A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órán át tartó rendkívüli ülésén a népszavazást, amit Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról.

Ki a felelős?

A július 5-re kiírt referendumot a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó ellene szavazott, ketten nem szavaztak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben.

A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A népszavazás ellen szavazott a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia), a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), a centrista To Potami (A Folyó) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE).

Ciprasz: Nem!

A parlamenti voksolás előtt elhangzott beszédében Alekszisz Ciprasz kormányfő azt mondta: a görög nép határozott nemet mond a nemzetközi hitelezők ultimátumára a népszavazáson. (A „határozott nem” utalás volt arra, hogy az athéni parlament 1940-ben elutasította az olasz hadsereg ultimátumát, hogy görög földre léphessen. A görögök két nemzeti ünnepe közül az egyiket, október 28-át ezért a „nem napjának” nevezik.)

Szerinte a büszke nem meg fogja erősíteni az ország tárgyalási pozícióját: „A hitelezők nem a jóváhagyásunkat akarták, hanem azt, hogy adjuk fel méltóságunkat, amit el kell utasítanunk. (...) Abban az országban, amiben a demokrácia bölcsője ringott, nem kérünk engedélyt Dijsselbloem és Schäuble uraktól (Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az Eurócsoport elnöke és Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter) arra, hogy népszavazást rendezhessünk.”

Keményen felrótta az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy a szombati tanácskozásuk egy részéről kizárták egyik tagjukat, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminisztert.

Ciprasz szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedmények terén. A görög javaslatok figyelembe vételének az elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után „félelemkeltő propaganda indult meg, ami a referendum napján fog kicsúcsosodni”. A népszavazás nem kísérlet arra, hogy Görögország szakítson Európával, hanem arra irányul, hogy szakítson azzal a gyakorlattal, ami a megszégyenítése Európának – mondta.

Fertőzésveszély

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa a dpa német hírügynökségnek Brüsszelben azt mondta: a görög kormány szakította meg a tárgyalásokat, noha a megegyezés elérhető közelségben volt már. Az esetleges veszéllyel kapcsolatban, hogy a görög példa más eladósodott országokat is megfertőzhet, mint Olaszország vagy Portugália, azt mondta: az eurózóna fel van vértezve mindenféle lehetséges rizikóra. „Számomra és a bizottság számára Görögország továbbra is euróország marad” – mondta.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter azt mondta, az EU tagállamai mindent meg akarnak tenni azért, hogy stabilizálják az európai valutauniót, és elhárítsák a pénzpiaci zavarokat. „Mindent megteszünk azért, hogy elhárítsuk a fertőzésveszélyt” – mondta Schäuble az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácskozása után.

A német pénzügyminiszter megerősítette, hogy Görögország tagja marad az euróövezetnek és az Európai Uniónak, de Görögország nehéz, nyugtalan napoknak néz elébe, nem lesz könnyű kötelezettségeinek eleget tenni. Már szombaton rengeteg pénzt vettek ki a görögországi bankokból.

A népszavazásról Schäuble megjegyezte, hogy természetesen minden országnak jogában áll referendumokat rendezni, a gondokat azonban ezzel nem oldják meg. „A tárgyalásokat Athén szakította meg, elutasítva a hitelezők javaslatait. Ez nem lehet alapja a segélyprogram meghosszabbításának. A német szövetségi kormánynak ebben a kérdésben egységes az álláspontja.”

Mi értelme? Semmi.

Az IMF vezérigazgatója szerint a görög népszavazásnak jogilag nincs értelme. Christine Lagarde a BBC-nek azt mondta hajnalban: Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amik akkor már nem lesznek érvényben.

Kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amiknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól – mondta az IMF vezetője, aki nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét.

Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, de nem lesz hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – mondta Christine Lagarde.

Jön a csőd

Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.

Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja a hivatalos hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésében nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez, így szinte biztos, hogy Görögország nem tudja törleszteni kedden esedékessé váló kötelezettségét a valutaalapnak.

A ház szerint már erősen esélyes, hogy Görögországban tőkekorlátozásokat kell bevezetni, legkésőbb a jövő hétre kiírt népszavazás után. A Barclays elemzői szerint tőkekorlátozásokhoz vezethet például az, hogy az eurójegybank (EKB) valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amivel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem – az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz.

Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek szombati tanácskozása után kijelentette, hogy ha a görögök a jelenlegi úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni.

Athén így búcsút mondhat a kilátásba helyezett összesen 18 milliárd eurós segélynek, ugyanakkor kedden esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése az IMF-nek.

Az Európai Központi Banknak (EKB) diplomáciai források szerint még vasárnap tanácskozni fog a fejleményekről. Ha az eurójegybank abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, a helyzet még jobban ki fog éleződni.