A melegjogok mentén távolodik tovább egymástól Európa és Oroszország

külföld
2015 május 28., 17:52
comments 508

Nyugat-Európa szerte egyre több országban engedélyezik az azonos neműek házasságát, hoznak olyan törvényi szabályokat, melyek az eddigi szabályokhoz képest könnyebbé, élhetőbbé teszik az ország meleg állampolgárainak életét. Írország példája csak az egyik utolsó eleme ennek a történetnek, de azóta már a kereszténydemokrata német kormány is jelezte, hogy változtatásokat terveznek. Elég világosan látszik, hogy nem szórványos példákról van szó, a világ ezen felén most jött el az ideje annak, hogy ezeket a jogokat elismerjék és megadják.

A jogkiterjesztésnek van azonban egy sokszor szimbolikus, de nagyon fontos oldala is: alig van olyan kérdés, aminek megítélése ennyire élésen különbözne a nyugati országokban, illetve Oroszországban, ahol a homofóbia az elmúlt években gyakorlatilag a kormányzati politika egyik fontos eleme lett.

photo_camera Orosz rendőrök tüntetnek el egy szivárványszínű zászlót Moszkvában (DMITRY SEREBRYAKOV / AFP)

Erről a kérdésről közölt most hosszú összeállítást az EUObserver, és a lapnak megszólaló orosz érintettek példái jól mutatják, miről van szó:

Az alapötlet, hogy melegnek lenni nem hazafias. Ha meleg vagy, akkor külföldi ügynök van, a Nyugat ügynöke és a Nyugat értékeit akarod terjeszteni.

- mondja minderről Pavel Loparev orosz filmrendező. Mára egész propaganda-hadosztály alakult ki arra Oroszországban, hogy a melegjogokat és Nyugat-Európa ügyét összekössék, gayeuropa lett a kontinens gúnyneve, és olyan álhíreket terjesztenek, mint hogy a nyugati országokban elveszik a "normális" családok gyerekeit, hogy meleg pároknak adhassák őket örökbe.

A szexuális kisebbségek ügye és sorsa mára már nem emberi jogi kérdés Oroszországban, hanem súlyosan átgeopolitizált ügy lett, Putyin és köre pedig egyértelmű politikai hasznot húzna abból, hogy ezt folyamatosan napirenden tartja.

A két világ különbségére jó példa két esemény, ami alig két nap különbséggel zajlott le:

  • május 15-én a luxemburgi miniszterelnök, Xavier Bettel összeházasodott meleg partnerével. Soha korábban nem volt példa hasonló az EU-ban. Utána egy héttel jött az ír népszavazás, ami azért nagy eredmény, mert először döntött a világon általános népszavazás a melegházasság engedélyezéséről, ráadásul mindezt egy mélyen katolikus országban. 
  • május 17-én Moszkvában alig pár aktivista mert elmenni a homofóbia-ellenes világnapra szervezett felvonulásra, többjüket erre letartóztatták. Kirgizisztán fővárosában is lett volna felvonulás, ott egyszerűen összeverték a résztvevőket ellentüntetők, majd jöttek a rendőrök és ők is megverték őket. 

És ez a különbség világosan látszik a jogalkotás terén is. Míg a nyugati országokban különböző lendülettel ugyan, de sorra születnek a jogkiterjesztő lépések, Oroszországban és a közelében fekvő csatlósállamokban olyan intézkedéseket hoznak, melyek ellehetetlenítik a melegügyekkel foglalkozó civil szervezeteket és betiltják a "homoszexuális propagandát". Ez pedig az EUObserver elemzése szerint alkalmas lehet arra is, hogy az EU és Oroszország között félúton fekvő államokat a most formálódó eurázsiai gazdasági-politikai szövetséghez kösse.

Az persze nem újdonság, hogy ezekben a keleti államokban konzervatívabb volt a közhangulat és korábban is erős volt a homofóbia. Ami újdonság viszont, hogy ez az elmúlt években mennyire szorosan összekapcsolódott egy nyugat-ellenességgel.

Putyin-ellenes tüntető Berlinben, 2013-ban (FLORIAN SCHUH / DPA / AFP)

Az ukrajnai konfliktus kiéleződésével párhuzamosan, ahogy kialakult az új hidegháborús légkör, az orosz állami médiában egyre nagyobb szerepet kaptak a homofób hangok, a köztévében még olyan riportok is előfordultak, melyek a gazdasági problémákat kenték volna a melegekre.

A filmrendező Loparev szerint mindez nem hatástalan, egyrészt elszaporodtak a társadalomban a melegeket ért támadások, sokan úgy érezték, zöld utat kaptak az államtól. A moszkvai melegbarát helyeket feldúlták, a melegügyekkel foglalkozó blogokat és honlapokat feljelentették, megjelentek a melegekre támadó szélsőjobboldali szabadcsapatok is.

Az Európai Unió pedig a kevés rendelkezésre álló eszközével legalább azokban az országokban próbál hatást elérni, ahol erre lehetősége van. Örményországgal zajlanak jelenleg is együttműködési tárgyalások, az előrelépés egyik EU által diktált feltétele pedig gyűlöletbűncselekményeket szankcionáló törvény megalkotása lenne, de ehhez köti az EU azt is, hogy vízummentes utazási lehetőségét is. Az EU és a keleti országok kapcsolatát követő elemzők szerint az elmúlt években érezhetően megnőtt a melegjogok szerepe az EU diplomáciájában. Mind az Egyesült Államok, mind az EU hangsúlyosabban képviseli ezeket a kérdéseket most, mint mondjuk évekkel ezelőtt.

Az unió külügyi szolgálatának szóvivője, Maja Kocijancic is arról beszélt, hogy nem is titok, az LMBT-jogokat úgy tekintik, mint a nyugati és európai értékek egy szimbólumát, és egyfajta retorikai eszközként is alkalmazzák, amikor egy alternatív kulturális paradigmát akarnak felkínálni.

Ugyanakkor név nélkül nyilatkozó EU-diplomaták kevéssé tartják ezt bölcs döntésnek, szerintük ezekben a keleti országokban egyelőre a demokratikus értékekre és az alapvető emberi jogokra kéne koncentrálni, és még minimum évtizedek kell eltelnie, mire a genderegyenlőség és a melegjogok érdemben felhozhatóak lesznek egy olyan országban, mint mondjuk Örményország.

Érzik a veszélyt maguk a diplomaták is, Jerevánban próbálnak észrevétlenül, publicistát nem szerezve kampányolni ügyük mellett. Pont azért, mert ezeket az ügyeket már így is sokan nyugati ügynek tekintik ezekben az országokban, félnek, hogy a nyílt állásfoglalás tovább mélyítené ezt a képet. Ezért a politikai alkudozás és lobbizás megy a törvényi változásokét, de ennél tovább egyelőre nem mennek el. (EUObserver)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.