Megjelent a kormányhatározat a börtönkártérítésekről

Miután múlt héten bejelentette a kormány, kedden megjelent az a hivatalos kormányhatározat a börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztéséről. 

"A Kormány álláspontja szerint a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel,"

indokolják a döntést. A miniszterelnök ezért az igazságügyi minisztert utasította, hogy

• az egyes ügyekben a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig a  börtönzsúfoltság miatti kártalanítások kifizetését haladéktalanul függessze fel;
• és haladéktalanul vizsgálja felül a hatályos szabályozást.

UPDATE: A határozat valójában nem függeszti fel a kifizetéseket, csak azok határidejét tolja ki, amíg lehet. De az eddigi gyakorlat is ez volt.

A börtönkárítéseket az a törvény teszi lehetővé, amit az Orbán-kormány terjesztett be, és a parlamentben a kormánytöbbség is megszavazta 2016-ban. Azért volt kénytelen lépni a kormány, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága a büntetés-végrehajtási intézetekben tapasztalható zsúfolt elhelyezési körülmények miatt többször is elmarasztalta Magyarországot. 2015. március 10-én egy vezető ítéletében az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő fogvatartási körülmények megszüntetésére irányuló cselekvési terv elkészítésére szólították fel a kormányt. Készült is terv a börtönzsúfoltság felszámolására (de nem épültek meg a beígért börtönök), és az Igazságügyi Minisztérium kialakított egy jogorvoslati rendszert is a rossz körülmények között élő rabok kártérítésére. Ami Völner Pál államtitkár 2016-os parlamenti felszólalásában 

„a zsúfolt elhelyezési körülmények miatti jogsérelemmel arányban álló, hatékony kompenzációt biztosító hazai kártalanítási eljárás bevezetése" 

néven futott.

Ebben egészen pontosan leírták a kártérítési igények benyújtásának és elbírálásának a menetét. Például: „A büntetés-végrehajtási bíró független, pártatlan szervként bírálhatja el a kártalanítási igényt egyszerű eljárás keretében, és így rövid határidővel sor kerülhet a sérelem orvoslására. A kártalanítás minden olyan napra jár, amelyet a fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött. Kártalanítás iránti igény az alapvető jogokat sértő elhelyezés megszűnésétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül érvényesíthető”. 

A törvényben szabályozták azt is, hogy a pénzbeli kártalanítás mértéke napi 1200-1600 forint közötti összeg lehet.

Völner elmondta azt is, hogy azért is fontos, hogy elfogadják a jogszabályt, ami itthon, és nem az Emberi Jogok Európai Bírósága rendezné a kártérítési igényeket, mert már 5000 ügy volt ekkor a strasbourgi bíróság előtt. „Annak érdekében, hogy a bíróság tömeges elmarasztalásait, valamint az euróban megállapított súlyos kártérítések és egyéb költségek megfizetését a magyar állam elkerülhesse, indokolt a hazai kompenzációs rendszer mielőbbi hatályba léptetése, ugyanis csak reális időn belüli megoldás esetén van meg az az esély, hogy a bíróság a kérelmek befogadását és vizsgálatát beszüntesse”.

Vagyis annyi történt, hogy az Orbán-kormány megteremtette a hazai kártérítési lehetőséget, szabályozta is annak minden elemét, ezek alapján születnek a döntések a rossz körülmények között tartott rabok anyagi kompenzációjáról. Mivel a kormány továbbra sem tudta megoldani a túlzsúfoltságot a börtönökben, a fideszes többség által elfogadott jogszabály alapján jár a kártérítés a raboknak. Jogszerűen.