• Utolsó fázisához közelít az Origo eladása.
• Négy pályázó maradt: a VS, a Centrál Médiacsoport, a Docler Media és a CEMP.
• A VS tűnik a legesélyesebbnek.
• Az eladó Telekom még karácsony előtt dönt a tender végkimeneteléről. 

A Deutsche Telekom (DT) tulajdonában lévő Magyar Telekom (MT) árulja az Origó Média Zrt.-t. A csomag része az Origo, a Clickshop webáruház, a Videa videómegosztó, a Freemail levelezőoldal valamint két tévécsatorna, az Ozone TV és a Life Network. A német anyacég hosszú ideje meg akart válni a csomagtól, mert az veszteségeket termel, és egyébként is minden európai országban a médiaportfóliójának leépítésén dolgozik. 

A németek 2013 óta tárgyalásban álltak a Varga Zoltán tulajdonában lévő Centrál Médiacsoporttal az  eladásáról, és 2015 elejére szinte mindenben sikerült megegyezni a feleknek. Üzletkötésre azonban nem került sor, mert azt a DT német központjában végül nem engedélyezték, miután a jó üzleti kapcsolat megóvása érdekében a bonni központ kikérte a magyar kormány illetékeseinek beleegyezését, de nem kapta meg.

A piacon terjesztett szakmai magyarázat ezzel szemben úgy szólt, hogy a Centrál nem akarta vinni a tévécsatornákat, a németek viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy egyben értékesítsék a portfóliót.

A DT nyomására az MT végül úgy döntött, hogy felkéri az Ernst & Young könyvvizsgálócéget egy pályázat lefolytatására, és a legkedvezőbb ajánlatot adónak értékesíti a komplett csomagot. Az első, még nem kötelező érvényű (ún. non-binding) ajánlattételi lehetőség után a jelentkezők belenézhettek a cég adataiba és felmérhették a vállalat állapotát - ez a fázis augusztusban zárult le, és erről akkor részletesen beszámoltunk. Több mint tíz érdeklődő volt. A két hete lezárult második kör után már kötelező érvényű ajánlatot kellett adni, ekkor már a híreink szerint csak négyen jelezték vételi szándékukat, az MT vezetői pedig közülük választják ki azt a jelentkezőt, vagy jelentkezőket, akikkel tárgyalóasztalhoz ülnek. 

A folyamat megismerését nehezíti, hogy a Telekom egyáltalán nem kommunikál a tenderről, a résztvevők pedig – ahogy az egyébként ilyen üzleteknél szokásos – titoktartási nyilatkozatot írtak alá, ezért az értesüléseket a szereplők nem erősítethették meg. 

Akik nem

Augusztus óta kiszállt a versenyből a magyar RTL Klub-ot is tulajdonló német Bertelsmann médiakonszern, és nem adott be végül ajánlatot a Megyeri András vezette (időközben a Klubrádióban és a 168 órában is részesedést vásárló) Brit Média sem. Információink szerint az utolsó pillanatban elállt az ajánlattételtől Holló Gábor cége, a hirkereso.hu-t üzemeltető Híreső.hu kft. is. 

A politikai vezetés prioritásai is átalakultak. A kormány legfelső köreiben eleinte úgy szólt a mondás, hogy a vezetés egy „megbízható” német befektetőnek örülne a legjobban. Ennek felkutatása a német üzleti kapcsolatokban jártas Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata lett volna, de a belső hatalmi hierarchia megbomlásával változott a képlet. Rogán Antal már kommunikációs miniszterré történt kinevezése előtt átvette a stafétát Lázártól, és hónapok óta ő tartja a kapcsolatot a nagy médiavállalatok bel- és külföldi tulajdonosaival. 

Általános vélekedés a piacon, hogy a politika engedélye nélkül nem lesz üzlet. Kevesen kétkednek ebben azok után, hogy a menedzsment 2014 nyarán világos politikai okból menesztette a portál főszerkesztőjét, Sáling Gergőt.  Tavaly februárban a Magyar Telekom  „Partnerségi Együttműködési Megállapodást” írt alá a kabinettel a „Digitális Magyarországért”, amiben hozzávetőleg 1 milliárd euró értékű fejlesztésről állapodtak meg a felek. 

