Tavaly ősszel hatalmas botrány lett abból, hogy kiderült, az USA vízumtilalommal sújtott hat magyar állampolgárt, akik az amerikai kormány szerint korrupciós ügyekben érintettek, és kormányzati tisztviselők, vagy pedig a kormányhoz közel álló személyek.

A bejelentésnek politikai következményei ugyan lettek, de a magyar igazságszolgáltatás nem reagált, és a kormányzati politikusok végig azt mondták, hogy fogalmuk sincs, hogy az amerikaiak miről beszélnek.

A kormány álláspontja az volt, hogy mivel az amerikaiak nem mondtak sem konkrét neveket, sem pedig konkrét ügyeket, ezért nincs is mit kinyomozni. A rendszerváltás óta a legmélyebb szintre süllyedt az amerikai – magyar viszony, kifejezetten USA-ellenes kirohanásokat intéztek a Fidesz közeléből, míg az amerikai kormány különböző módokon azóta is rendszeresen figyelmezteti a magyar kormányt, hogy itt burjánzik a korrupció.

A kitiltottak közül egyetlen személy jelentkezett csak, Vida Ildikó, a NAV azóta lemondott elnöke. Vida azt mondta, hogy semmilyen korrupcióban sem volt benne, az amerikai vád szerinte alaptalan. Indított maga ellen egy vizsgálatot, amit személyesen felügyelt, és ami tisztázta őt és a NAV-ot minden gyanú alól.

Azóta hivatalosan semmit sem lehet tudni a kitiltási ügyről.

De most fejlemény van

Péntek délelőtt az ügyészség váratlanul bejelentette, hogy több mint egy évvel a botrány kipattanása után találtak valakit, aki a kitiltottak között van, és az illetőt meg is gyanúsították már.

Az ügyészség szerint a következő történt: egy bizonyos T. V. (aki a gyanúsított) azt ígérte a Bunge nevű amerikai cégnek, hogy kétmilliárd forintért el tudja intézni, hogy a kormány az étolaj áfáját 27-ről 5 százalékra csökkentse. Az ügyészség azt állítja, hogy a nyomozás közben az derült ki, hogy T. V. át akarta verni az amerikaiakat, és semmilyen valódi üzenetet sem hozott a kormány közeléből arról, hogy pénzért lehetne áfatörvényt vásárolni.

Vagyis a legújabb hivatalos magyar álláspont szerint valami alapja volt az amerikai vádaknak, csakhogy az nem a kormányzatot érintette, hanem valaki olyat, aki csak úgy csinált, mintha köze lenne a kormányzathoz.

Az ügyészség pénteki tájékoztatásából az is kiderült, hogy T. V. azzal etette a Bunge-t, hogy Heim Péterrel, a Századvég nevű kormányközeli intézet egyik akkori vezetőjével áll kapcsolatban a kormányzati oldalon. Az ügyészség szerint ez nem volt igaz.

Néhány érdekes körülmény

• A Századvég robbantotta a kitiltási botrányt
  

A kitiltási botrányt a Századvég által kiadott Napi Gazdaság című lap fedte fel. Az egész botrány úgy indult, hogy írtak egy cikket arról, hogy a NAV néhány amerikai cégnél adóvizsgálatot tartott, és bosszúból az adóhatóság vezetői ellen utazási korlátozást léptettek életbe. A cikk arra volt kihegyezve, hogy az amerikaiak méltatlan módon, adminisztratív eszközökkel akarják megakadályozni a magyar szervek munkáját. A cikkre válaszul jelentette be André Goodfriend, az USA budapesti nagykövetségének akkori ügyvivője, hogy a cikk állításai nem igazak, viszont több kormányközeli magyar állampolgárt kitiltottak korrupció gyanúja miatt.

• Heim Péter azóta már nem tulajdonos a Századvégnél
  

A Századvég Gazdaságkutató Zrt.-ben lévő részvényeit Heim Péter tavaly novemberben eladta, egy hónappal a botrány kirobbanása után. Előtte az Origónak azt nyilatkozta, hogy semmilyen korrupciós ügyhöz nincs köze, sem neki, sem a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, és a kitiltási ügyhöz sincs közük. Heim visszavonult azóta minden közéleti szerepléstől is. 

