Hiába kérdezték Pintért, nem árulta el, hányan fertőződtek meg a börtönökben
A belügyminiszter semmilyen konkrét adatot nem közölt parlamenti írásbeli válaszában.
A belügyminiszter semmilyen konkrét adatot nem közölt parlamenti írásbeli válaszában.
Cesare Beccaria, aki képzett jogász is volt, elsősorban a filozófia felől közelítette meg a büntettek és büntetések témáját. Hogy meglehetős sikerrel, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy legfontosabb megállapításait, sejtéseit a korszerű kriminológia is visszaigazolja.
Gábort egy otthonától 210 kilométerre levő büntetés-végrehajtási intézetbe szállították, indoklás nélkül.
Közben az ablakot kitörve, egy üvegszilánkot szorongatva fenyegette a börtönőröket.
Készülékenként 150 ezret kapott.
Folytatódik a szervezetünket lejáratni próbáló kormányzati propagandakampány, az elmúlt hetekben az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának szájába adva. A propagandaüzenetek elismétlését nem tartjuk szükségesnek. Ehelyett elmondanánk, hogy milyen értékekért küzd valójában 30 éve a Magyar Helsinki Bizottság.
A világtrendek nem az ő szavait igazolják.
A BvOP szerint a járványhelyzet nem indokolja, hogy bárki büntetését félbeszakítsák. A hozzátartozók a túlzsúfoltság miatt aggódnak, beszélőre sem mennek, inkább Skype-olnak a fogvatartottakkal.
"Felsorakoztak a zárka közepén, kiabáltak, hogy nem mennek sehová és stokival verték az ajtót."
Most emeltek vádat öt férfi ellen a két évvel ezelőtt történt ügy miatt.
Pintér Sándor örült, hogy a kiskunhalasi börtön már "más minőséget képvisel", és megfelel a nemzetközi sztenderdeknek. Aztán mégis börtönbizniszezni kezdtek.
A kecskeméti börtönben saját szobája van a raboknak, főzhetnek maguknak vagy többfogásos menüből szemezgethetnek a kantinban, és hétvégente hazamehetnek.
A kormány ügy döntött, hogy nem fizeti ki a rossz börtönviszonyok miatt a raboknak megítélt kártérítéseket. Ezzel a börtönhelyzet nem javul, és az áldozatok sem kapják meg a pénzüket.
Sem a nőjogi, sem az emberi jogi szervezetek nem elégedettek az Igazságügyi Minisztérium hétfőn bejelentett áldozatsegítő lépéseivel. Előbbiek a karakteres kiállást hiányolják az igazságügyben újra és újra sérülő bántalmazott nők mellett, utóbbiak az értelmetlen szigorításokat kritizálják.
A város fideszes polgármestere szerint ennek örülni kell, mert „jól fizető és stabil munkahelyeket hoz”.
Nőnapi köszöntő filmetűd a büntetés-végrehajtástól.
A fogvatartás és az előállítás biztonságát akarják fokozni.
A vizsgálaton videón is látták, hogy a radiátorhoz bilincselték a fogvatartottakat, az egyiküket fél órára, és a fejére húztak egy fejvédőt is.
Rablások miatt ítélték el a 39 éves férfit.
A szerv szerint sikeresek a Rabul ejtünk, Gyere a hűvösre és Lebilincselünk szlogenekkel futó toborzókampányaik.
2013-ban még 143 százalék volt.
Egy éve tiltották ki a civil szervezeteket a börtönökből, azóta csak postán tudnak értesülni a rabok panaszairól.
Telefonon.
Roskadásig megtelt a toborzóiroda Kiskunhalason, ahol az új börtönbe keresnek dolgozókat. Nem csoda, szívás vidéken álláskeresőnek lenni, és hiába a nehéz munka, még ezt is vonzóvá teszi, hogy legalább bejelentett. Így még az elítéltek sem zavaróak.
Geszti Péter országában a büntetésvégrehajtás tudott újat mutatni.
A szakszervezet szerint a létszámhiány miatt kivitelezhetetlen a jövő év elején életbe lépő rendszer.
Eltört a koponyacsontja, maradandó károsodást szenvedhetett.
