Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését
2020 január 18., 15:58
Az Orbán-kormány is európai börtönöket akart, aztán mégsem építették meg őket
Orbán Viktor januári sajtótájékoztatója óta a kormány két nagy, igazságtalannak nevezett ügyet futtat a nyilvánosságban: a gyöngyöspatai romákét és a rabokét, akiknek az utóbbi években kártérítést ítéltek meg a borzasztó fogvatartási körülmények miatt. Mindkettőre kampányt is építenek, börtönügyben például ezt a videót terjesztik:
Először a strasbourgi bíróság kötelezte az államot a börtönzsúfoltság enyhítésére 2015-ben, majd több körben ítéltek pénzt olyan embereknek, akik kártérítési igényt nyújtottak be emiatt. Válaszul csupa jelentős változást ígértek. „Meglévő büntetés-végrehajtási intézetek bővítésével, újak építésével és alternatív végrehajtási módszer alkalmazásával kívánja enyhíteni a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a börtönök zsúfoltságát. Az európai ajánlásoknak megfelelő elhelyezést 2019-től lehet biztosítani minden fogvatartott számára”– fogadkozott a BVOP a strasbourgi ítélet után, és még abban a hónapban új körletet adtak át a Budapesti Fegyház és Börtönben, ahol Tasnádi László államtitkár azt mondta, „a kormány célja a börtönök – Európai Unió által is szóvá tett – zsúfoltságának csökkentése”.
Ahhoz képest, hogy most nyerészkedő bűnözőkről és börtönbizniszről beszélnek, miközben felfüggesztik a kártérítések kifizetését, ez elég konstruktív hozzáállás volt. Tavaly februárban Pintér Sándor belügyminiszter azzal avatta fel a menekülttáborból átalakított kiskunhalasi börtönt, hogy az
„már más minőséget képvisel”, hiszen „472 új, korszerű, nemzetközi sztenderdnek megfelelő” helyet adtak át.
Igaz, a börtönépítési nekibuzdulás egyelőre kevés eredménnyel járt, a kiskunhalasin kívül egyetlen új intézetet sem adtak át a korábban tervezett nyolcból.
2016-ban azt ígérték, Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon húznak fel új börtönt, és hogy mindez könnyebb legyen, egy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították az összeset.
De hiába, a közbeszerzéseket többször eredménytelennek minősítették, mert a kivitelezésre jelentkező cégek túl magas árajánlatot tettek. Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét aztán tavaly ki is vették a rendeletből.
A BVOP most azt írta nekünk, hogy 2020 első negyedévében teszik majd le a csengeri börtön alapkövét, és az év végén átadják a berettyóújfalui börtönkórházat. Az összes többi esetben még mindig zajlik a tervezés.
A Belügyminisztérium és a büntetés-végrehajtás 2015-ben
úgy tervezett, hogy 2019-re 140-ről 100 százalékra csökkentik a börtönök zsúfoltsági mutatóját, amiből mostanra 112-t sikerült elérni.Ez viszont nem minden esetben jelentett valódi férőhely-bővítést, kellett hozzá egy 2017-es jogszabály-módosítás is. Korábban nem számíthatták bele a fogvatartottak számára rendelkezésre álló mozgástérbe a szekrények, ágyak, székek által elfoglalt helyet, azóta viszont megtehetik, mintha ezeknek a helyén is szabadon lehetne járkálni.
A börtönök zsúfoltságán a büntetőpolitika megváltoztatásával is enyhíteni lehetne, amiről korábban részletes javaslatcsomagot készített a Magyar Helsinki Bizottság, rövidebben pedig itt foglalták össze.