Szerdán nagyon meglepték az orosz vezetők Maros Sefcovicot, az Európai Bizottság energetikáért felelős elnök-helyettesét. Azt mondták neki, hogy ha elkészül az új orosz – török gázvezeték, akkor lekapcsolják az Ukrajnán átmenő tranzitot. A gázt, ami most Ukrajnán keresztül az EU-ba áramlik, mind Törökországba irányítják majd. A török – görög határon nagy tárolókat építenek, aztán az európaiak ott megvehetik a gázt, ha akarják, és vihetik haza úgy, ahogy akarják.

"A döntés végleges" – figyelmeztetett Alekszander Novak orosz energetikai miniszter. Alekszej Miller, a Gazrpom elnöke is megerősítette, hogy hamarosan örökre lekapcsolják az ukrán tranzitot.

Az oroszok szerint Ukrajna nem megbízható partner, ezért nem akarják, hogy rajtuk keresztül menjen az orosz gázexport jelentős része. Tekintve, hogy a két ország háborúban áll egymással, egyáltalán nem meglepő, hogy az oroszok nem akarják, hogy Ukrajnával kelljen egyezkedniük a tranzitról. Már a háború előtt is nyilvánvaló volt, hogy a Déli Áramlat megépítésének az a fő célja, hogy Ukrajnát ki lehessen kerülni.

A Déli Áramlat megépítéséről azonban novemberben az oroszok lemondtak. Hivatalosan azért, mert az EU az oroszok által elképzelt struktúra szerint nem engedte volna üzemelni. A lehetséges indokok között van az is, hogy az olcsó olajártól megrokkant orosz gazdaság nincs olyan állapotban, hogy több tízmilliárd dollárért új vezetéket építsen.

Az ukrán tranzit biztosítja Magyarország, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Szerbia, Moldávia, Macedónia és Románia gázimportjának túlnyomó részét, de jelentős mennyiséget vásárol az ukrán tranzitból Görögország, Csehország, Olaszország, Bosznia-Hercegovina és Lengyelország is.

Blöff?

Első ránézésre ijesztő, hogy ezek az országok egyszeriben földgáz nélkül maradhatnak. Csakhogy annak sem lenne túl sok értelme, ha az oroszok Törökországba vinnék a gázukat, és utána ott nem történne vele semmi. Mert például senki sem venné meg. A török vezetéknek csak akkor van értelme, ha azt valaki továbbépíti észak és nyugat felé.

A gázexport továbbra is az orosz állam egyik legfontosabb bevételi forrása, és hiába épül új vezeték Kína felé, aligha akarnának lemondani Moszkvában az európai bevételekről, és aligha akarnak építeni egy zsákutcának számító vezetéket Törökországba.

Az orosz fenyegetés azért is furcsa, mert az Ukrajnán átmenő vezetékek kapacitása 183 milliárd köbméter évente, míg az új török vezeték csak ennek harmadát, 63 milliárdot lesz képes átereszteni. Ez még akkor is kevés lehet, ha az ukrán tranzit kihasználtsága az utóbbi években folyamatosan csökkent, és 2013-ban már csak 82,3 milliárd köbméter ment át rajta (tíz éve még 130 milliárdnál is több).

Van még két másik vezeték, ami már működik, és amin keresztül jön még gáz Európába Oroszországból: az Északi Áramlat a tenger alatt közvetlenül Németországba vezet, a Jamal nevű vezeték pedig Belorusszián keresztül Lengyelországba tart. Utóbbi nagyjából teljes kapacitással működik, de az Északi Áramlat félig üres. Hiába készült el ugyanis a világ legnagyobb tenger alatti vezetéke, nincs elég vevő a gázra, nincs elég vezeték Közép-Európában.

Az orosz ultimátum: építsetek magatoknak vezetéket

Az oroszok nyilvánvalóan arra akarják most rávenni az ukrán tranzitra szorult országokat (így köztük Magyarországot is), hogy építsék meg maguknak a Déli Áramlatot, vagyis egy Balkánon át északra tartó nagy kapacitású gázvezetéket. A Déli Áramlat Bulgária – Szerbia – Magyarország – Ausztria nyomvonalon ment volna.

Sefcovic azt mondta moszkvai tárgyalásai után, hogy meglepődött, és az ultimátumot azzal utasította vissza, hogy „az EU nem így működik”. Hozzátette, hogy „úgy vélem, találunk jobb megoldást is”. A Gazpromot irányító Miller viszont közölte, hogy „nincs más lehetőség”.

Chicken game

A legvalószínűbb, hogy az oroszok egy bátorságpróbát kezdtek játszani az EU délkeleti és keleti tagállamaival, vagyis azokkal, akik most Ukrajnán keresztül kapják a gázt. Ha ezek az országok kellőképpen megijednek, akkor elkezdenek pénzt gyűjteni és építkezni, és akár meg is építhetik azt a vezetéket, amit eredetileg ők finanszíroztak volna. Ha viszont nem épül a török – görög határtól egy új vezeték, akkor ők lesznek bajban, ha készen lesznek a Fekete-tenger alá tervezett orosz – török vezetékkel, mert nem fogják tudni eladni a rajta átmenő gázt.

A tétet Alekszej Miller már szerdán emelte: közölte azt is, hogy már most januárban és februárban is veszélybe kerülhet az ukrán tranzit. Szerinte előfordulhat, hogy az ukránok megcsapolják majd a tranzitot, mert nem lesz elég gázuk a lakosság ellátására. 2006-ban és 2009-ben is előfordult már, hogy erre hivatkozva állt le a gázellátás, bár az ukránok tagadták, hogy hozzányúltak volna a tranzithoz.

Ha a következő hetekben valamiért leáll a nyugatra irányuló ukrán tranzit, akkor azt az Európában felhalmozott tartalékokkal jó eséllyel lehet még pótolni, de mindenképpen intő jel lesz a térség országainak, hogy komolyan elgondolkodjanak a balkáni vezeték megépítésének lehetőségén.