Mészáros Lőrinc-közeli nagyvállalkozó lehet a legnagyobb az MKB új tulajdonosai között

Pislogva nézte az ország az utóbbi hónapokban, hogyan játssza át a Magyar Nemzeti Bank a negyedik-ötödik legnagyobb magyar pénzintézetet, a korábbi bajor tulajdonosaitól jó drágán államosított MKB Bankot olyan befektetőknek, akiknek 90 százaléka nem akarja, hogy a magyar nyilvánosság tudja, ki ő.

Pedig volt sajtótájékoztató is, ahol a korábbiakhoz képest változatlanul csak arról tudtam beszámolni, hogy megjelentek emberek, akik az új tulajdonosokat képviselték, és elmondták azt, hogy az új tulajdonosok nem kívánnak előállni, inkább továbbra is ismeretlenek maradnak.

Eközben sokan azt pletykálták, hogy „Orbán és Matolcsy megvették az egyik legnagyobb magyar bankot”,

de legalábbis erősen kormányközelbe került az MKB tulajdonosi köre. Ez a rendelkezésekre álló adatok alapján teljes mértékben bizonyíthatatlan, dokumentumokat ugyanis alig ismerni, csak MNB-határozatokat és közleményeket, MKB-közleményt és döbbenetesen szűkszavú cégbírósági papírokat látunk.

A cégbíróságon még annyi sem derül ki, amit eddig tudni lehetett, tehát hogy kik kezelik az új befektetők pénzét, hiszen egyikőjük befolyása sem éri el az ötven százalékot: az állítólag ázsiai befektetőket tömörítő Blue Robin SCA és az állítólag magyar befektetőket tömörítő METIS Magántőke Alap részesedése 45-45 százalék, a Pannónia Nyugdíjpénztár tíz százalékot kapott.

Ehhez képest ennyi jelzés érkezett be hivatalosan a tulajdonosváltásról:

Ennyi. Törlik a korábbi részvényest, a Szanálási Alapot, az újakat meg sem kell nevezni.

Az Európai Bizottság szóvivője kérdésemre csak annyit tudott válaszolni, hogy ugyan felügyelték az MKB szanálásának folyamatát, de ők csak azt vizsgálták, volt-e tiltott állami támogatás. Az eladás ügyében viszont nem illetékesek, és engedélyezniük sem kell azt, az új tulajdonosok valódi kilétének ellenőrzése a Magyar Nemzeti Bank feladata.

És bár az MNB mindent megtett, hogy egy nemzetközi szokásoknak is megfelelő, támadhatatlan ügyletként mutassa be az MKB eladását – a befektetőket a JP Morgan nevű amerikai óriásbank szervezte össze, milliárdos díjazásért cserébe, részt vett az összes nagy könyvvizsgáló a big fourból, az MNB-alelnök pedig újságírók előtt beszélt arról, hogy az új tulajdonosok írásban esküdtek, nincs náluk semmilyen MNB-alapítványi forrás –, azért

így is vannak erősen ráutaló jelzések, hogy a kormányhoz és a jegybankhoz nagyon-nagyon közeli befektetőkhöz került a bank.

Például: miért szögezték le az új tulajdonosok képviselői, amilyen hamar csak lehetett, hogy teljes mértékben a mostani, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási tanácsa (elnök: Matolcsy György) által beiktatott menedzsmentet (vezérigazgató: Balog Ádám, korábbi MNB-alelnök és Matolcsy idején NGM-államtitkár) támogatják? Milyen magyar befektetési alap tud egyszer csak hipp-hopp, minden hírverés vagy akár a potenciális, nagy vagyonú befektetők közötti hírszivárgás nélkül bevonni 42 milliárd forint tőkét, mint a METIS Magántőke Alap? Miért akarnak az új tulajdonosok ennyire ismeretlenek maradni? Milyen többletinformációk birtokában fizethettek 37 milliárdot egy olyan bankért, amiért korábban – a szanálás előtt – az OTP 1 forint vételárat is sokallt volna, a többi (főként amerikai szakmai befektető) ajánlattevő ajánlata pedig a 30 milliárdot sem érte el?

A Duna Aszfalt-szál

Egy ilyen, a többinél erősebb ráutaló jelzést vett észre a Figyelő, aminek csütörtöki címlapsztorija az MKB-eladás körüli háttérmozgásokkal foglalkozik. Az egyik leghangosabban hallható, hónapok óta köröző pletyka szerint ugyanis a METIS Magántőke Alapban

Szíjj Lászlónak, a Duna Aszfalt tulajdonosának pénze van.

A METIS 17 milliárd forinttal lesz az MKB 45 százalékos tulajdonosa.

Ez több ráutaló jel alapján is logikusnak tűnik. Egyrészt Jaksa János, a Minerva Tőkealap-kezelő vezetője – és így a METIS Magántőke Alap kezelője – 2009-ig a Raiffeisen kecskeméti fiókját vezette, és főként vállalati hitelekkel foglalkozott. Itt az egyik legnagyobb ügyfele éppen a Duna Aszfalt lehetett, amely 2006 óta vezet a kecskeméti fiókban több számlát.

A Raiffeissen egyébként a közjegyzői kamara honlapján megtalálható információk szerint jelen pillanatban is 2,3 milliárd forintos hitelkeretet nyújt a Duna Aszfaltnak:

A Figyelő forrásai szerint Jaksa és Szíjj ismeretsége hosszú időre nyúlik vissza, és ügyfél-bankár viszonyon alapul. (Az nem is olyan fontos a lap szerint, hogy Szíjj éppen egy olyan üzleti körtől bérelt lakást a Gellérthegy legelitebb utcájában, a Bérc utcában, amelytől Jaksa János megvette az általa Minervának átnevezett alapkezelő céget. Egyébként éppen itt, a Bérc utcában épít Szíjj Tief Terra nevű cége Mészáros Lőrinccel közösen luxusvillát.)

