2 fontos tanulság a teljesen elborult Ákos–Telekom-ügyből

gazdaság
2015 december 18., 15:23
comments 598

Rég volt ilyen földöntúlian béna politikai "ügy", mint amit Kovács Ákos zenész, a Magyar Telekom és a magyar kormány összehoztak. A bizarr eseménysorozatnak mégis van két nagy tanulsága, és meglepő módon két távlatilag kimondottan fontos gazdaságpolitikai témával függenek össze: a munkaerővel és a tőkével.

1. A kormány fontosnak tartja, hogy szimbolikusan elkötelezze magát egy női esélyegyenlőség-ellenes nyilatkozat mellett, ami elég rossz üzenet a jövőnk szempontjából

Egy csomó dolgon felháborodhatott volna a kormány, hogy kit vagy kit nem támogat milyen alapon melyik cég – de nem tette, ebben az esetben viszont igen. Ezért akármennyire is érdektelen, hogy mit mond Ákos, azzal, hogy a kormány ennyire beállt mögé, hirtelen fontos lett, hogy mit mondott. Márpedig, mint közismert, ezt mondta:

"A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak. Én így érzem. (...) [A nők dolga:] Hát, mondjuk a női princípiumot beteljesíteni, nem? Hogy mondjuk valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni."

Amiben az a leginkább figyelemreméltó, hogy

HIHETETLENÜL NAGY BAROMSÁG.

Több nyilatkozatban azt kommunikálta a kormány (sőt, maga Orbán Viktor), hogy nem ez a gondolatvilág adná családpolitikájának alapját, és nem azért mondták fel a Telekom-szerződéseket, mert azonosulnak Ákos gondolataival – de ez nem magyarázza meg a hisztérikus kormányzati lépést, és egyébként is, minden ilyen nyilatkozatra jut egy Kövér László.

Valójában egészen pontosan visszaadja a kormány nőkkel kapcsolatos elképzeléseit, amik részben megrekedtek valahol a XIX. század közepénél divatos irányzatoknál. A valós világban, a fejlett országokat nézve azokban az országokban szülnek a nők több gyereket, ahol nem keresnek sokkal kevesebbet a férfiaknál:

Függőleges tengely: nemi egyenlőtlenség bérekben, vízszintes tengely: termékenység. Ahol sokkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, ott jellemzően kevesebb gyerek születik.
photo_camera Függőleges tengely: nemi egyenlőtlenség bérekben (minél magasabb szám, annál kisebb az eltérés), vízszintes tengely: termékenység (minél nagyobb, annál több gyerek születik). Ahol sokkal kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak, ott jellemzően kevesebb gyerek születik.

Egyébként Magyarország sokáig egész jól állt nemi béregyenlőségben, de az utóbbi években ez egészen sokat romlott:



Sokat számít az is a gyerekvállalásnál, hogy a nők úgy érezzék, vissza fognak találni a munkaerőpiacra, nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Ez Magyarországon nincs így, mivel – többek között éppen a mostani kormány családpolitikája miatt – éppen azt ösztönzik a hosszú szülési szabadsággal és az apák nevelésben való részvételére irányuló kevés ösztönzővel, hogy a nők ne dolgozzanak gyerekkel. Ennek megfelelően alacsony is az anyai foglalkoztatás, ami egészen szorosan korrelál a termékenységgel:

Forrás: OECD, 2013-as adatok.
photo_camera Forrás: OECD, 2013-as adatok. A függőleges tengelyen a termékenységet látjuk, a vízszintesen az 0-12 éves gyerekkel rendelkező anyák foglalkoztatottsági szintjét.

Igaz, a kormány tett jó lépéseket is ebben az ügyben, például a gyed extra (újra)bevezetésével.

Magyarország demográfiai csapdahelyzetbe került, amin nincs az a kereszténydemokrata-konzervatív-családbarát nyilatkozatdömping, ami segíteni tudna. A nyugdíjrendszer például a mostani folyamatok alapján egészen biztosan fel fog borulni, mint ez a minap megjelent remek tanulmány rámutatott.

Egyszóval lehet, hogy nem ártana inkább azon dolgozni, hogy a nők ne érezzék magukat jövedelmi bizonytalanságban, ahelyett, hogy patetikus szónoklatokkal babákat követeljünk tőlük.

2. A kormány továbbra is minden lehetséges eszközzel rontja a külföldi cégek beruházási kedvét 

Nem meglepő módon ez a teljesen idióta, és kívülről nézve talán szórakoztató történet megjárta az egész világsajtót is, például a világ vezető üzleti hírportáljánál, a Bloombergnél is írtak róla cikket. Amiben a Capital Economics elemzője a következőképpen vélekedik.

"Ez mélyíteni fogja a magyar kormány magánszektorbeli beavatkozásaival kapcsolatos aggodalmakat. Ez akár csökkentheti is a beruházásokat az országokban"

– mondja William Jackson londonielemző.

Nem nehéz ezt az előfizetés-felmondást nem egy újabb, és már a sokadik, külföldi vállalatoknak küldött üzenetként értelmezni: "ha a kormánytól eltérő módon politizálsz, megbüntetünk".

A magyar kormány rendszeresen kinyilvánítja – a külső szemlélőnek akár úgy is tűnhet, hogy találomra –, hogy bizonyos magángazdasági szektorokban teljesen más tulajdonviszonyokat szeretni látni. Ez történt korábban például a bankoknál, az energetikában, a kiskereskedelemben, a médiában vagy az építőiparban – néha egészen brutális eszközökkel.

Ezernyi felmérés igazolja, hogy a külföldi befektetők tragikusan rossznak látják a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. Kinek lenne kedve beruházni egy olyan országban, ahol bármelyik pillanatban úgy dönthet a kormány, hogy kivet egy büntetőadót, egyeztetés nélkül újraszabályoz mindent, piaci szereplőket vásárol fel és hasonlók.

Így jutunk el a magyar gazdaság potenciális növekedését a demográfiai helyzet mellett meghatározó másik fontos dologhoz, a beruházásokig:

A KFIB ábrája, az látszik belőle, hogy a magánszektorbeli beruházások némi stagnálás után már csökkenőben vannak.
photo_camera A KFIB ábrája, az látszik belőle, hogy a magánszektorbeli beruházások némi stagnálás után már csökkenőben vannak.

A magyar kormánynak tehát az Ákos-Telekom témában egyszerre sikerült szimbolikusan elköteleznie magát egy olyan családpolitika mellett, ami biztosítja, hogy a nőknek ne legyen kedve gyereket vállalni, és még ugyanezzel a lépéssel elkedvetleníteni az itt beruházni tervező külföldi cégeket.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.