Íme egy svéd börtön, ahol nem zárják a cellákat, nincsenek kamerák, de mindenki dolgozik. Például tehenet fej.
Már keresik.
Nem jutottak messzire.
Elvitték őket dolgozni, de munka helyett inkább meglógtak.
Idővel kiderült a turpisság, és most közokirat-hamisítás miatt 2 év próbaidőt kapott.
Világon egyedülálló programot vittek a rácsok mögé, most mondvacsinált indokokra hivatkozva közölték velük, hogy vége.
Rengeteg szegény, kiszolgáltatott ember kerül börtönbe Magyarországon pitiáner szabálysértésekért, holott semmi értelme a büntetésüknek. Látják ezt a bírósági titkárok és a börtönőrök is, de a kezük meg van kötve.
Kutatók megvizsgálták, kik azok, akiket piszlicsáré ügyek miatt börtönbe vágnak Magyarországon. Kiderült, hogy a legtöbbjük szegény, kiszolgáltatott ember, akiket koldulásért vagy rossz biciklilámpáért visznek be újra és újra. Hiába, hiszen nem jókedvükből szabálytalankodnak.
Szép új zárkák, szép új sportpálya.
Átlag napi öt telefont foglalnak le a börtönőrök. A kopasz rabnak küldött hajzselé mondjuk feltűnő volt.
Egyre szigorúbbak a magyar börtönök, a rokonok már csak egy plexifalon keresztül láthatják egymást, a telefonlás egy vagyonba kerül, és már szalámit sem lehet beküldeni. Már a gyerekek se szívesen járnak be az apjukhoz.
Oleg Korsunovot hivatali visszaéléssel és sikkasztásban való bűnrészességsel gyanúsítják.
Nagy a felháborodás amiatt, hogy a bíróság nem csukta le máris M. Richárdot. Ez valóban szokatlan, a magyar bíróságok nagyon szívesen rendeli el bárki letartóztatását, ha az ügyészség kéri. Pedig ezt elvben csak különös körülmények fennállása esetén tehetnék.
A büntetés-végrehajtás szerint urai a helyzetnek, nincs szökésveszély.
Milliárdos hasznot hajt az elítéltek foglalkoztatása.
Ugyanis kiderült, hogy a büntetés-végrehajtással világíttatják ki a magyar-szerb határon álló kerítést. Ez 10 milliárd forintba fog kerülni.
Jelenleg 127 százalékos telítettséggel működnek a büntetés-végrehajtási intézetek.
Pedig csak 1 évet kellett volna ülnie lopásért. A 20 éves szökevényt nagy erőkkel keresik.
Főleg a 2013-as Btk.-szigorításnak hála.
A három csapásnak nevezett, az erőszakos, többszörös visszaesőkre vonatkozó szigorítás ötéves története azt mutatja, hogy a magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A 2010 nyarán bevezetett Btk.-szigorítás lényege: az erőszakos bűncselekmény miatt harmadszor is jogerősen elítélt büntetési tétele a kétszeresére emelkedik, és ha a felső határa több mint 20 év, akkor tényleges életfogytiglant kell kiszabni. 5 év alatt 6 tényleges életfogytiglant szabtak ki így – írja az MTI. Óriási reformsiker!
Két különböző iskola, na.
Nincs új a nap alatt. Már a XIX. század végén túlzsúfoltsággal küszködtek a hazai börtönök. Az állam költséges börtönépítésekbe kezdett. Jórészt akkoriban húzták fel azokat a megyeszékhelyi börtönöket, amelyekben ma a legnagyobb a zsúfoltság. Igaz, a cellák akkor magánzárkának készültek, és ma akár 4–6 fogvatartottat helyeznek el bennük.
„Ezt dobta a gép.” Ennél azért valamivel kidolgozottabban dől el, a fiatalkorú bűnelkövetők közül ki kerül börtönbe, ki pedig javítóba előzetes letartóztatása alatt. Jó tudni, óriási a különbség. A gyereknek, ha már fogva tartják, az a legjobb, ha javítóintézetbe kerül, de „mindenekfelett álló érdekét” olykor prózai dolgok írják felül.