• Hétfőn Budapesten tárgyalt Michael Tatham, a brit külügyminisztérium Kelet-Európáért és Közép-Ázsiáért felelős igazgatója. Még megbeszélései előtt adott interjút a 444-nek.
• Látogatásának különös aktualitást ad, hogy három hét múlva kell dönteniük az EU-s miniszterelnököknek az Oroszország ellen hozott szankciók meghosszabbításáról.
• Ezeket a szankciókat Nagy-Britannia jónak tartja, a magyar kormányfő viszont károsnak, a magyar külügyminiszter pedig értelmetlennek nevezte őket még az ősszel.
• Tatham óvatosan értékelte Putyin budapesti látogatását.

Hétfőn Budapesten tárgyal, de megy még más közép-európai országokba is. Az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása miatt küldték?

Megyek még Lengyelországba és Csehországba is a következő napokban. Nem kifejezetten a szankciók miatt, hanem mert kíváncsiak vagyunk, hogyan látják ezek az országok az oroszországi és ukrajnai helyzetet. Az Európai Uniónak közösen kell fellépnie, ezért mi az Egyesült Királyságban úgy véljük, hogy nagyon fontos, hogy megosszuk egymással a véleményünket. Tudjuk, hogy például Magyarországnak milyen fontos kapcsolatai vannak Oroszországgal. Ezek a tárgyalások az eszmecseréről szólnak.

Az elmúlt évben az Egyesült Királyság sokkal keményebb fellépést szorgalmazott Oroszországgal szemben, mint Magyarország. Továbbra is nagyon távoliak az álláspontok?

Valóban, az Egyesült Királyságnak nagyon határozott véleménye van arról, amit Oroszország Ukrajnában művel. Úgy látjuk, hogy az orosz beavatkozás törvénytelen, és súlyos következményei vannak: megsérti a nemzetközi jogot és veszélyezteti Európa stabilitását. Kemény és egyértelmű az álláspontunk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy sokan eltúlozzák az EU-s tagállamok közötti véleménykülönbségeket. Ahol 28 ország véleményét kell egyeztetni, ott természetes, hogy többféle álláspont is felmerül. De amikor közös álláspontot kell találnunk, akkor végül mindenki felismeri az egységes fellépés fontosságát. Ebben a szellemben kell együttműködnünk, eddig is így jártunk el, és biztos vagyok benne, hogy ezután is így teszünk majd. Természetesen vannak köztünk különbségek, de szerintem az EU végső válasza egységes lesz.

Az önök értékelése szerint az eddigi szankciók Oroszország ellen hasznosak voltak? A júniusi EU-csúcson a meghosszabbításuk mellett kellene dönteniük az európai kormányfőknek?

Szerintem a szankciók hasznosak voltak. Az EU erős üzenetet küldött Oroszországnak, hogy elutasítjuk a fellépésüket Ukrajnában, és hasznos eszköz arra is, hogy rávegyük Oroszországot, hogy teljesítse kötelezettségeit, amelyeket a minszki egyezményben vállalt. A márciusi csúcson az európai vezetők már megegyeztek abban, hogy a minszki egyezmény teljes végrehajtásáig a szankciókat fenn kell tartani. Szerintünk ebből kell kiindulni a júniusi csúcson is, és a későbbiekben is.

Mostanában sok nyugati vezető, így az amerikaiak is arról beszélnek, hogy a szankciók feloldását a minszki megegyezés végrehajtásához kell kötni, ami a donyecki tűzszünetről szól. Holott az első szankciókat még a Krím elfoglalásakor foganatosították. Ez azt jelenti, hogy mostanra elfogadták, hogy a Krím Oroszországhoz tartozzon?

Egyáltalán nem. Az Egyesült Királyság nagyon egyértelmű ebben az ügyben: a Krím Ukrajnához tartozik. Annektálását törvénytelennek tartjuk, és továbbra is ellenezzük.

Azt sem érzékelte, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter sokkal barátságosabban beszélt Oroszországról, miután Szocsiban tárgyalt Putyinnal? Nem lehetséges, hogy valamiről megegyeztek, amit még nem jelentettek be?

Erről az amerikaiakat kellene megkérdeznie, én nem voltam ott Szocsiban. Ugyanakkor szerintem az, hogy párbeszéd folyik Oroszországgal, még nem jelez sem gyengeséget, sem egyezséget, sem pedig kompromisszumot. Nagyon gyakran előfordul, hogy párbeszédet folytatunk olyan országokkal, amelyekkel komoly vitáink vannak. Úgyhogy én nem értelmezem úgy Kerry szocsi tárgyalásait, ahogy ezt a kérdés sugallta. Szerintem az Egyesült Államoknak nagyon szilárd az álláspontja az ukrán kérdésben.

Akkor azt sem tartja lehetségesnek, hogy Ukrajna felosztása legyen a megoldás, például a minszki tűzszünetben meghúzott határ mentén?