És mit válaszolt a Figyelőnek a nyilvánosság elől jellemzően rejtőzködő Szíjj László?

„Szíjj úr nem kíván kommentárt fűzni az MKB Bank eladásával kapcsolatos híresztelésekhez",

amit nehéz lenne cáfolatnak nevezni.

A Figyelő mindenesetre arra utal, hogy a METIS alap főként Szíjj pénzét takarja. A transzparencia hiánya egyébként is csak a magyar közvéleménynek szól, a felügyeleti szerveknek július 1-én az új tulajdonosok elküldtek egy papírt, amin szerepel az MKB végső tulajdonosi haszonélvezőinek (UBO) listája. Ha ezt nem lépték volna meg, akkor a bankközi piacon is megcsappant volna a bizalom az MKB iránt, ami veszélyeztetné a pénzintézetet. Ezen a papíron kitüntetett helyen szerepelhet Szíjj László neve.

Szíjj Lászlónak pénze biztosan van egy ilyen befektetésre. Mint mi is többször megírtuk, a tiszakécskei vállalkozó cége különösen Simicska Lajos félreállítása óta döbbenetes közbeszerzési sikereket ért el a nagyon jól fizető útépítések piacán, 2013 és 2015 között 11,7 milliárd forintot szedett ki a Duna Aszfaltból tisztán osztalékban, miközben a Duna Aszfalt eredménytartalékában ötmilliárd forint körüli összeg van.

Ábra innen.

A közelmúltban Szíjj cégei kiléptek a tőzsdén kereskedett 4ig Nyrt.-ből, ami a Figyelő szerint összefügghet azzal, hogy Szíjj kénytelen volt összpontosítani erőforrásait az MKB-s befektetés érdekében.

Szíjj birodalma egyre inkább összenő a felcsúti gázszerelő-polgármester „Mészáros Lőrinc” birodalmával, amivel szinkronban nyerik a legnagyobb építőipari közbeszerzéseket. Most már két közös cégük is van, a CLH és a CLH Klímaszervíz, és láthatóan annyira bíznak egymásban, hogy a két cég közgyűlésén mindkettejüket ugyanaz a Pálffy Balázs képviselte. A bicskei fiatalember mellesleg Mészáros Lőrinc vőjelöltje, és a Duna Aszfalt tulajdonban álló Magyar Építő ügyvezetője (és nem örül, hogy ezt felhozzák korán elért cégvezetői sikereivel kapcsolatban).

Így lesz a menedzsment nagytulajdonos

A másik 45 százalékos tulajdonos az egész konzorciumot vezető, luxemburgi Blue Robin Investments SCA. Ez egy befektetési alap, amit a hasonló nevű luxemburgi Blue Robin s.á.r.l. kezel. Semsey Barna Szingapúrban élő befektetési bankár, a Blue Robin tanácsadója elmondása szerint az ázsiai befektetők körében teljesen normális, hogy luxemburgi bejegyzésű céges alapokon keresztül szereznek tulajdont az EU-ban; ez főleg a kedvező adózás és a rugalmasság miatt éri meg nekik.

A Figyelő értesülései szerint az ázsiai befektetőket képviselő Rakesh Kumar Aggarwal időzavarba került. Ennek az lett a megoldása, hogy, mint azt a Magyar Narancs korábban megírta, létrehozott egy magyar kft-t, a Graha Hungary Investmentet – ebben a Kovács Gábor-üzlettárs Csépai Gergely mellett azóta igazgató lett Semsey Barna, és a concorde-os privátbankár, Ticz Balázs is. És ez a cég Magyarországon felvesz hitelt, hogy kifizesse az MKB-s vétel árát, amit majd később visszafizetnek a sötétben bújkáló ázsiai befektető valódi pénzéből. A Graha Hungary számlavezetője a Gránit Bank, amivel az MKB mostani menedzsmentje elég jó viszonyban van – a Gránitnak részesedése is van a nemrég alapított MKB Jelzálogbankban –, és a Figyelő szerint ez a kisebb magyar bank adta a forrást a nemrég alapított magyar cégnek a 17 milliárdos MKB-vételárra.

A Figyelő viszont úgy tudja, a Blue Robin 45 százalékos részesedésének harmadát, egy 15 százalékos csomagot kínál fel a menedzsmentnek. Nem ingyen, az MKB munkavállalói részvényprogramja azon az áron vásárolhatja meg a részvényeket, amelyen a Blue Robin azokat megvette.

A menedzsment banki hitelből vásárolhatja meg a részesedést,

erről már folynak is tárgyalások, és az sem elképzelhetetlen a Figyelő szerint, hogy ezt a hitelt is a Gránit Bank nyújtja majd.

A jelek szerint komoly példaképek vannak:

Egyik forrásunk szerint a minta az OTP, ahol a menedzsment alacsony részesedéssel, de évek óta jó ösztönzési rendszerrel s nagy önállósággal irányíthat egy tőzsdén jegyzett bankot. »Csányi Sándor jászárokszállási születésű, Balog Ádám jászberényi, miért ne sikerülhetne még egy jászsági fiúnak az, ami a sikeres elődnek?« – kérdezi Balog egy kollégája

– írja a hetilap.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.