Péntek éjjel amúgy nem havazott Moszkvában, napközben valamivel nulla fok felett volt a hőmérséklet, és csak reggel hatkor, legközelebb pedig szombat hajnali háromkor volt hószállingózás, havaseső. A Vörös tér melletti Bolsoj Zamoszkvoreckij híd sem volt havas a gyilkosság idején.

Ez azért érdekes, mert egy hókotró takarta el a forgalomfigyelő kamera elől, ahogy megölik Borisz Nyemcovot, az orosz ellenzéki politikust, aki halála előtt nem sokkal egy rádióműsorban notórius hazudozónak nevezte Vlagyimir Putyint.

Mintha nagy betűkkel írták volna oda, hogy ezt a KGB tette

A gyilkosság Moszkva kellős közepén, a legfontosabb kormányzati és egyházi intézmények tövében, a város legjobban őrzött részén történt, ráadásul egy hídon, ahonnan különösen nehéz elmenekülni. Nagyon vakmerő, aki pont oda szervez merényletet, ahol a hatóságok vélhetően a legéberebbek az egész városban.

A hókotró meg olyan mint a trolibusz, az államnak szokott lenni belőle, nem a maffiózóknak, a gyilkos elbújhatott volna egy mikrobusz mögé is, ha nem akart volna üzenni valamit fedezéke kiválasztásával. (Tavaly októberben egyébként hókotró végzett egy moszkvai repülőtéren Christophe de Margerievel, a Total nevű olajcég francia elnök-vezérigazgatójával. A hókotró a felszállni készülő magángépének ment neki, a repülő közvetlenül a felszállás után kigyulladt és lezuhant.)

Vlagyimir Putyin szóvivője azt mondta a gyilkosság után, hogy provokáció történhetett, és az elnök maga felügyeli majd az eset kivizsgálását. Erről a CNN, a New Yorker és az Economist elemzőinek is Szergej Kirov meggyilkolása jutott eszükbe. A bolsevik párt erős emberének számító Kirovot 1934-ben ölték meg, az azóta sem bizonyított gyanú szerint a vele rivalizáló Sztálin parancsára. Sztálin azonnal kemény vizsgálatot ígért, és azt, hogy személyesen gondoskodik az elkövetők megbüntetéséről.

Van rá esély, hogy sosem derül ki, hogy kinek a megbízásából ölték meg Borisz Nyemcovot. De akárki is tette, azt akarta, hogy úgy nézzen ki, mintha az orosz politikai vezetésnek, vagyis Vlagyimir Putyinnak köze lenne hozzá.

A helyszínen és a hókotrón kívül erre utal, hogy rendőrség először azt mondta, hogy egy autóból lőttek Nyemcovra, aztán előkerült ez a térfigyelős videó, ami szerint gyalogszerrel érkezett a tettes. Így még gyanúsabb, hogy a hatóságok el akarnak valamit kenni. Szintén nagyon furcsa, hogy 12 perccel a gyilkosság után érkezett az első rendőrautó a helyszínre. Ne feledjük, a Vörös tértől néhány méterre kellett a hatóságnak eljutnia.

Ha nem a kormány volt az elkövető, hanem egyéb ok áll a gyilkosság mögött (elszámolási vita, szerelemféltés, elmebaj), akkor a gyilkos őrült kockázatot vállalt a helyszín kiválasztásával.

Két lehetőség van

Lehet, hogy a gyilkos azért járt így el, hogy teljesen úgy nézzen ki, mintha az állam ölte volna meg Nyemcovot.

Ha viszont valóban az orosz titkosszolgálat intézkedett (amelynek Putyin maga is tisztje volt), akkor ez egy teljesen tudatos fenyegető üzenet a világnak. Kérdés, hogy lehet-e értelme egy ilyen üzenetnek.

Lehet ez az ellenzék megrémítése

Borisz Nyemcov az orosz ellenzék egy ismert, de nem meghatározó alakja volt. Likvidálása általánosságban nem állhatott az orosz vezetés érdekében, hiszen óriási tömeget sosem mozgatott meg, és annak a Jelcin-korszaknak volt emblematikus miniszterelnök-helyettese, amely az orosz közmegítélésben az elszegényedés, az utcai erőszak, és a gyenge állam ideje volt.