A minszki egyezmény olyan lépéseket határoz meg, amelyek arra irányulnak, hogy Ukrajna visszaállítsa területi integritását. Ez a cél számunkra a kiindulópontja minden megoldásnak. Teljesen elfogadhatatlan számunkra a határok erőszakos megváltoztatása. Ez nem az az irány, amerre Európának mennie kell a 21. században.

Putyint mindig emlékeztetni kell, hogy aggályaink vannak

Mit gondol Putyin februárban tett budapesti látogatásáról? Az Európai Tanács korábbi határozata értelmében ezeket a magas szintű kétoldalú találkozókat be kellett fagyasztani, kivéve, ha különleges oka van egy ilyen eseménynek. London számára elfogadható az a budapesti magyarázat, hogy ez egy különleges helyzet volt, vagy a tanácsi határozat megsértéseként értékelték?

Ahogy mondtam korábban is, mindannyian tárgyalunk Oroszországgal, és az egyes kormányokra tartozik, hogy ezt milyen szinten teszik. Azt is tiszteletben tartjuk, hogy minden EU-s országnak sajátos kétoldalú érdekei vannak Oroszországgal, és joguk van ezeket érvényesíteni. Nem feladatunk, hogy kioktassunk más országokat. Mi is folytatunk párbeszédet az oroszokkal, az én miniszterelnököm is beszélt telefonon Putyinnal a múlt héten. Ami nagyon fontos, hogy ezeken a megbeszéléseken mindig jelezzük a fenntartásainkat Oroszország ukrajnai beavatkozásával szemben. Ezek a tárgyalások akkor hasznosak, ha ezeket a problémákat is napirendre vesszük.

Ukrajna rettenetes gazdasági helyzetben van, és számos szakértő szerint az állam túlélésének egyetlen esélye, ha nagyon komoly anyagi támogatást kap a Nyugattól. Egyetért azzal, hogy az USA-nak és az EU-nak sokkal többet kellene költenie Ukrajnára?

Egyetértek azzal, hogy Ukrajna hatalmas gazdasági kihívásokkal néz szemben, az új kormány súlyos helyzetet örökölt, hosszú évek rossz döntéseit kell helyrehoznia. Hatalmas probléma a korrupció, a jogállamiság megerősítése, a közigazgatás reformja. Ezek már önmagukban is óriási terhet jelentenének akkor is, ha nem kellene szembenézni még a katonai kihívásokkal is. És egyetértek azzal is, hogy fontos, hogy kellő támogatást kapjon Ukrajna az EU-tól és más országoktól is. Fontos, hogy az EU máris nyújt ilyen támogatást, van egy csomagja az IMF-nek is, és az Egyesült Királyság külön is biztosít humanitárius és technikai segítséget. Mindannyiunknak támogatnunk kell Ukrajnát, és mindannyiunk érdeke, hogy Ukrajna végigvigye a reformokat, és egy jól működő állam legyen.

Nem félnek az orosz hadseregtől

Az utóbbi egy évben az orosz légierő és flotta számos provokatív manővert hajtott végre Európában. Londonban mennyire aggódnak az erőfitogtatás miatt?

Nem örülünk neki, de teljesen megbízunk védelmi képességeinkben, tudjuk kezelni ezeket a helyzeteket. Ezek a manőverek nem vezetnek semmi jóra, de azért aggódnunk sem kell miattuk.

Említette, hogy a 28 EU-tagállamnak közös döntéseket kell hozniuk. Mit gondol, a brit külpolitika erősödne vagy gyengülne, ha kilépnének az EU-ból? Ön hogyan fog szavazni a tagságról szóló népszavazáson?

A kormányom nevében erről nem tudok nyilatkozni, mert az EU-s ügyek nem hozzám tartoznak. Annyit mondhatok, hogy Cameron miniszterelnök nagyon világosan kifejezte, hogy számára az a legfontosabb, hogy a brit reformjavaslatokat elfogadja az EU, és ennek érdekében számos európai fővárosba ellátogat a közeljövőben.

Idehoznák az azeri gázt

Bő tíz éve számos terv készült már arról, hogy azeri gázt kellene hozni Közép-Európába az orosz függés enyhítésére, ám eddig minden igyekezet ellenére sem látszik, hogy ez megvalósulhat. Önök hisznek még abban, hogy ebből lehet valami?

Igen. Azerbajdzsánban remek lehetőséget látunk, és az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb befektető az országban az energetikában. Jelenleg is dolgozunk az azeri gáz nyugatra szállításán és egy déli folyosó kiépítésén. Szerintünk Azerbajdzsán fontos forrása lehet több EU-tagállam gázellátásának, és nagyon örvendetes volna, ha az EU-ban jobban lehetne diverzifikálni a forrásokat.

Mintha az orosz – török megállapodás a Török Áramlat gázvezeték megépítéséről ellentmondana ennek. Nem tartja rossz jelnek az azeri terveket illetően Moszkva és Ankara közeledését?

Majd meglátjuk. Sok érdek feszül egymásnak, de az építkezéseink már folynak, és elég magabiztosak vagyunk a sikerben. De majd meglátjuk, hogy mi lesz.