Októberben jelentette meg 2015-ös regionáis évkönyvét az Eurostat, az Európai Bizottság statisztikáért felelős főigazgatósága. A 300 oldalnál is hosszabb éves jelentés az EU tagországainak és tagjelöltjeinek területi alegységeit, a híres NUTS-rendszer elemeit mutatja be több száz szempont szerint, ábrákon, grafikonokon és főleg térképeken. 

Bár a kiadvány 2015-ös, sajnos nem minden területen dolgozik a legfrissebb adatokkal. És az is problémát jelent, hogy a felhasznált adatok a legtöbb esetben az egyes tagországoktól származnak, így ha például egy tagország úgy dönt, hogy egy adott évtől a közmunkaprogramba kényszerítetteket új munkaerőpiaci belépőknek számítja, akkor ezzel az Eurostat sem vitatkozik. 

A békesség érdekében tételezzük fel, hogy nem egyetlen ország statisztikai hivatala helyezi néha a politikai akaratot a szakmaiság elé.

És mindettől függetlenül az adatok és az ezekre épülő térképek közül sok nagyon érdekes. Azokat szedtük össze, amelyek Magyarországról is mondanak valamit.

1. Magyarországon kevés külföldi él

Nyugat-Európa jobban vonzza a menekülteket, bevándorlókat és álláskeresőket, mint a kontinens keleti része. Magyarországon ugyan több külföldi él, mint Romániában vagy Szlovákiában, de ezek jelentős része valójában az országhatáron túl született magyar.

2. Magyarországon nagyon sok az elvált és az özvegy

Szemben például Írországgal és Dél-Olaszországgal, ahol az embereknek fontos a vallás, Magyarországon nagyon sokan válnak el. Ráadásul nálunk a férfiak jóval korábban halnak, mint a nők, így sok idős ember is egyedül marad. Magyarországgal ebből a szempontból csak a hasonló társadalmi jellegzetességekkel rendelkező balti államok versenyezhetnek.

3. Magyarországon elég sok az egyszülős család

E mutató szerint nem vagyunk kontinenselsők, de az élbolyban ott vagyunk. 

4. Magyarországon a házasságnak nincs kultúrája

Az egész évkönyv egyik legérdekesebb megállapítása magyar szempontból, hogy nálunk mennyire kevésbé hajlamosak az emberek megházasodni, mint a kontinensen szinte bárhol, Néhány északi országban még kevesebb az esküvő, de a velünk szomszédos országokban mindenhol több.

5. Nagyon sok magyar hal meg szív- és érrendszeri betegségek következtében

Ez jellemzően kelet-európai probléma, Bulgáriában és Romániában még a magyarnál is rosszabb a helyzet. Bezzeg az egészséges Törökország! És érdekes az egykori NSZK és NDK közötti törésvonal is. 

6. Magyarországon pusztít a rák

Csak Horvátországban olyan tragikus a helyzet, mint nálunk. Magyarországon a szájüregi daganatok aránya különösen magas az európai átlaghoz képest, pedig ezek a viszonylag könnyen gyógyítható rákfajták közé tartoznak. 

7. Viszont prosztatarákban jól állunk

Sajnos ennek többek közt az is oka, hogy a magyar férfiak egyszerűen nem érik meg azt a kort, amelyben már gyakoribb a prosztatatarák.

8. Mellrákban sajnos nem 

Valamivel az európai átlag alatt vagyunk. Lenne még mit fejleszteni a szűrőrendszeren, hogy ne haljanak meg ennyien egy egyébként nem feltétlenül halálos daganattól.

9. Jó hír, hogy Magyarországon sok az egy főre jutó kórházi ágy

A rossz viszont az, hogy ez a térkép nem jelzi, hogy ezek mellé milyen színvonalú ellátás jár, összehasonlítva a nagyjából hasonló számokat felmutató Ausztriával vagy Németországgal. 

10. Fogynak a magyar orvosok

A térkép jól mutatja, hogy az országon belül is nagyok a különbségek, a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországi régión kívül hiába van sok kórházi ágy, kevés az egészségügyi szakember. 

11. Kelet-Európához képest jól állunk óvodailag

Nyugat-Európához képest viszont nem. 

12. A magyar fiatalok nem tanulnak szakmát

A kontraszt egészen drámai a környező országokhoz képest, ahogy egyébként az évkönyv is kiemeli. Mint ahogy azt is, hogy a fiatal pályakezdőknek ez mennyire megkönnyíti az elhelyezkedést. 

13. A magyar munkaerőpiac átlagos

Dél-Európánál sokkal jobb a helyzet, Észak-Európához képest rosszabb, és Magyarországon a lakosság nagyjából hasonló hányada dolgozik, mint a szomszédos országokban.