Viszont ha az volt cél, hogy ráijesszen az állam a potensebb ellenzékre, akkor jó célpont lehetett. Nyemcov személye nem okozhat akkora hisztériát, mintha például Alekszej Navalnijjal végeztek volna, de a fenyegetésből érthet minden hasonlóan gondolkodó ember. (Navalnij az utóbbi négy-öt évben Putyin legnépszerűbb ellenfelévé vált. Szélsőjobbos mozgalmárból lett korrupció-ellenes blogger, aki sikeresen állította egységbe Putyin liberális és nacionalista ellenzékét is, és konkrét korrupciós ügyeket leleplező blogja a legnépszerűbb ellenzéki fórummá vált mostanra. Navalnij jelenleg házi őrizetben van, a hatóságok testvérével együtt pénzügyi csalással vádolják.)

A Kremlben reális aggodalmat kelthet, hogy a rubel és az olajár esése okozta gazdasági gondok elégedetlenséget szülnek, és ez az ellenzéki mozgalmakat erősítheti. (Oroszországban az ellenzék a parlamenten kívüli mozgalmakat jelenti, a Dumában lévő pártok mind Putyin bábjai, ezt a választási törvények módosításaival és választási csalások sorozatával érték el.) Nyemcov egyik szervezője volt egy most vasárnapra hirdetett Putyin-ellenes moszkvai tüntetésnek. Meggyilkolásának lehet olyan olvasata, hogy akkor akarták megfélemlíteni a tiltakozások szervezőit, amikor azok az első akciójukat éppen csak megcsinálták volna.

Lehet ez az ukrán háború miatt

Nyemcov egy barátja szerint arra készült, hogy bizonyítékokat mutasson be a világnak arról, hogy az orosz hadsereg áll a donyecki felkelés mögött, az ukrajnai háborút a Kremlből irányítják. Többek szerint ezért kellett meghalnia, ezt feltételezi az indíték leginkább valószínű okának a Guardian elemzője is.

Másfél hete a Noveja Gazeta nevű moszkvai ellenzéki lap újságírója jelentette be, hogy hamarosan nyilvánosságra hoz egy tervet, amit tavaly februárban a Kremlben készült, és pontosan előre leírták benne, hogyan fogja Oroszország elfoglalni a Krímet, Donyecket, Luganszkot és Harkovot. Utóbbin kívül a többi nagyrészt már orosz kézen van. A bejelentés ellenére a dokumentumot még nem közölték. Ha a dokumentum létezik, akkor lehet, hogy ezután a merénylet után nem is fogják közölni (a Noveja Gazetának eddig hat újságíróját ölték meg, köztük volt Anna Politovszkaja is, aki az orosz hadsereg csecsenföldi kegyetlenkedéseit tárta a világ elé).

Az világos, hogy a NATO az EU is tényként kezeli, hogy az orosz hadsereg látja el fegyverrel a donyecki felkelőket az ukrajnai háborúban. Ahogy David Cameron brit kormányfő a múlt héten fogalmazott „Grad-rakétát nem lehet az e-bayen venni”. (Az ukrán kézen lévő Mariupolt az orosz hadseregben rendszeresített Grad típusú rakétákkal lőtték.) A Kommerszant orosz lap is közölt már riportot Ukrajnában harcoló orosz katonákról. Szergej Lavror orosz külügyminisztert a nyugati politikusok pedig hangosan kinevették Münchenben, amikor néhány hete egy konferencián azt mondta, hogy az orosz hadseregnek nincs köze a felkeléshez.

Mindezek ellenére minőségileg változna a helyzet, ha orosz kormányzati dokumentum kerülne elő arról, hogy az ukrajnai háborút a Kremlből irányítják. Akkor az orosz kormány gyanús hazugsága már bizonyított hazugsággá válna, és ez ellenlépésre kényszerítené azokat is, akik a nyugati táborban puhábbak az orosz agresszióval szemben. Akkor nem lehetne többet komolyan tárgyalni az oroszokkal.

Lehet ez sima hadüzenet is

A Nyemcov elleni merényletnek a hatalmi logika szerint az is lehet az értelme, hogy Putyin most megmutatta, hogy nincs kegyelem. Debalceve elfoglalása a fegyverszünet kihirdetése után, a legutóbbi csapatösszevonások Mariupol környékén, az atombomba szállítására alkalmas orosz katonai gép berepülése a brit szigetekhez mind jelezte az elmúlt napokban, hogy az orosz vezetés halálosan komolyan gondolja, hogy fel sem merülhet a meghátrálás.

