A Fülöp-szigetek kormánya és az ország több neves politikusa is azt mondja, hajlandóak befogadni a Bangladesből és Mianmarból hajókon menekülő rohingyákat. Az iszlám vallású népcsoport tagjainak elég rossz soruk van ebben a két országban, Mianmarban például sokukat internálták, elvették okmányaikat és nem engedik őket távozni az országból. Akik át tudják lépni a határt, ezrével özönlenek a közeli országok menekülttáboraiba, vagy a rozoga hajókon indulnak a dél-kelet ázsiai szigetországok, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Malajzia felé.

Az ENSZ menekültügyekkel foglalkozó szervei többször felszólították a társég országait, hogy találjanak megoldást a helyzetre, de eddig nem sok eredményt értek el, a legtöbb dél-kelet ázsiai ország inkább bezárja kapuit a növekvő menekültáradat előtt. Jelenleg is rohingyák ezrei hánykolódnak a tengeren ilyen-olyan lélekvesztőkben, mert nem engedik őket belépni abba az országba, ahol eredetileg menedékkérelmet adtak volna be.

A Fülöp-szigeteken komoly vita lángolt fel a rohingyák sorsáról, miután az elnök szóvivője néhány napja azt mondta, hogy a menekülteket visszafordíthatják, hiszen ha nincsenek meg a megfelelő papírjaik. A rohingyák esetében ez azért gond, mert nekik általában nincsenek meg a megfelelő papírjaik.

A szóvivő szavait komoly felháborodás követte, és azóta több politikus is felszólalt az ügyben, jelezve, hogy a Fülöp-szigetek senkit nem fog hazaküldeni, elkötelezettek a nemzetközi egyezmények betartása és a menekültek befogadása felé.

Paolo Aquino szenátor, Benigno Aquino elnök unokatestvére és fontos politikai szövetségese arról beszélt, hogy az országának nem szabad megtagadnia a segítséget a menekültektől, hiszen a fülöp-szigetekiek könyörületes és vendégszerető embereknek tartják magukat. A szenátor felszólította az illetékes nemzetközi szerveket, hogy dolgozzanak ki olyan jogi eljárást, amellyel a hajókon, okmányok nélkül érkezőket is megfelelően elláthatja az ország.

A Fülöp-szigetek igazságügy-minisztere, Leila de Lima hasonló beszédet tartott, ő Fülöp-szigetek nemzetközi kötelezettségeire hívta fel a figyelmet, és szerinte már most is megvannak a megfelelő jogi eljárások, hogy az országa megfelelően befogadhassa, megvédhesse és elláthassa a menekülteket.

A Fülöp-szigetek eddig is befogadó országnak számított: a II. világháború idején az akkori elnök, Manuel Quezon elrendelte 1500, a holokauszt elől menekülő európai zsidó befogadását, de a kínai polgárháború és a vietnami háború idején is megnyitották határaikat, hogy felgyorsítsák az országba áramló menekültek befogadását. (al-Jazeera)