"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont."

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta vasárnap Párizsban. Ennek a mondatnak szinte egyetlen szava sem igaz: a bevándorlás önmagában nem rossz dolog Európában, sokféle haszna lehet, és egyáltalán nem csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre.

Ráadásul ez egy olyan problémakör, amiről a magyar miniszterelnöknek semmilyen tapasztalata nincsen: Magyarország nem célpontja a bevándorlók tömegének, nekünk inkább a magyarok kivándorlása jelent gondot.

A bevándorlás például a drogpolitikához hasonlóan olyan ügy, amikor a politikai vezetők a népszerűségért inkább meglovagolják az emberek már meglévő elutasítását, ahelyett hogy megpróbálnának változtatni az előítéleteken, mert szakmailag vagy erkölcsileg az volna a helyes.

A Fidesz megvédi önt valamitől, ami sosem fenyegette

Orbán Viktor, Rogán Antal és a zsebsajtó bámulatos tempóban hergeli bele magát és hallgatóságát a bevándorlás és muszlimellenes retorikába. Ők valószínüleg pont azokra az emberekre építenek, akik szerint a muszlimok aránya Magyarországon 7 százalék a teljes lakossághoz képest, miközben az arány valójában kevesebb, mint 0,1 százalék.

Orbán és Rogán úgy ígéri a Magyarországra irányuló bevándorlás megállítását, hogy érdemben nincs ilyen jelenség. Haszán kolléga itt járta körül, hogy mennyire nem jön hozzánk senki, legfeljebb átutazónak, nyugat felé tartva. A Gallup 2011-es globális felmérése is azt mutatja, hogy Magyarország nincs a hazájukból kivándorlók kedvelt célpontjai között, nagyságrendileg ugyanannyian akarnak hozzánk jönni, mint mondjuk Fehéroroszországba.

A kormány új politikája azért is képmutató, mert pénzért most is boldogan árulnak letelepedési engedélyt, tehát a Fidesznek láthatóan nem a bevándorlókkal van baja általában, csak azokkal közülük, akik szegények. A bevándorlók nem is olyan félemeletesek Rogán Antalnak, mikor például belvárosi ingatlanüzletekbe lehet belevágni velük.

Mintha annak bármi haszna lenne

A bevándorlás körüli politikai vitáktól nem függetlenül a témában nagyon sok tudományos kutatás készült. Mivel a kulturális vagy biztonságpolitikai hatásokat nem könnyű számszerűsíteni, ezért a legtöbb dolgozat a bevándorlás gazdasági hatásaira koncentrál. Ezek szinte kivétel nélkül árnyalt képet festenek, a befogadó ország számára vannak negatív és pozitív hatások, tehát amit a magyar miniszterelnök állít, hogy ez kategorikusan rossz dolog, aminek semmi haszna sincs, az semmiképpen sem igaz.

Angliában például a bevándorlás körüli vita egyik fő kérdése, hogy az országba érkező külföldiek több szociális juttatást kapnak-e, mint amennyit adóban befizetnek. Az emberek nagyobb része azt gondolja, hogy a jövevények ilyen módon élősködnek a befogadókon. Pedig nincs így. A brit bevándorlás gazdasági hatásait évtizedeken át vizsgáló 2014-es, Royal Economic Society kutatásból például az derült ki, hogy az 1999 után érkezett bevándorlók mérlege pozitív, tehát a közhiedelemmel ellentétben több pénzt hoztak a gazdaságnak, mint amennyit rájuk költött az állam. Az 1995 és 1999 között, nem európai országból érkezett bevándorlók esetében igaz csak, hogy többe kerültek, mint amennyi pénzt megtermeltek. Ennek az lehet a fő oka, hogy sok volt közöttük a gyerek, akiknek az oktatását is ki kellett fizetnie az államnak. Ráadásul arányaikban így sem voltak drágábbak, mint amennyibe a bennszülött angolok kerültek az államnak.

