Tíz ábra arról, hogy mennyire katasztrofálisnak látják Magyarország teljesítményét a nálunk befektető német üzletemberek
2015 április 14., 14:19
2 fontos tanulság a teljesen elborult Ákos–Telekom-ügyből
Rég volt ilyen földöntúlian béna politikai "ügy", mint amit Kovács Ákos zenész, a Magyar Telekom és a magyar kormány összehoztak. A bizarr eseménysorozatnak mégis van két nagy tanulsága, és meglepő módon két távlatilag kimondottan fontos gazdaságpolitikai témával függenek össze: a munkaerővel és a tőkével.
1. A kormány fontosnak tartja, hogy szimbolikusan elkötelezze magát egy női esélyegyenlőség-ellenes nyilatkozat mellett, ami elég rossz üzenet a jövőnk szempontjából
Egy csomó dolgon felháborodhatott volna a kormány, hogy kit vagy kit nem támogat milyen alapon melyik cég – de nem tette, ebben az esetben viszont igen. Ezért akármennyire is érdektelen, hogy mit mond Ákos, azzal, hogy a kormány ennyire beállt mögé, hirtelen fontos lett, hogy mit mondott. Márpedig, mint közismert, ezt mondta:
"A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak. Én így érzem. (...) [A nők dolga:] Hát, mondjuk a női princípiumot beteljesíteni, nem? Hogy mondjuk valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni."
Amiben az a leginkább figyelemreméltó, hogy
HIHETETLENÜL NAGY BAROMSÁG.
Több nyilatkozatban azt kommunikálta a kormány (sőt, maga Orbán Viktor), hogy nem ez a gondolatvilág adná családpolitikájának alapját, és nem azért mondták fel a Telekom-szerződéseket, mert azonosulnak Ákos gondolataival – de ez nem magyarázza meg a hisztérikus kormányzati lépést, és egyébként is, minden ilyen nyilatkozatra jut egy Kövér László.
Valójában egészen pontosan visszaadja a kormány nőkkel kapcsolatos elképzeléseit, amik részben megrekedtek valahol a XIX. század közepénél divatos irányzatoknál. A valós világban, a fejlett országokat nézve azokban az országokban szülnek a nők több gyereket, ahol nem keresnek sokkal kevesebbet a férfiaknál:
Egyébként Magyarország sokáig egész jól állt nemi béregyenlőségben, de az utóbbi években ez egészen sokat romlott:
Sokat számít az is a gyerekvállalásnál, hogy a nők úgy érezzék, vissza fognak találni a munkaerőpiacra, nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe. Ez Magyarországon nincs így, mivel – többek között éppen a mostani kormány családpolitikája miatt – éppen azt ösztönzik a hosszú szülési szabadsággal és az apák nevelésben való részvételére irányuló kevés ösztönzővel, hogy a nők ne dolgozzanak gyerekkel. Ennek megfelelően alacsony is az anyai foglalkoztatás, ami egészen szorosan korrelál a termékenységgel:
Igaz, a kormány tett jó lépéseket is ebben az ügyben, például a gyed extra (újra)bevezetésével.
Magyarország demográfiai csapdahelyzetbe került, amin nincs az a kereszténydemokrata-konzervatív-családbarát nyilatkozatdömping, ami segíteni tudna. A nyugdíjrendszer például a mostani folyamatok alapján egészen biztosan fel fog borulni, mint ez a minap megjelent remek tanulmány rámutatott.
Egyszóval lehet, hogy nem ártana inkább azon dolgozni, hogy a nők ne érezzék magukat jövedelmi bizonytalanságban, ahelyett, hogy patetikus szónoklatokkal babákat követeljünk tőlük.
2. A kormány továbbra is minden lehetséges eszközzel rontja a külföldi cégek beruházási kedvét
Nem meglepő módon ez a teljesen idióta, és kívülről nézve talán szórakoztató történet megjárta az egész világsajtót is, például a világ vezető üzleti hírportáljánál, a Bloombergnél is írtak róla cikket. Amiben a Capital Economics elemzője a következőképpen vélekedik.
"Ez mélyíteni fogja a magyar kormány magánszektorbeli beavatkozásaival kapcsolatos aggodalmakat. Ez akár csökkentheti is a beruházásokat az országokban"
– mondja William Jackson londonielemző.
Nem nehéz ezt az előfizetés-felmondást nem egy újabb, és már a sokadik, külföldi vállalatoknak küldött üzenetként értelmezni: "ha a kormánytól eltérő módon politizálsz, megbüntetünk".
A magyar kormány rendszeresen kinyilvánítja – a külső szemlélőnek akár úgy is tűnhet, hogy találomra –, hogy bizonyos magángazdasági szektorokban teljesen más tulajdonviszonyokat szeretni látni. Ez történt korábban például a bankoknál, az energetikában, a kiskereskedelemben, a médiában vagy az építőiparban – néha egészen brutális eszközökkel.
Ezernyi felmérés igazolja, hogy a külföldi befektetők tragikusan rossznak látják a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. Kinek lenne kedve beruházni egy olyan országban, ahol bármelyik pillanatban úgy dönthet a kormány, hogy kivet egy büntetőadót, egyeztetés nélkül újraszabályoz mindent, piaci szereplőket vásárol fel és hasonlók.
Így jutunk el a magyar gazdaság potenciális növekedését a demográfiai helyzet mellett meghatározó másik fontos dologhoz, a beruházásokig:
A magyar kormánynak tehát az Ákos-Telekom témában egyszerre sikerült szimbolikusan elköteleznie magát egy olyan családpolitika mellett, ami biztosítja, hogy a nőknek ne legyen kedve gyereket vállalni, és még ugyanezzel a lépéssel elkedvetleníteni az itt beruházni tervező külföldi cégeket.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.