mostanában sok kritikus szó esik Magyarországról. Megszólalt már Obama elnök, Victoria Nuland külügyi államtitkár, szóval nem csak Goodfriend ügyvivő válaszaiból lehet tudni, hogy vannak amerikai elvárások, és azoknak szerintük nem mindig felelünk meg. A magyar közélet egy része pont attól kap agyvérzést, hogy egy amerikai politikus, vagy diplomata bármit számon kér Magyarországon. Goodfriend nem úgy értékeli a helyzetet, mint ők.

"Azt reméljük, hogy példaként, vezetőként tekintenek ránk a világon. Olyan országként, ami tartja magát azokhoz az értékekhez és elvekhez, amit másoktól elvár. Ugyanannak a közös értékek alapján szerveződő nemzetközi közösségnek vagyunk a részei. Ez tette lehetővé a világ országainak fejlődését a II. világháború óta. Fontos, hogy a közösség tagjaira ugyanazok a szabályok vonatkoznak, és hogy tudjunk beszélni egymással a közös értékek a megvalósulásáról. Mi ránézünk a közösség egy tagjára, és beszélünk vele, és azt várjuk, hogy a közösség tagjai pedig nekünk mondják el, ha úgy érzik, hogy probléma van azzal, amit teszünk."

Disclamer:

Az interjút csütörtökön délután készítettük, még mielőtt nyilvánosságra került volna a külügynek a magyar korrupciós ügyekről átadott amerikai feljegyzés, amit Orbán Viktor miniszterelnök egy fecninek nevezett. Erről az ügyről az amerikai követségen annyit közöltek, hogy

"Általában nem kommentáljuk a különböző kormányokkal és magánszemélyekkel folytatott, nem nyilvános kommunikációnkat.  Amint azt korábban is jeleztük,  az amerikai kormány szoros és folyamatos, több szinten zajló kapcsolatot tart a magyar kormánnyal, mindazon ügyek tekintetében, melyekben együttműködünk, beleértve a korrupció elleni harcot, és továbbra is szorosan együtt dolgozunk Magyarország kormányával mindezen ügyekben."