Egy másik 2014-es, oxfordi kutatás több európai országot vizsgált ilyen szempontból. Abból az derült ki, hogy a svájciak például egyértelműen nyernek a bevándorlókon, az angolok a vizsgált 5 évből háromban igen, és kettőben nem (az öt év átlaga pozitív), a svédek a 20 és 30 év közötti bevándorlókon nyertek, a többin vesztettek, Németországban és Ausztriában pedig nagyon pici pozitív hatás volt kimutatható. Ennek a vizsgálatnak a fő megállapítása pont az volt, hogy a bevándorlás pénzügyi hatása a vizsgált országokban relatív kicsi, akár pozitív, akár negatív irányban kevesebb, mint a vizsgált országok GDP-jének egy százaléka.

Egy 2014-es, a legnevesebb francia gazdaságkutatónál készült vizsgálat a bevándorlás magángazdaságra gyakorolt hatásait elemezte, és azt állapították meg, hogy ha egy megyében sok bevándorló jelenik meg, az pozitív hatással van az ott működő cégekre. Akik bevándorlókat vesznek fel, azok hatékonyabban kezdenek működni, több befektetést vonzanak, javítani tudják exporttevékenységüket, és a bevándorlás hatására az őslakosok általában specializáltabb, jobban fizetett állásokban helyezkedhetnek el.

Ebből a 2014-es norvég tanulmányból többek közt az derül ki, hogy a bevándorlók már Norvégiában született gyerekei valamivel nagyobb eséllyel szereznek posztgraduális diplomát, mint a bennszülött norvégok, igaz a középiskolát és az egyetemet kevesebben járják ki. A foglalkoztatottság ügyében a bevándorlók gyereki 8 százalékkal állnak rosszabbul az őslakosoknál. Ugyanebből a kutatásból derül ki az is, hogy minél gazdagabb országból érkezik a bevándorló, annál valószínűbb, hogy talál munkát, és nem lesz az állam támogatására rászorulva.

Ez a 2014-es német dolgozat éppen azt fejtegeti, hogy a kevés gyereket vállaló, sokáig élő, tehát alapvetően öregedő (nyugati) országok munkaerő és gazdasági problémáira a bevándorlás részmegoldást kínálhat, bár elismeri, hogy a bevándorlók miatt növekvő szociális kiadások miatt a hatás nem egyértelműen pozitív.

Az amerikai Cornell Egyetem szintén 2014-ben publikált kutatása a bevándorlás fizetésekre gyakorolt hatását vizsgálta. Hat olyan esetet néztek, amikor jellemzően jogszabályváltozás miatt hirtelen nagyon sok bevándorló jelent meg egyszerre egy munkaerőpiacon. Bizonyos esetekben semmilyen hatást sem észleltek, máskor azt, hogy az alacsony keresetű, betanított munkaerő fizetése kis mértékben csökkent. Más adatokat vizsgálva arra jutottak, hogy az új bevándorlók érkezésének leginkább a régebbi bevándorlók fizetésére van hatása.

Sok tanulmányból látszik, hogy a képzett munkaerő alapvetően jól jár azzal, ha a bevándorlás miatt bőséges és olcsó lesz a képzetlen munkaerő. Ennek vannak szélesebb pozitív hatásai, ha mondjuk egy mérnök többet tud dolgozni, mert a bevándorló olcsón viszi közben a háztartást, és neki ezzel nem kell foglalkoznia, akkor abból az államnak több bevétele van, mintha ő dolgozna kevesebbet, és helyette bevásárlással töltené az időt. Ehhez képest a képzetlen munkaerő elvben járhatna rosszabbul a bevándorlók miatt, de Magyarországon olyan magas a minimálbér, hogy alig foglalkoztatnak képzetlen munkaerőt legálisan, független attól, hogy magyar őslakos vagy afgán bevándorló az illető.