Ezzel együtt a DT számára újabb súlyos presztízsveszteség lenne, ha a politika ismét ilyen nyilvánvalóan avatkozna be az üzleti ügyeibe. Információink szerint részben ezért is maradt távol az üzlettől Habony Árpád és cége, a Modern Media Group.  

Akik igen

1. VS - New Wave Productions

Legesélyesebb vevőként a piacon vs.hu-t kiadó New Wave Productionsról beszélnek.  A vállalat a cseh Bawaco médiabefektetőhöz tartozik, amely Ján Nagy tulajdonában van, aki Matolcsy György  unokatesvérének, Szemerey Tamásnak üzlettársa és beosztottja. (Szemereyt két éve még a leggazdagabb magyarok közt tartották számon 11 milliárdos vagyonával.) A céget Száraz István, a We Love Budapest alapítója vezeti.

A lap szellemisége független, de a piac a VS-t a jegybankelnök személyével köti össze, több versenytárs is úgy látja, hogy a politika az ő győzelmükre adná áldását. 13 millió eurót is megadnának a híroldalért, ami a legcombosabb ismert ajánlat.  

Bizarr szerkesztőségi felállás jönne létre, ha a New Wave lenne a befutó; azok után, hogy a VS stábjának vázát egykori origós újságírók adják, akik tavaly a Lázár-ügy után hagyták el a hírportált. Arról régóta hallani, hogy a New Wave terjeszkedni készül az online piacon: nemrég  megszerezték a köpönyeg.hu időjárás-előrejelzó oldalt, és több médiavállalkozást is megkörnyékeztek; a piacon hallani lehet a Figyelőt kiadó MediaCity Magyarországot, illetve a Centrál Médiacsoport digitális portfólióját érintő vételi szándékukról is. 

2. Centrál Médiacsoport

Főleg utóbbi gondolat ambiciózus, mivel az origo.hu legkitartóbb érdeklődője épp a Varga Zoltán üzletember tulajdonába tartozó Centrál (CM), amely az elmúlt években – a Sanoma digitális lapcsaládjának felvásárlásával – az egyik legjelentősebb online tartalomszolgáltató lett a piacon. A Wizzair-befektetéssel meggazdagodott Varga a 23. legvagyonosabb magyar a Forbes szerint, 37 milliárd forinttal.

A Centrál weboldalainak együttes látogatottsága körülbelül egy szinten van az Origo Média és az Index.hu-t kiadó CEMP számaival, ez 1,2 millió valós felhasználót jelent naponta. (Digitális portfóliójuk legfontosabb eleme a 24.hu hírportál, de idetartozik például az nlcafe.hu, a startlap.hu, a hazipatika.com és a szallas.hu is.) Varga, akinek egyértelmű politikai kötődése nem ismert, évek óta egy óriási közös vállalatban gondolkodik az Origóval (illetve a Telekommal), amivel nem csak az online hírek, de a szolgáltatások piacán is vezetőnek számítana. 

Szakmai befektetőként a Centrál nem menne el bármeddig az árversenyben, állítólag a New Wave-nél alacsonyabb ajánlatot tett a csomagért, de még így is jócskán drágábbat annál, amit más szakmai befektetők pár hónapja reális árnak tartottak volna az Origóért. A CM-nél egyébként még ősz elején is optimista volt a hangulat, hogy ők lehetnek a befutók, de ahogy telt az idő, úgy lett egyre nyilvánvalóbb, hogy politikai támogatás hiányában nehéz lesz vinni a pakkot. 

3. Docler Holding

A legnagyobb meglepetés, hogy két forrás szerint Gattyán György, a LiveJasmin pornószolgáltatásból meggazdagodott magyar milliárdos is beszállt az Origo-versenybe, méghozzá igen versenyképes ajánlattal. A Docler birodalomnak van médiacége, de a Docler Media Beverly Hillsben székel, és eddig nem mutatta jelét, hogy a magyar piacra tartana. 

Gattyán 165 milliárdos vagyonával a második leggazdagabb magyarnak számít, de volt neki már ennél sokkal több is, csak egy adóhatósági zárolás után megcsappant a számla. Azt mindenesetre nem lehet mondani, hogy a Docler tulajdonosa nagyon jóban lenne kormányzati körökkel, azok után, hogy valószínűleg még a telefonját is lehallgatták az adóügyei miatt. 

