Szijjártó Péter két fontos gesztust tett szerdai moszkvai látogatásán:

• Az EU nevében azt mondta, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia azonosító nélküli katonáit Kelet-Ukrajnából.

Ez azért kemény állítás, mert az orosz kormány tagadja, hogy katonáik Kelet-Ukrajnában lennének. A NATO, az EBESZ, az ukrán kormány és több nyugati lap tudósítói is határozottan állítják, hogy látták, amint orosz területről felségjelzés nélküli tankok léptek be Kelet-Ukrajnába, de az oroszok továbbra is azt mondják, hogy ez nem igaz. Vagyis Szijjártó ezzel a figyelmeztetésével jelezte, hogy a magyar kormány szerint Moszkva hazudik. Ez világos elköteleződést jelent a NATO álláspontja felé.

Szijjártó másik fontos megjegyzése az volt, hogy

• Az Oroszország elleni EU-s szankciók rosszat tettek a kereskedelemnek.

Ez nyilván a szankciók megítélésétől függetlenül igaz, azonban moszkvai hangsúlyozása megerősíti azt az irányt, hogy a magyar kormány ellenzi, hogy szankciókkal vegye rá az EU Moszkvát csapatai kivonására Ukrajnából. A magyar miniszterelnök és Szijjártó is egészen október végéig azt képviselték, hogy a szankciók többet ártanak mint használnak, nincs rájuk szükség. Ezt a szankciót a kívülről erőltető amerikaiak erősen sérelmezték, és nem tetszett az EU-n belül a brit, a lengyel, a svéd és a balti államok kormányainak sem.

Változott a magyar retorika kicsit

Az utóbbi hetekben - az amerikai nyomás erősödésével - Szijjártó hangnemet váltott, és már arról beszélt, hogy Magyarország az EU-s álláspont többségének megfelelően akar eljárni Oroszországgal szemben, míg Orbán Viktor Németországban elfogadhatatlannak nevezte, hogy az oroszok pufferzónát alakítsanak ki nyugati határaiknál.

Diplomáciai szakértőktől azt hallottuk, hogy a magyar álláspont alapvetően a németektől függ. A magyar kormány alapból a szankciók felpuhításán dolgozott eddig: sosem vétóztunk az EU-ban, de szinte mindig támogattuk különböző országok felpuhításra vonatkozó javaslatait. A német kormány sem erőltette Oroszország megbüntetését, és a magyarhoz vonalat vittek a szlovákok, de sokszor a csehek, a finnek, a ciprusiak, az osztrákok és a görögök is.

Az EU nem keményített, de a helyzet élesedik

Egyre nehezebb azonban felmérni a német hangulatot, és az európai hangulat is nagyon megosztott. Hétfőn Szijjártó Péter Luxemburgban tárgyalt a többi EU-s külügyminiszterrel, és ott csak annyiról döntöttek, hogy néhány donyecki szakadár vezetőt beutazási tilalommal sújtottak. Továbbá közleményben szólítottak fel „minden törvénytelen és külföldi katona” kivonására Kelet-Ukrajnából. Még abban sem sikerült megállapodniuk a külügyminisztereknek, hogy nevesítsék a „külföldi” katonákat, és oroszoknak nevezzék őket.

Nincs tehát közös akarat az EU-ban arra, hogy büntessék az oroszokat, és a német diplomácia sem tett ebben egyértelmű gesztust, márpedig ez döntő lehet a vitában. A téma a december közepén rendezendő EU-s csúcson biztosan előjön újra.

A németek viselkedése azért is érdekes, mert a hétvégén Angela Merkel kancellár nagyon keményen fogalmazott, miután Ausztráliában négy órán át tárgyalt zárt ajtók mögött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Azt mondta, hogy álláspontjaik nem közeledtek, Európának erőt kell mutatnia, az orosz befolyás terjeszkedését meg kell állítani a Balkánon is.

Ehhez képest a hétfői luxemburgi megbeszélésen a német külügyminiszter a kiszivárgott hírek szerint nem követelt kemény szankciókat, és bejelentette, hogy kedden Moszkvába látogat.

Nem teljesen világos az sem, hogy mit intézett Frank-Walter Steinmeier Oroszországban (odafelé megállt Kijevben is). A kedd esti találkozó után csak annyit mondott, hogy „nincs ok optimizmsura”, annak ellenére sem, hogy az orosz külügyminiszterrel egyetértettek abban, hogy vissza kell térni a szeptember elején Minszkben kötött tűzszünethez, mint tárgyalási kiindulóponthoz. Később Steinmeier találkozott Putyinnal is, ám arról a megbeszélésről még ennyi se derült ki.

Kedden ezalatt az USA megerősítette megállapodását Romániával, hogy új rakétavédelmi rendszert telepítenek az országba, ahogy Lengyelországban is amerikai rakéták lesznek hamarosan.

Az oroszok megértik

Ebben a nemzetközi helyzetben a magyar diplomácia láthatóan lavírozásba kezdett. Az októberinél kritikusabb lett a hangvétel Oroszországgal szemben, de a jóindulatú gesztusokat is tesz Moszkva felé a magyar külügy. Putyin elnök pedig éppen szerdán dicsérte meg Magyarországot, amikor 15 új nagykövet megbízólevelét vette át. Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerének nevezte Magyarországot, és hozzátette, hogy Moszkva osztja Budapest készségét a párbeszéd erősítésére és a közös nagyszabású beruházások megvalósítására.

Szergej Lavrov külügyminiszter pedig azt mondta, hogy Oroszország megérti, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit, de saját érdekeit is védi.

Lavrov azt mondta, hogy Szijjártó megerősítette neki Magyarország szándékát a Déli Áramlat megépítésére. Ez az a gázvezeték, aminek építését az Európai Bizottság nem engedélyezte, de Magyarország egy törvénnyel kicselezte az EU-s tiltást az építkezés idejére. Szijjártó azt mondta Moszkvában, hogy reméli, hogy az áramlatról hamarosan újraindulnak az EU - orosz tárgyalások.