Egy ilyen merénylet alkalmas lehet arra is, hogy a külső és belső ellenség tudatosítsa, hogy aki ellenáll, az az életével játszik. Lehet, hogy az orosz vezetés emelte a tétet: nem fognak megriadni az amerikai katonák lettországi parádéjától, az Ukrajnának eladott fegyverektől, minden mindegy.

Ha a Vörös tér tövében kész lelőni egy kormány a saját állampolgárát, akkor nem reménykedhet semmiben az ellenfél sem. Önmérséklet orosz részről nem lesz.

Rosszul biztos nem járt vele a Kreml

Putyin már rövid távon sem járt rosszul a merénylettel. A vasárnapi ellenzéki tüntetésből egy gyászmenet lett, aminek irányítását annyira átvette a rendőrség, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel fémdedektoros kapun, egyenként engedték be rá az embereket. (Esetleg közben regisztrálták is őket.)

Ráadásul a terrorveszély általában is alkalmas arra, hogy egy elnyomó hatalom még keményebb eszközöket vezethessen be. A Nyemcov-merénylet után az egész moszkvai ellenzéket ki lehet hallgatni, korlátozásokat lehet bevezetni, és az emberek általános félelmére alapozva bemutatni, hogy addig jó, amíg rend van.

Egy ilyen merénylet gyanújának árnya akkor tesz rosszat egy kormánynak, ha helyzete ingatag. Ha viszont időben történik, akkor még elejét is veheti annak, hogy ingataggá váljon, mert vérfürdőt és káoszt csak akkor kockáztatnak tömegek, ha teljesen elkeseredettek. Amíg nem azok, addig a félelem legyőzheti az lázongó indulatokat.

Vagy valami egészen más

Ezek a magyarázatok persze csak találgatások, és csupán arról szólnak, hogy miért lehet felvetni annak a lehetőségét, hogy a Nyemcov elleni merénylet az, aminek messziről látszik: vagyis azt, hogy ez az orosz kormány akciója volt.

Kiderülhet még tucatnyi más szempont, más megoldás is. A fenti találgatás leginkább azt hivatott megvilágítani, hogy miért nem lehet a nyugati sajtóban olyan elemzést találni, amelyik ki merné zárni, hogy Nyemcovot Putyin ölette meg.

Volt már ilyesmi

Alekszandr Litvinyenko néhai orosz titkosügynököt 2010-ben a teájába rejtett polónium 210-es sugárzó izotóppal ölték meg. A brit nyomozók szerint két orosz titkosügynökkel beszélgetett, amikor a gyilkos teát elfogyasztotta (egyikük a brit vádemelés idejére parlamenti képviselő lett Oroszországban). Litvinyenko volt a szerzője Az orosz biztonsági szolgálatok felrobbantják Oroszországot című könyvnek, amelyben azt állította, hogy az orosz titkosszolgálat robbantott fel három oroszországi lakóházat, majd merényleteket ráfogták a csecsenekre, hogy Putyin erre hivatkozva indíthassa meg a második csecsen háborút.

A könyv fő állításai már korábban megjelentek az orosz sajtóban, Litvinyenko könyve azért volt erős, mert az orosz titkosszolgálat egykori tagjaként erősítette meg a korábbi vélekedéseket. A helyzet ebből a szempontból ahhoz hasonlatos, mint hogy nem mindegy, hogy a NATO mondja-e, hogy az oroszok irányítják az ukrajnai háborút, vagy ha erről egy Kremlben készített dokumentum szól.

A legérdekesebb párhuzam a Litvinyenko és a Nyemcov ügy között azonban az, hogy polónium 210-zel ölni üzenetértékű. Azt jelzi, hogy a gyilkos vagy maga az állam, vagy azt akarja láttatni, hogy egy állam áll a merénylet mögött. Polóniumhoz hozzáférni ugyanis macerás, egy sima gyilkossághoz ezer és egy egyszerűbb mérget lehet találni. Az használja, aki üzenni akar vele, és nem csupán annyi a célja, hogy eltegyen valakit láb alól.

Ahogy a Vörös tér mellett is az lövöldözik egy hókotró árnyékából, akinek nem csupán a gyilkosság a fontos, hanem az is, hogy mindenkiben felmerüljön, hogy ezt az orosz állam követte el.