A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ma kimondta, hogy a magyar állam megsértette egy iráni meleg menedékkérő emberi jogait, amikor menekültügyi őrizet címén 60 napra rács mögé zárta. A menekültügyi őrizetre az európai jog csak kivételes esetben, az egyéni körülményeket gondosan mérlegelve ad lehetőséget.

A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele esetében sem mérlegelés, sem kivételes helyzet nem volt. Ehhez képest a menedékkérők közül most is százakat tartanak így fogva Magyarországon.

A strasbourgi bíróság több tekintetben is úttörő döntést hozott:

1. Az első olyan magyarországi ügyben ítélkezett, ahol kimondták, a kérelmezőnek mint melegnek is sérültek az emberi jogai.
   
2. Először állapították meg, hogy egy itteni menedékkérőnek a menekültügyi őrizete jogellenes volt, megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
   

O. M. Iránban élt, és melegként valós életveszélyben volt, mert az országban széles körű kulturális és vallási előítéletek élnek a homoszexualitásról, az állam pedig halálbüntetéssel fenyegeti a melegeket. A férfi helyzete azért is volt súlyos, mert a környezete is megtudta, hogy meleg, és egyenesen a családja jelentette fel. Miután büntetőeljárás indult ellene, elmenekült Iránból.

2014 júniusán állították meg a magyar rendőrök, ő pedig rögtön menedéket kért, és azt is elárulta, miért menekül, de a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elrendelte a 72 órás menekültügyi őrizetét, amit a bíróság 60 nappal meghosszabbított. Csak miután ezt letöltötte, akkor kerülhetett nyitott menekülttáborba. Ezután amúgy különösebb nehézség nélkül megkapta a nemzetközi védelmet, és menekültként ismerte el a menekültügyi hatóság. O. M. most is Magyarországon él.

O. M. és a Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz fordult, miszerint a magyar állam önkényes eljárása megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a jogellenes fogva tartást tiltó cikkét. A bíróság nekik adott igazat, az indoklás szerint O. M.-et a magyar állam nem helyezhette volna idegenrendészeti őrizetbe, ezért 7500 euró igazságos elégtételt ítéltek meg O. M.-nek, és 3395 euró költségtérítésre is kötelezték a magyar államot.

A Helsinki Bizottság szerint az ítélet rámutat a menedékkérők fogva tartásának rendszerszintű problémáira: a magyar állam önkényesen, jogilag is elfogadhatatlanul rak rács mögé háború és üldöztetés elől menekülő embereket, és a menekültügyi rendszere „minden ízében embertelen körülményeket teremt az átlagnál sérülékenyebbek számára”. Itt például egy meleg embert zártak olyanok közé, akikről feltételezhető, hogy ellenségesek a homo- és transzszexuálisokkal.