A teljes ellenzék azt ígéri, hogy nem szavazzák meg a terrorveszélyt

  • Olyasmi történhet a következő hetekben a magyar parlamentben, amire már rég nem volt példa. Tétje lesz egy szavazásnak.
  • A kormány alkotmányba foglalná a terrorveszélyhelyzet fogalmát. Erről bővebben itt írtunk.
  • Az alkotmány módosításához a képviselők kétharmadának, vagyis 133 képviselőnek a szavazatára lenne szükség.
  • A Fidesznek és a KDNP-nek együtt 131 képviselője van.
  • Vagyis minden egyes szavazatnak, esetleges félrenyomásnak nagy súlya van.
  • Ezért végigkérdeztük az összes ellenzéki parlamenti frakciót és egyéni képviselőt, illetve pártjaikat, hogy ha valóban a most ismert formában nyújtják be az alkotmánymódosítást, hogyan szavaznak. Ez alapján pedig

a teljes magyar ellenzék egységes abban, hogy ezt az alkotmánymódosítást, a jelenlegi feltételekkel nem szavazzák meg.

(Technikailag fontos, hogy a szavazáson az összes képviselő kétharmadának szavazatára van szükség, nem csak a jelenlévők kétharmadára. Vagyis ha egy képviselő nem megy el, az ebben az esetben lényegében a nem szavazattal egyenlő. Ahhoz, hogy egy ellenzéki támogassa a javaslatot, konkrétan arra lenne szükség, hogy igen gombot nyomjon.)

A három ellenzéki frakció: nem

A frakció álláspontja világos és egyértelmű, a Fidesz eredeti javaslatát elutasítjuk, a frakció minden tagja egységesen nemmel fog szavazni a jelenlegi formájában beterjesztett fideszes indítványra - közölte a Jobbik.

A másik két parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki párt, az MSZP és az LMP is azt mondta, elutasítják a javaslatot, ennek pontos formáját (nem megjelenés vagy nem szavazat) a parlamenti ülésszak kezdete előtti frakcióülésen véglegesítik.

Független képviselők: nem

Azok közül, akiknek nincs frakciójuk, 

  • a Demokratikus Koalíció azt mondta, minden képviselő számára kötelező a részvétel és a nemmel voksolás
  • Együtt: "Álláspontunk egyértelműen és egységesen elutasító, az Együtt és országgyűlési képviselői nem támogatják a javaslatot".
  • És az egyedüli PM-es Szabó Tímea, a liberális Fodor Gábor, a független Kész Zoltán, illetve az egykori szolidaritásos, most független Kónya Péter is mind határozottan azt mondták, nemmel szavaznak a javaslatra. 

Az persze elméletileg elképzelhető, hogy lesznek még módosítások, Tuzson Bence kommunikációs államtitkár ugyanis a köztévében pénteken úgy fogalmazott, a kormány valószínűleg nem változtat a javaslatán, "az egymástól nagyon messze lévő álláspontok miatt a parlament a megfelelő vitafórum".

Azt, hogy pontosan mikor lesz a szavazás, még nem tudjuk.

Azzal is nyerhetnek, ha elbuknak

Más kérdés, hogy jól látszik az is, a kormánynak kommunikációs szempontból az sem jön rosszul, ha elbukik a javaslat.

Azt nem lehet mondani, hogy mindent megtettek volna az érdemi vitáért. Miután az ötpárti egyeztetésről kiszivárogtak a módosítás részletei, Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke arról beszélt, várják az ellenzéki javaslatokat. Majd miután ezek a javaslatok megérkeztek, Tuzson Bence közölte, nincs értelme tovább tárgyalni. A vita színvonalát Németh Szilárd hétvégi ATV-szereplése mutatta meg a legjobban, aki egyetlen kérdésre sem válaszolt érdemben.

Eközben viszont a kormány újsághirdetéseket adott fel arról, hogy a baloldali pártok nem támogatják az alkotmánymódosítást, tehát nem akarják megvédeni az országot a terroristáktól. A kommunikációban pedig meghatározó elem lett az a vonal, hogy aki nem támogatja a módosítást, az lényegében a terroristákkal van. Ha valóban elbukik a javaslat, könnyen elképzelhető, hogy ezt még jobban hangsúlyozza majd a kormány.

Ettől még persze a kormánynak nem lesz igaza ebben. Ahogy az erről szóló cikkünkben is részletesen kifejtettük, ahogy Péterfalvi Atila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is megfogalmazta, és ahogy az említett tévévitában is jól látsztt, egyetlen kritikus sem azt vitatja, hogy terrorhelyzetben szükség lehet rendkívüli intézkedéseke. A kormány javaslata viszont sem azt nem tisztázta, mi számít terrorhelyzetnek, sem azt nem indokolta meg, miért kellene a rendkívüli jogrendet szokatlanul hosszan, hatvan napig fenntartani. Az pedig, hogy egy kormány saját hatáskörben, pontosan meg nem határozott feltételek mellett dönthessen arról, mikor hirdet terrorveszélyhelyzetet, nagyon veszélyes. A kritika tehát erre vonatkozik, bármit is mond a kormánypropaganda.

UPDATE: "A konkrét szavazáson pedig arra is lenne lehetőség, hogy a frakciók név szerinti szavazást kérjenek. Ebben az esetben mindenkinek egyesével kellene bemondania a szavazatát, vagyis félrenyomni sem lehetne." - szerepelt a cikkben eredetileg, de ezt pontosítanunk kell. Az új házszabály értelmében nincs olyan opció, hogy egyesével kell bemondani a szavazatokat. Mindenki megnyom egy gombot, és a parlament.hu-n lesz elolvasható név szerint, hogy ki hogyan szavazott.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.