A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt tüntetnek a pedagógusok, a szülők és a gyerekek. A pedagógus-szakszervezet által szervezett tüntetést a kormány oktatáspolitikája és ígéreteinek be nem tartása miatt szervezték.

A tüntetés a Ha én rózsa volnék című örökzölddel és a Himnusszal kezdődött; Kulka János Heltai Jenő Szabadság című versét szavalta, piros dzsekiben.

"A magyar kormány nem akar a magyar tanárokkal szóba állni, mondta a tüntetés első felszólalója, Martin Romer, az Európai Oktatásügyi Szövetség igazgatója. "Ha nincs megfelelő közoktatás, nincs társadalmi összetartás sem" - mondta Romer, aki szerint több fizetést kell adni a tanároknak. Romer arra kérte a magyar kormányt, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokat a pedagógusokkal.

"Kollégák, hallassátok a hangotokat, a kormánynak hallgatnia kell rátok" - mondta Romer.

"Kollégák, álljatok ki a kormánnyal szemben az érdeketekben" - mondta a tolmács.

A netadóellenes tüntetések szervezője, Gulyás Balázs kiadós Kósa Lajos-ozással kezdte beszédét, majd az oktatási rendszert ostorozta, ami

"egyszer használatos szakmunkásokat akar legyártani".

Az Orbán-rendszer két jellemző figurája Simicska Lajos és Hoffmann Rózsa, aki gondolkodás nélkül hajtotta végre a kormány ötleteit - mondta Gulyás.

"Nem hagyjuk" - mondta a tömeg.

A netadóellenes megmozdulások után "most ki kell állnunk az európai oktatás mellett is, de most nehezebb a dolgunk, mert az okozott károk nem azonnal látszanak, de évtizedekig tartanak" - mondta Gulyás, aki szép József Attila-idézettel zárta beszédét, nevezetesen hogy rendezni végre közös dolgainkat.

"Az iskolák felélték tartalékaikat, a szakképzés borzasztó helyzetben van"

- mondta Szenes György, a Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke, aki szerint a helyzeten csak az iskolák pedagógiai, szakmai és gazdasági önállósága változtathat. Ami most folyik, az

zsákutcás iparostanonc-képzés,

a társadalmi mobilitás gátja. A kormány által tervezett, hároméves szakképzési rendszerben a gyerekek egyszer használatos, eldobható betanított munkások lesznek, akik nem képesek a változó körülményekhez alkalmazkodni, és a munkáltatók könnyen elbocsáthatják majd őket.

Ne hagyjuk! - mondta Szenes.

Nem hagyjuk! - mondta a tömeg.

"A mostani rendszer nem javítható, sőt egyre nagyobb mértékben sérülnek a gyerekek jogai. Azt remélem, hogy holnap már gyerekek tömegei mondják ezt" - mondta Salamon Eszter szülő, aki azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy tiltakozásképp zárva maradnak az iskolák. "A gyerekeknek joga van a jóléthez és a jól-léthez, az államnak pedig kötelessége ezt biztosítani" - mondta Salamon.

Ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el a költségvetést, "visszafordíthatatlanul teszi tönkre gyermekeink, tanítványaink és az ország jövőjét" - mondta Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A kormány "az egyetlen esélyt veszi el a szegény családból származó gyerekektől arra, hogy a megszerezett tudás segítségével kitörjenek a szegénységből. Azt látjuk, hogy a kormánynak nem fontos az oktatás" - mondta Gallóné.

Azért vagyunk itt, hogy ne hagyjuk! - mondta Gallóné.

Nem hagyjuk! - mondta a tömeg.

Tisztelt Miniszterelnök úr! - mondta Gallóné.

Mondjon le! - mondta a tömeg.

A pedagógus-szakszervezet követelései:

1. A kormány kiemelten foglalkozzon a gyerekszegénységgel, és tegyen javaslatot annak felszámolására, költségvetési fedezettel. 
2. Anyagi okok miatt egyetlen gyerek se veszítse el a továbbtanulás lehetőségét
3. Pedagógus-béremelés végzettség és a munkában eltöltött évek száma alapján
4. A kormány egyeztessen a szakszervezetekkel.
5. Vizsgálja felül a köznevelési rendszer működését, egyeztessen és korrigáljon. 
6. Hatástanulmányok és egyeztetés hiányában álljon le a reformokkal.
7. Hozza nyilvánosságra a szakképzés tervezetét.
8. A parlament ne fogadja el a 2015-ös költségvetést.
9. A kormány építse be a közneveléshez szükséges összeget a költségvetésbe.

2010 óta ígéri a kormány, hogy rendezi a pedagógusok béreit, illetve megreformálja a közoktatást.

Előbbi, a bérrendezésről és életpályamodellről szóló ígéretét azóta minden évben elhalasztotta az Orbán-kormány, egy kivétellel: a választás előtt valamennyit javítottak a pedagógusi bértáblán, de a beígért emelés elmaradt, ráadásul ott sem volt egyértelmű, hogy valóban emelkedtek-e a bérek álatlánosan a szektorban.

Ez ugyan általában előfordul a közoktatásban, de ami igazán kihúzta a gyufát a Pedagógus Szakeszervezetnél (PSZ) az az idei költségvetés tervezete, amely - egy hatályban lévő kormányrendeletet is keresztül húzva - gyakorlatilag ellehetetlenítené a bérek emelését, mert mint írják:

"A sok vihart kavart pedagógus életpályamodell sarkalatos pontja volt a pedagógus bérek minimálbérhez kötése. A 326/2013-as Kormányrendelet egyértelműen rögzíti ennek kötelezettségét. Betartására a kormány kötelezettséget vállalt. Ezzel szakít a T/1794-es számot viselő Költségvetési Törvény javaslat, melynek 60. paragrafusa 101.500 Ft-hoz köti a pedagógus illetményalap vetítésének alapját, kizárva annak lehetőségét, hogy a bérrendezés – garantáltan - folyamatos és inflációkövető legyen."

A PSZ elnöke, Galló Istvánné szerint továbbá az iskolások körében mindennapossá vált az éhségérzet, az alulöltözöttség, a szegénység.

A PSZ továbbá tiltkozik a tankötelezettségi korhatár 16 évre való csökkenése (ez több ezer pedagógus elbocsátát jelentené), a szakközépiskolák és gimnáziumok átszervezése miatt is.

Közben a kormány továbbra sem állt elő az új tervvel, amely a nagy vehemenciával felállítótt, ám később kudarctörténetként megismert Klebersberg-központ további sorsát érintené.

(Háttér: TBG)