14. Van viszont egy súlyos probléma a magyar számokkal

Ez a térkép azt mutatja, hogy 2009 és 2014 közt egész Európában a magyarok léptek be legnagyobb arányban a munkaerőpiacra. Az évkönyv szerint a kontinensen a rekordot a vizsgált időszakban konkrétan az Észak-Alföld régió tartja. Sajnos ez a közmunkaprogramnak köszönhető, ami egyfelől torzítja az összes magyar munkaerőpiaci statisztikát, másfelől meg egyébként is csak káros.

15. Nagyon kevés idős magyar dolgozik

Ez jellemzően délkelet-európai probléma. Bezzeg azoknak a hülye svédeknek nem az életcélja minél korábban nyugdíjba menni, de lehetőleg leszázalékolva. 

16. A fiatalok viszont nem állnak olyan rosszul

Különösen akkor nem, ha a tényleg tragikus görög és spanyol helyzettel vetjük őket össze. Az viszont ezen a térképen is látszik, hogy egy magyar fiatal mennyivel könnyebben tud elhelyezkedni az osztrák, mint az ukrán határ közelében.

17. Magyarországon nehéz megélni, de Budapesten nem

A vásárlóerő-paritást mérve Budapesten könnyebb forintból megélni, mint Athénban vagy Sevillában euróból. Az persze már más kérdés, hogy mit ér az a forintban kapott fizetés külföldön. Az ország többi részén viszont ezt a kérdést fel sem kell tenni, ott helyben is nagyon nehéz kijönni a fizetésből.

18. A magyar termelékenység tragikus

A leengyeleknek, a cseheknek, a szlovákoknak, a horvátoknak és még a románoknak is vannak olyan régióik, amelyek legalább egy portugál szintet tudnak hozni.

19. Kutatásban és fejlesztésben a helyünkön vagyunk

A finnekkel és a bajorokkal nem versenyezhetünk, és a csehek is előttünk vannak, de például a spanyolok és a portugálok arányosan nem költenek többet innovációra Magyarországnál.

20. A nagy dolgokat nem Kelet-Európában találják ki

Az Európai Szabadalmi Hivatalba beérkező kérelmek nagy része a kontinens közepéről és északról érkezik. Magyarország Dél- és Kelet-Európával együtt sehol sincs.

21. Szélessávú internettel nem állunk rosszul

Északkelet-Magyarország lemaradt, az ország többi része viszont kvázi nyugat-európai szinten mozog.

22. Van, aki még soha nem internetezett

Ráadásul Európában egész sokan. Magyarországon főleg a keleti országrészben, de még mindig nem annyian, mint például Portugáliában vagy Dél-Olaszországban.

23. Egész sok magyar használja hivatali ügyek intézésére a netet

Finnországtól persze messze vagyunk, de meglepő módon jobb a helyzet, mint Olaszországban vagy Skóciában. Ez a statisztika egyébként hihetetlenebbnek tűnik, mint az észak-alföldi munkaügyi csoda a 14. térképen.

24. Csak Budapest érdekli a turistákat

Ez azért nem nagy meglepetés, mint ahogy az sem, hogy melyek a kontinens legnépszerűbb turistacélpontjai - tengerpart és nagyvárosok. Egészen pontosan ezek a régiók:

25. Magyarországon nagyon kevés autó van

Az már talán kevésbé meglepő, hogy a számuk is alig növekszik. Szinte csak a teljesen összeomlott Görögországban rosszabb a helyzet. Már ha ezt rosszabb helyzetnek lehet nevezni,

26. A magyar férfiak és nők munakerőpiaci helyzete közötti különbség átlagos

Ez mindenképpen jó hír.

27. A fiatalok között különbség viszont már problémásabb

Itt már érezhető a lemaradás Nyugat-Európához képest, és Kelet-Európában sem vagyunk az élmezőnyben. Ami még nagyon érdekes: már van néhány régió Európában, ahol a fiatal nők sikeresebben helyezkednek el, mint a fiatal férfiak.

28. A dolgozó magyar férfiak szinte ugyanannyi munkaórát dolgoznak, mint a magyar nők

Ez ritkaság a kontinensen, szinte mindenhol jóval több időt töltenek a munkahelyükön az állásban lévő férfiak.

29. Gabonafélékben mi vagyunk a királyok

Az évkönyv külön kiemeli, hogy a Dél-Dunántúlon négyzetméterenként háromszor annyi gabona terem, mint az európai átlag.

30. Magyarország a tehénkultúra keleti vége

Mi védjük Európát a keleti, birkás betolakodóktól.

31. És végül egy nagyon rossz hír

Tengeri fuvarozásban a sereghajtók seregeit hajtjuk :-(