Formálisan érdeklődtünk a Doclernél, hogy komolyak-e a szándékaik az Origo Médiával illetve milyen befektetéseket terveznek, de a kommunikációs osztályról csak annyi jött vissza, hogy „a feltett kérdésekre jelenleg nem áll módunkban válaszolni, hiszen ezek az információk mind üzleti, mind stratégiai érdekeinket szolgálják”. Gattyán állítóag komoly ajánlatot tett le, de óriási meglepetés lenne, ha végül a Docler vinné az Origót. 

4. Central European Media Publishing (CEMP)

Adott be kötelező érvényű ajánlatot Spéder Zoltán médiahálózata, a CEMP is. Spéder a Forbes szerint 23,4 milliárdos vagyonával a 31. leggazdagabb magyar. Az általa vezetett FHB Bank korábbi vezetői állami segítséggel kerültek a takarékintegráció és a Posta vezető székeibe, és ezekből az összefonódásokból hosszú ideje profitál az FHB. Spéder gazdasági törekvéseit láthatóan támogatja a hatalom, ami azért is érdekes, mert közben ő az egyik legbefolyásosabb kormánykritikus portál, az Index tulajdonosa, ráadásul láthatóan további tervei is vannak a médiában.  

Indulása azért is izgalmas, mert a CEMP-vezér ellentmondásos viszonyban van az Origo-üzletben érintett más szereplőkkel: feszültnek tűnik a viszonya az MNB-elnök Matolcsy Györggyel, és összezördült már Varga Zoltánnal (Centrál Média) is, aki tavaly lenyomta őt a Sanoma médiaportfólióért folytatott küzdelemben.  

A piacon nem tartják valószínűnek, hogy a politika rábólintana Spéder vételi ajánlatára. Ő kitűnő kormányzati kapcsolatai és állami üzletei ellenére sem számít igazán bizalmi embernek a belső kormánykörök számára, és ha a kezébe kerülne az Index mellé az Origo is, túl nagy befolyásra tenne szert a hírpiacon. 

 +1?

A konkurencia a New Wave-et látja legesélyesebbnek, és úgy tudjuk, ők tették a legmagasabb ajánlatot, ami a kiírás szerint a legfontosabb szempont az elbírálás során. De a történet még nem lefutott. Schmidt Mária például kitartóan terjeszti jobboldali véleményformálók körében, hogy a miniszterelnökkel való személyes megállapodás szerint az általa márciusban alapított Médiaháló Kft. veszi majd meg az Origót. A 444 úgy tudja, hogy Schmidt cége nem adott be formális ajánlatot. MTI Fotó: Mohai Balázs

Schmidt nemrég pályázat nélkül jutott hozzá a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) 5 százalékos állami részvénycsomagjához. Ha túladna a teljes paketten, máris kellő fedezettel rendelkezne az üzlethez. (Schmidtnek egyébként jelentős, több milliárdos magánvagyona van, amelyet ingatlanbefektető férjétől, Ungár Andrástól örökölt.) De több forrás szerint Schmidt vételi szándéka nem valódi, csak segít kipuhatolni, kik próbálják megszerezni a portált, illetve hogy Simicska Lajos vajon (valamilyen strómanon keresztül) a pályázók között lehet-e. 

A Telekom még karácsony előtti héten le akarja zárni a tranzakciót, de előfordulhat, hogy a győztes kihirdetésével még nem ér véget a történet. Ha például a Centrál vagy a CEMP lesz a győztes, alighanem hosszadalmas versenyhivatali eljárásra lehet számítani, és az lehet a kérdés, hogy a GVH miként értelmezi a hírpiac kereteit, például részének tekinti-e a Facebookot vagy a Google-t. Kiélezett helyzetben egy ilyen szakmainak tűnő kérdés simán átpolitizálódhat, és a hatóság mondhatja, hogy a győztes túlzott piaci befolyásra tenne szert az online hírpiacon. Szélsőséges esetben megeshet az is, hogy az MT nem tudja rövid úton értékesíteni a csomagot. 

Az biztos, hogy a verseny nagy: volt például jelentkező, aki azért szállt ki, mert maximum 9 millió euróra, azaz 2,8 milliárd forintra becsülte az árat. Ennél a legmagasabb összeget bemondó New Wave akár 1 milliárddal többet is megadna az Origo Médiáért.