• Az ügyészség szerint T. V. egy alapítvány számlájára kérte a kenőpénzt, és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egyik vezetőjére hivatkozott
  

Az ügyészség szerint T. V. azt mondta az amerikai cégnek, hogy egy bizonyos alapítvány számlájára kell a kenőpénzt elhelyezni az áfa-csökkentés érdekében, és erről egy gazdaságkutató zrt. vezetőjével állapodott meg. Az ügyészségi sajtótájékoztatón kiderült, hogy T.V. úgy állította be, hogy az alapítvány és a gazdaságkutató cég is a Századvég csoporthoz tartozik. (A Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Alapítvány partnerszervezetek. Az alapítvány már több mint 20 éve működik, és mellé alapította meg Heim Péter és Giró-Szász András 2010-ben a gazdaságkutatót. Előbbi politikai elemzésekkel és kutatásokkal, utóbbi gazdaságiakkal foglalkozik.)  

Az egész ajánlat viszont az ügyészség szerint kamu volt. Ugyanakkor T. V. nem a saját számláját adta meg, ami pedig logikus húzás lett volna, ha a valóságban semmilyen kapcsolatban sem volt semmilyen alapítvánnyal. Lehet, hogy így akart meggyőzőbbnek tűnni, vagy lehet hogy a Századvéget akarta befeketíteni az amerikaiak előtt?

• Kezdettől terjedtek pletykák, hogy védelmi pénzt akartak szedni amerikai cégektől
  

Már a kitiltási ügy kirobbanásakor is több helyről arról értesültünk, hogy az amerikai kormánynak több amerikai cég is jelezte, hogy magyar állampolgárok komoly pénzekre akarják lehúzni őket, azt állítva, hogy így majd jobb megítélés alá esnek a kormánynál. Konkrét történeteket hallottunk arról, hogy egyébként felesleges drága tanulmányok megrendeléséét vagy tanácsadói szerződésekért cserébe ígértek egyesek az állam nevében kedvezményeket, lehetőségeket. Még tavaly ősszel nem hivatalos helyről azt hallottuk, hogy ilyesmi üzerkedésekről szóló bejelentések lehettek a kitiltások alapjai. Az ügyészség által most felfedett történet hasonlít az akkor pletykaként terjedő modellre. 

• A Bunge szerepe is hamar felmerült
  

Tavaly októberben az Index arról írt, hogy  a Bunge-nak szerepe lehet a kitiltási botrányban. Az Index akkori információi szerint valaki azzal kereste meg a céget, hogy ha egy kormányközeli alapítványnak befizetnek egy nagyobb összeget, akkor majd ők is csalhatnak az áfával. Egy másik változat szerint stratégiai megállapodást ígért nekik valaki a kormánnyal, ha a cég visszacsorgat a közvetítőknek valamit a haszonból. A Bunge ezeket a híreket nem erősítette meg.

Annyi viszont kiderült, hogy a Bunge valóban tett bejelentést a NAV-nak arról, hogy szerintük mások csalnak az étolaj áfájával. A NAV kiadott egy közleményt, hogy a Bunge dokumentumai alapján sikeres nyomozásba kezdtek. 

Tállai András államtitkár (aki azóta a NAV vezetője) pedig arra célozgatott, hogy a Bunge is érintett lehet áfacsalási ügyben, de ezt részletesebben nem fejtette ki. A Bunge minden céggel kapcsolatos találgatást visszautasított.

• Az áfacsalásokkal az amerikaiak is előjöttek
  

Az USA sohasem nevezte meg, hogy kik és milyen ügyben érintettek az általuk vélelmezett korrupciós ügyekben, de André Goodfriend jelezte, hogy ezekről az ügyekről magyar állampolgárok már nyilvánosan beszéltek. Így például utalt Horváth András egykori NAV-os tisztviselőre, aki egy zöld dossziéban foglalta össze, hogy hatalmas áfacsalások felett huny szemet a hivatal. Most az ügyészség is arra jutott, hogy az áfacsalások és a kitiltások mögött van valami összefüggés.

Még mindig nagyon keveset tudunk

Továbbra sem tudjuk, hogy a legalább hat kitiltott közül négy fő kicsoda. Eddig Vida Ildikó és most T. V. személyére derült fény. 

Amennyiben a mostani gyanúsításból nyilvános per lesz, akkor talán kiderülhet, hogy ez a bizonyos T. V. hogyan akarta elhitetni az amerikai óriáscéggel, hogy Magyarországon kétmilliárd forintért adócsökkentést lehet vásárolni.